Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A gyönyörűen énekelt nemzeti zenei jelképeink

Szöveg: Vastagh László |  2011. február 27. 15:19

A közelmúltban elkészült Nemzeti zenei jelképeink című CD-k ünnepélyes átadására került sor február 27-én, vasárnap a Stefánia-palotában megtartott családi hangversenysorozat farsangi koncertje előtti percekben. A lemezek egy-egy példányát a két alkotó közösséget képviselő Csizmadia Zsolt ezredes, a Magyar Honvédség főkarmestere és Aranyos Károly, a Honvéd Együttes igazgatója vette át dr. Gubcsi Lajostól, a Zrínyi Média ügyvezetőjétől.

Gubcsi Lajos az átadást megelőző beszédében előbb annak az élményének adott hangot miszerint: olyan érzés van benne, mint, amikor az ember kezében tarthatja a megjelent nagyszerű könyv első példányát és a nyomda illata, a friss szellemi erő ott van a kezében.

Majd arra emlékeztette hallgatóságát, hogy micsoda idők voltak azok, amikor 1823-ban éppen elkezdődik a reformkor, és megszületik a Himnusz. Majd 1835-ben elkészül a Szózat szövege és 1843-ban megszületik a zenéje, aztán még ugyanebben az évben a Himnusz zenéje is. Csak most, utólag tudjuk, hogy hogy micsoda idők voltak azok!

„Mindig bánatos voltam – fogalmazott az ügyvezető –, amikor az elmúlt ötven évben, mint egy gyászzenét, hallgattam a Himnuszt és a Szózatot. Roppant háttal és roppant lélekkel magunkat vonszolva énekeltük, énekelték vagy eljátszották nekünk. És alig egy hónappal ezelőtt, a Himnusz születésének napján, január 22-én, végre felderült az arcom, amikor férfias, erőtől duzzadó előadásban hallhattam meg a Himnuszt éppen itt, a Stefánia-palotában. Most már tudom: ilyen a Szózat is. A Szózat, amely béke és hadidal nem pedig egy siratóének."

„A Zrínyi Média 5000 példányban készíttette el a CD-t, amelynek első két példányát tartom a kezemben, azért, hogy valamennyi egyetemnek, főiskolának, közép- és általános iskolának, a Magyar Honvédség alakulataihoz, az egész magyar intézményrendszerhez, a határon túli magyarokhoz eljuttassuk, hogy március 15-én már ebben a szellemben, ezzel a Himnusszal és Szózattal köszönthessék talán legszentebb nemzeti ünnepünket" – mondta Gubcsi Lajos.

A Magyar Honvédség Központi Zenekara és a Honvéd Férfikar Csizmadia Zsolt MH főkarmester, valamint Strausz Kálmán a férfikar művészeti vezetője, vezető karnagya vezényletével tavaly év végén vette lemezre a Magyar Rádió 22-es stúdiójában nemzeti imádságunkat, a Himnuszt. A magas művészi nívójú felvétel annak a honvédelmi miniszteri határozatnak a végrehajtásához kíván segítséget nyújtani, miszerint a magyar katonáknak énekelniük kell a Himnuszt. A lemezre vett változat egy úgynevezett népének (nép által énekelt), amely az eredeti műnél mélyebb hangnemben, B-dúrban készült. Így tulajdonképpen egy „mankó", melynek segítségével a katonák, hallgatók, iskolások könnyebben énekelhetik a Himnuszt. Éppen ezért a Szózatból is többfajta változat található a CD-n.

A Zrínyi Média elkészítette a lemez kiadásához szükséges terveket, a borítót, majd 5000 példányban sokszorosíttatta a felvételeket és megszervezte az elosztást is. A lemezekből 2400 darab kerül a Magyar Honvédség alakulataihoz, 100-100 példányt kap a két alkotóközösség, valamint 2300 darabot juttatnak el a magyar iskolákba.

A hanghordozóról döntő többségében Erkel Ferenc mély nemzeti érzéseket kifejező szerzeményei csendülnek fel. Köztük a Himnusz három különböző előadásmódban – kórus és zenekar; zenekar; kórus – hallható. Emellett megtalálható a lemezen a palotás, mint a legismertebb magyar népi eredetű nemzeti tánc, valamint a csárdásnak az úgynevezett palotákban bemutatott udvari változata. A Palotás – Erkel Hunyadi László című operájának balett betétje – azóta is bálok, elegáns táncestek valamint rendezvények kezdetén nyitó táncként jelenik meg. A honfi imája című betétdal a szerző talán legismertebb három felvonásos nemzeti operája a Bánk Bán első felvonása fináléjában hallható. Az eredetileg kórusra írt Éljen a haza itt elhangzó zenemű fúvószenekarra és férfikarra átdolgozott változatban hallható.

A Névtelen hősök című mű egyedülálló alkotás Erkel életművéből. Témáját, mint történelmi eseményt az 1848-as szabadságharc inspirálta. A zenemű elhangzó betétdala a Takarodó az opera második felvonásában férfikari dalbetétként hallható. Vörösmarty 1835-ben írta meg Szózat című versét, majd a költeményre Egressy Béni írt zenét 1843-ban. A mű ősbemutatójára 1843-ban a Himnusz megjelenése előtti évben került sor a Nemzeti Színházban. A Szózatot második himnuszunkként említik, a Pesti Hírlap korabeli írásában, a költeményt a nemzet „béke s hadi" dalának nevezte. A mű szintén három különböző előadásmódban hallható.

A zenei felvételekben közreműködő MH Központi Zenekar a legnagyobb létszámú együttes a Magyar Honvédség állományában működő katonazenekarok között. Alaprendeltetéséből adódó feladatai mellett – állami ünnepek, katonai rendezvények és protokolláris események zenei kiszolgálása – fontos hangsúlyt fektet a zenekar koncertképességének szinten tartására és fejlesztésére, valamint a repertoár folyamatos bővítésére, színesítésére. Fontos feladata hazai és külföldi zenekari fesztiválokon való részvétel, a magyar zenekultúra – a katonazene, fúvószene – minél szélesebb körben történő népszerűsítése.

A Honvéd Férfikar 1949-ben alakult. Világszerte egyedülálló 40 fős, Közép-Európa egyetlen hivatásos férfikórusa. Hangzásában összegződik a drámai erő az emocionális érzékenységgel és kifejezőerővel. A kórus rendkívül gazdag és változatos repertoárral rendelkezik. Műsorrendjén egyaránt megtalálhatók a világhírű oratórikus művek, népszerű operák és örökzöld operett dallamok, valamint a férfikari „a cappella" kórusirodalom legjobb alkotásai. Az énekkar szívesen közreműködik cross over koncerteken is.

A felvételeken szólót énekelt Fátrai János, vezényelt Csizmadia Zsolt ezredes, Kovács Tibor alezredes és Strausz Kálmán.