A Honvédelmi Minisztérium vizsgálja a pontonhíd megvalósíthatóságát

Mint ismeretes, Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes azzal az elképzeléssel kereste meg Dr. Szekeres Imre honvédelmi minisztert, hogy egy ideiglenes honvédségi pontonhíd létesítésével lehetne segíteni a budapesti gépkocsiforgalmat a Margit-híd felújításának ideje alatt.
A honvédelmi miniszter utasítására a minisztérium szakemberei már a főpolgármester-helyettes megkeresését megelőzően is vizsgálták azt, hogy a honvédség miként tudna hozzájárulni a főváros forgalmi változásainak elviselhetőbbé tételéhez a Margit-híd felújításának ideje alatt. Az előzetes elképzelések között szerepelt egy pontonhíd létesítésének lehetősége is.

Már a vizsgálat eddigi megállapításaiból is látszik, hogy ez az elképzelés számos megoldandó problémát vet fel, abból következően, hogy a pontonhíd katonai célú, katonai járművek és technikai eszközök alkalmi átkelését biztosító szerkezet és nem pedig huzamosabb ideig, állandó civil forgalom céljából működtetett konstrukció – tájékoztatta a Honvédelmi Minisztérium a honvedelem.hu-t. Éppen a tervezett huzamos idejű igénybevétel miatt számolni kell a Duna változó vízállásából adódó nehézségekkel is, de ugyanígy megoldandó problémát jelent a két parton a személygépjárművek számára létesítendő biztonságos fel- és lehajtók kialakítása. Mivel tehát a híd eredetileg nem polgári, hanem ideiglenes katonai forgalomra tervezett, nem is rendelkezik a civil forgalom biztonságos lebonyolításához szükséges forgalombiztonsági berendezésekkel, illetve közvilágítással sem, de gondot jelent az is, hogy az alacsony padozatú járművek – pl autóbuszok – nem tudnak rá fel és lehajtani. Ehhez kapcsolódóan gondolni kell a hídon esetleges műszaki hiba miatt meghibásodó járművek elszállítására, 24 órás készenléttel.

 

További figyelembe veendő szempont, hogy egy ilyen jellegű híd üzemeltetéséhez állandó, erre kiképzett személyzetre van szükség, amellyel kizárólag a Magyar Honvédség rendelkezik. Ez a vizsgálatok szerint, a szükséges váltásokkal együtt minimálisan 480 főt igényel folyamatosan, a híd működtetésének teljes időtartama alatt.
A működtetéshez kapcsolódik az is, hogy mivel a Duna nemzetközi vízi út és az azon zajló hajóforgalom biztosítására nemzetközi egyezmények kötelezik az országot, a pontonhíd nem üzemelhet folyamatosan, azt naponta többször, nappal és éjszaka is nyitni, illetve zárni kell, azaz meg kell bontani, és újra össze kell szerelni.

A pontonhíd létesítésének és üzemeltetésének számos költségvonzata van, így például az építéshez és működtetéshez szükséges különféle honvédségi technikai eszközök üzemóra, karbantartási és javítási költségei, valamint a működtetést végző állomány személyi, elhelyezési, élelmezési és szállítási kiadásai. Az előzetes számítások szerint a híd működtetésének összköltsége egyetlen napra mintegy 20 millió forint. Ez az összeg azonban még nem tartalmazza az eszközök közép- és nagyjavításainak és évszaki felkészítésének – pluszként jelentkező – költségeit.

A fentiekben ismertetett szakmai problémákon túlmenően fontos megjegyezni azt is, hogy a főpolgármester-helyettes által korábbi példaként említett „Manci-híd" ugyan valóban alkalmas volt a második világháborút követően a Dunába robbantott Margit-híd kiváltására, azonban a körülmények azóta jelentősen megváltoztak. A jelenlegi elképzelések megvalósíthatóságának vizsgálatakor figyelembe kell venni azt is, hogy a míg a második világháborút követően gyakorlatilag elenyésző volt a gépjárműforgalom, ma több százezer autó közlekedik Budapest belvárosában. Mindez tehát a korábbitól gyökeresen eltérő követelményeket támaszt egy mai pontonhíddal szemben.

Mindezzel együtt Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter nyitott a megvalósíthatóság további, konkrét gyakorlati vizsgálatára, ezért az árhullám levonultát követően megtartandó helyszíni szemlét rendelt el, a honvédség műszaki szakembereinek részvételével – áll a tárca közleményében. A helyszíni szemlébe a miniszter be kívánja vonni a főváros közlekedési szakembereit is.