Az Országgyűlés megalkotta a hon védelmének sarkalatos törvényét

Szöveg: M. Tóth György | 2011. július 11. 18:58

Az Országgyűlés a nyári rendkívüli ülésszak egyik záróakkordjaként megalkotta a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényt. A zárószavazás során, július 11-e délutánján a képviselők 295 igennel, 46 nemmel, és tartózkodás nélkül fogadták el e törvény minősített paragrafusait. Az egyszerű többséget igénylő paragrafusokat pedig 296 igennel és 47 nemmel, illetve tartózkodás nélkül szavazta meg a parlament.

„Magyarország megújításának eddigi egyik legfontosabb műve az alaptörvény és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvények megalkotása. A honvédelem rendszerének megújításakor pedig különösen nagy jelentőséggel bír az új honvédelmi törvény." Ezt Hende Csaba honvédelmi miniszter mondta expozéjában, még az új honvédelmi törvényjavaslat általános vitájának nyitányaként.

(A téma iránt érdeklődők az alábbi linken érhetik el az egységes keretbe foglalt normaszöveget: http://www.parlament.hu/irom39/03478/03478-0030.pdf)

A hon védelmének sarkalatos törvényével, illetve időszerűségével kapcsolatban a honvédelmi miniszter így fogalmazott: „Megalkotásának alapvető oka az volt, hogy a 2012. január elsejétől életbe lépő alaptörvényünk néhány pontjához hozzá kellett igazítani az ugyancsak e naptól hatályba lépő új honvédelmi jogszabályokat is."

A honvédelem alapvető szabályait magában foglaló törvényt azért hívják sarkalatosnak, mert az áprilisban elfogadott új alaptörvény így nevezi a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadható törvényeket. Miként az az alaptörvényben olvasható:
„A katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg."
„A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, működésére vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg."
Vagyis az alaptörvény, és a honvédelmi törvény kötelező összhangja miatt is, tehát kétharmados igenekkel fogadhatta el az Országgyűlés a honvédelmi jogszabály adott fejezeteit.

Az új honvédelmi törvény megalkotását követően, mondhatnánk, még nagyobb tempóra váltanak a honvédelem teljes körű szabályozásában részt vevő tárcák szakemberei. Ami a Honvédelmi Minisztériumot illeti, Hende Csaba számos esetben hangot adott annak, hogy a tárca jogászai és szakemberei gőzerővel dolgoznak a legkülönfélébb szintű szabályozók kimunkálásán. Köztük például két törvény – az új szolgálati törvény, illetve a hadkötelezettséggel összefüggő nyilvántartásokról szóló törvény – kodifikációján, normaszövegének előkészítésén.

Ősszel, az új katonai életpályamodell elfogadását követően, és azt alapul véve, sor kerülhet a jogállási törvény megújítására is.

A honvédelemmel kapcsolatos kormányrendeleteket, miniszteri rendeleteket is újra kell alkotni, épp az alaptörvénybeli, illetve a honvédelmi törvénybeli változások miatt. Elsődleges cél az volt, hogy az alaptörvényben rögzített elveket és feladatokat a hon védelmének törvénye részleteiben szabályozza, és megteremtse azokat a törvényes kereteket, amelyek közepette a további szükséges részletszabályok megalkothatók és megalkotandók.

A honvédelem nemzeti ügy, hiszen mindannyian érintettek vagyunk benne. Így van ez akkor is, ha a béke idején van, aki ezt nem tartja elsődlegesen fontos dolognak. Hende Csaba – miniszteri expozéjában – erről szólva idézte Deák Ferenc 1868 decemberében, a katonai bíróságokról szóló törvényjavaslat képviselőházi vitájában mondott szavait.

Nevezetesen: „Az ostromállapot szomorú kényszerűség. Isten mentse meg a hazát, hogy rá szükség legyen. De az ostromállapotnál még súlyosabb állapot az, ha nincs törvény, amely azt szabályozza, és ha ostromállapoti törvény helyett önkény lép sorompóba."

Meglehet, az „ostromállapot", mint kivételes állapot szerencsére most csak a paragrafusok megalkotásakor volt napirenden. De a megalkotásával – miként a korábbi századok véderővel, honvédelemmel foglalkozó törvényei is – békeidőben szabták meg éppenséggel a különleges jogrendben bevezethető intézkedéseket is.

Idézzük ismét a miniszteri expozét: „Külön köszönet a normaszöveg elkészítésében résztvevőknek, a Honvédelmi Minisztérium, valamint az Országgyűlés szakembereinek, a közigazgatási egyeztetésben résztvevő tárcák munkatársainak."