Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

„Élnek még huszárok”

Szöveg: Kánya Andrea |  2008. október 2. 6:31

Nem is gondolunk bele, hogy a nemzeti megemlékezések és ünnepek műsorainak megvalósításán milyen lelkes és elszánt csapatok fáradoznak. Gondoljunk csak a Nemzeti Vágtára, az októberi ünnepségekre, vagy a most hétvégén megrendezésre került Pákozdi Csata Emléknapjára.

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség aktív egyesületeinek lovasai, huszárjai immár több évtizede őrzik a huszár tradíciót, és próbálják népszerűsíteni e szép hagyományokat ott, ahol és ahogyan csak tudják. A Szövetség ügyvezető elnökével, Székely Tiborral hő. alezredessel beszélgettünk.

A Magyar Huszár Hagyományőrző Szövetség több eseményen is megtalálható, legutóbb a Pákozdi Csata Emléknapján láthattuk bemutatójukat. Milyen más események kötődnek a szervezethez?

Nevezetes a Tapolcán megrendezésre került huszártovábbképzés, mely a nevünkhöz köthető. Ez egy elméleti és gyakorlati elemekkel létrejött lovas továbbképző tábor. A táborba nemcsak huszárok jelentkeznek, hanem gyalogos hagyományőrző tisztek is, hiszen ez egy tiszti képzés. A történelem folyamán a gyalogos tiszteknek is kiváló lovasoknak kellett lenniük, mi pedig ezt a hagyományt próbáljuk fenntartani. Nyáron rendeztük meg a Buda Eliberata elnevezésű török emlékjátékot. Ez a kétnapos hagyományőrző fesztivál Buda török uralma alóli felszabadításának állít emléket. A rendezvényen történelmi játszóház várta a gyermekeket, a korszakot pedig hagyományőrzők bemutatója és korabeli seregszemle idézte meg. Bemutatkoztak fazekas, kovács és fafaragó műhelyek is, Buda pedig jelképesen ismét felszabadult. Nagyon fontos eseményünk a vasárnapi, szeptember 28-ai Pákozdi Csata Emléknap, amelynek idén tartottuk 160. évfordulóját. A rendezvényre legalább 100-150 huszár érkezett az egyesület részéről. A Pákozdi Csata Emléknapokon mindig a hagyományőrzők elevenítik fel az ütközetet.

Elsődlegesen a magyarhuszar.hu portálon keresztül próbálják népszerűsíteni a Szövetséget.

A magyarhuszar.hu-t azért hoztuk létre, hogy a hagyományt közelebb hozzuk az olvasókhoz, illetve megismertessük az érdeklődőkkel a Magyar Huszár Katonai és Hagyományőrző Szövetség tevékenységét. Az öt történelmi korszaknak külön tagozatai vannak a Szövetségen belül. Mindannyian megpróbáljuk közkinccsé tenni, amit teszünk, és „kedvcsináló" beszámolókat küldünk. Ezen kívül minden egyesületünk a lakóhelyi, községi ünnepségeken részt vesz, és segítjük az iskolai oktatást, hiszen sokszor rendhagyó történelemórákat tartunk.

Kinek a nevéhez fűzhető a Szövetség létrehozása?

Több mint 20 évvel ezelőtt létrejött jó néhány egyesület, mint például a Történelmi Lovas Egyesület. Ezután a Jászságban, Vácott és Pápán is sorra alakultak az egyesületek, amelyek egy idő után Szövetséggé alakultak. Ma nagyjából nyolcvan és száz közé tehető az egyesületek száma: létezik honfoglalás kori, lovagkori, török kori, kuruc kori, szabadságharc kori, illetve első- és második világháborús kori egyesület is. Igyekszünk tehát közhasznú egyesületként működni. A Honvédelmi Minisztériummal együttműködési megállapodásuk van, ezt nagy eredménynek, elismerésnek tartjuk. Gazdaságilag nem vagyunk könnyű helyzetben.

A világ más pontjain is működnek a magyarhoz hasonló hagyományőrző szövetségek?

Külföldön nagyon nagy sikere van a magyar szövetségnek. Európában a hagyományőrzés méreteit és tartalmát is tekintve azt mondhatom, a legjobbak között vagyunk. Vannak fejlettebb nemzetek, mint például a csehek vagy az osztrákok, más minőségben sikerül bizonyos dolgokat megjeleníteniük, de nálunk nagyobb a lelkesedés és többen is vagyunk.

Élnek még Magyarországon huszárok?

Szerencsére élnek még, akik tényleges huszárok voltak a Második Világháborúban. Sok csapatunk tart fent szoros kapcsolatot egy-egy ilyen élő legendával; például van egy kedves barátunk, Nagy Kálmán nyugalmazott huszár ezredes. Most kilencvenkilenc éves, és élete folyamán nagyon komoly tetteket vitt véghez. Mikor a „Magyar Huszár" megkapta a Magyar Örökség Díjat, nagy megtiszteltetés volt, hogy vele együtt vehettük azt át.

Hol találunk ma még tradicionális huszáröltözetet?

A Szövetség tovább szeretné vinni a tradíciót, és nemcsak katonai hagyományőrzésről van szó, hanem egy kultúra életben tartásáról. A vitézek és huszárok erősen jelen vannak a folklórban, a táncban, a tárgyi kultúrában vagy a kézművességben is. A néphagyományban nemzeti jelképpé váltak. Nagyon szoros kapcsolatban vagyunk a kis mesterségekkel és mindent megteszünk azért, hogy ezek ne haljanak ki. A sujtások, a zsinórok ma ugyanúgy készülnek, mint régen, a lószerszámok megfelelnek az eredeti lószerszámoknak, a huszáregyenruha posztóját Erdélyben készítik el. Korabeli fegyvereket is készíttetünk; ez mind a népi iparművészeknek és a kis mesterségeknek köszönhető.

 

Milyen eseményre készülnek a közeljövőben?

A Pákozdi Csata Emléknapjára készültünk az elmúlt hetekben, és feladatainkat nagy sikerrel végre is hajtottuk. Többen kaptak miniszteri kitüntetést, a magyar huszárok eredményes munkáját miniszteri kitüntetésekkel, oklevéllel és tárgyjutalommal ismerték el. A Pákozdi Csata Emléknapja után az október 6-i ünnepségen is részt veszünk, bár télen kevesebb elfoglaltságunk lesz a rossz időnek köszönhetően.