Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Fegyelemre, hazaszeretetre nevelik a fiatalokat

Szöveg: Draveczki-Ury Ádám |  2011. február 15. 12:00

Csaknem hatszáz tanulónak oktatnak katonai alapismereteket Hajdú-Bihar, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye iskoláiban az MH 5/24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj katonái. Nyíri Sándor őrnagyot – a zászlóalj törzsfőnökét –, a tantárgy egyik tanárát kérdeztük fő oktatási tapasztalatairól, illetve a diákok hozzáállásáról.

Nyíri Sándor őrnagy jelenleg négy oktatási intézményben tanít katonai alapismereteket a diákoknak: két debreceni középiskolában, a Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégiumban, illetve a Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskolában, a baktalórántházi Vay Ádám Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban, valamint a derecskei I. Rákóczi György Gimnázium és Rendvédelmi Szakközépiskolában. A Gábor Dénes Szakközépiskola egyik tanóráját, illetve Nyíri Sándor diákjainak látványos közelharc-bemutatóját február elején dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter és dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke is megtekintette. (Képeink ekkor készültek.)

Az őrnagy alá beosztva egy hatfős kis csoport segíti a munkát, ők is részt vesznek az elméleti oktatásban, illetve a gyakorlati foglalkozásokon is, különös tekintettel a katonai közelharcra. „Az egyes intézményekben eltér egymástól a képzés rendszere, Derecskén például már 2007 óta tanítanak katonai ismereteket, mi később csatlakoztunk be az oktatásba", mondja Nyíri őrnagy, aki hozzáteszi: az iskolákban más-más korosztály is tanulja a tárgyat, így már csak emiatt sem lehet azonos mindenhol a képzés.

1595914227
Az őrnagy szerint a diákok mindenképpen érdeklődnek a katonai alapismeretek iránt, de ez a saját érdekük is, hiszen érettségi tárgyról van szó. „Nyilván izgalmasabb számukra kézbe venni, netán szétszerelni egy gépkarabélyt, mint az elméleti anyagot átvenni, de ebben nincs is semmi meglepő", teszi hozzá, kiemelve, hogy az órák nagyjából felére kerül sor a tanteremben, a maradék foglalkozás terepen zajlik. „A tankönyv szerencsére megadja az oktatónak a kellő szabadságot: a szerzők lehetőséget biztosítanak arra, hogy 70 százalékban tanítsuk a könyvben foglaltakat, 30 százalékban pedig a saját elképzeléseink szerint dolgozzunk. Én arra törekszem, hogy havonta sort kerítsünk legalább egy menetgyakorlatra, egy katonai testnevelési órára és egy alaki foglalkozásra. A katonai testnevelésbe ebben az esetben természetesen a katonai közelharc is beletartozik, vagyis ezek a srácok olyan ismeretekkel is gazdagszanak az órákon, melyek segítségével akár az utcán is meg tudják védeni magukat egy vagy két támadóval szemben", világít rá a képzés egy másik előnyös vonására az őrnagy.

Nyíri Sándor ugyanakkor nem rejti véka alá, hogy nem igazán elégedett a mai fiatalok általános fizikai kondíciójával. „Nem pusztán rossz, hanem egyenesen katasztrofális állapotok uralkodnak ezen a téren. A nagy átlagnak nincs állóképessége, hiszen állandóan a számítógép előtt ülnek és semmit sem mozognak, tisztelet persze a kivételnek. Az, hogy egy 17 éves fiatalember ne tudjon megcsinálni húsz szabályos – vagy akár nem szabályos – fekvőtámaszt, egyenesen elképesztő", fogalmaz, de mint mondja, a katonai alapismeretek oktatásának keretében ő maga is azon van, hogy ez a helyzet javuljon a jövőben.

Nyíri Sándor tapasztalatai szerint a tantárgynak számos előnye van: egyrészt olyan ismereteket ad a diákoknak, melyeknek a hétköznapokban is jó hasznát veszik, ha azonban valamilyen veszélyhelyzetre kerül sor, még inkább előnyös, hogy tisztában vannak velük. „Emellett fegyelemre is tanítjuk őket. Nyugodtan mondhatom: ezek a diákok nemcsak alakiasak, hanem tényleg fegyelmezettebbek az átlagnál", mondja az őrnagy, aki szerint a diákok közötti csoportkohézió és összetartás is sokat erősödött, mióta katonai alapismereteket tanulnak. „Segítik egymást a mindennapokban. Nem fordul elő például olyan, hogy valaki hiányzásra hivatkozva nem tudja a múlt órai anyagot, mert a társai elmondanak neki minden lényeges információt. Emellett pedig a tantárgy a hazaszeretetet is erősíti."

A Katonasuli programról további részletek itt!

Fotó: Dévényi Veronika