Honvéd lett a négygyermekes anyuka

Szöveg: Szűcs László | 2009. október 7. 21:27

Teljesült a vágya a Hódmezővásárhelyen lakó Borsodiné Hódi Anettnek: szerdán bevonult szerződéses katonának, s megkezdte három hónapig tartó alapkiképzését a Csongrád megyei város laktanyájában. Ezen a napon a fiatal hölggyel együtt még összesen százharminchatan öltötték magukra a Magyar Honvédség terepszínű gyakorló egyenruháját.

Még az idősebb katonák sem tudták pontosan megmondani, hogy mikor volt utoljára bevonulás Hódmezővásárhelyen. Hosszas kérdezősködés után kiderült: a Csongrád megyei város laktanyájába legutóbb az 1990-es évek közepén érkeztek kiképzésre váró újonc katonák. Hiszen nem sokkal később megalakultak a kiképző központok, 2004-től pedig – amióta már csak szerződéses katonák szolgálnak a Magyar Honvédségben – a szentendrei MH Központi Kiképző Bázison (MH KKB) történik az újoncok felkészítése.

Október 7-én azonban ismét kiképzendő katonák érkeztek Hódmezővásárhelyre, mégpedig összesen 136-an. A Magyar Honvédséghez ugyanis az elmúlt hónapokban annyian jelentkeztek szerződéses katonának, hogy az MH KKB mellett más alakulatoknak is be kell segíteniük a kiképzésbe. Korábban Tatán, illetve Szolnokon is szerveztek már három-három hónapig tartó alapkiképzést, amelynek tematikája szinte teljes egészében megegyezik a szentendrei bázison végrehajtott felkészítéssel.

– Az állomány számára mégsem jelent mindez szokatlan feladatot, hiszen katonáink az ilyen típusú teendők ellátására is felkészültek – tudtuk meg Szabó Sándor alezredestől a debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár hódmezővásárhelyi alegységeinek megbízott törzsfőnökétől. A főtiszt hozzátette: a 12 hetes alapkiképzés sikeres végrehajtása érdekében létrehoztak egy ideiglenes kiképző századot, ennek parancsnoka Szent-Imrey Dávid százados lett. Az újonc szerződéseseket egyébként 12–12 fős körletekben helyezték el, természetesen külön a férfiakat és a nőket. A hódmezővásárhelyi bevonulásra ugyanis szép számmal érkeztek a gyengébbik nem képviselői is.

– Az újoncok a mai napon adategyeztetésen esnek át, majd megkapják személyi felszereléseiket és elfoglalják a körleteiket is. Ezután kell mindenkinek átöltöznie az egyenruhába, amelytől majd csak a testnevelés foglalkozásokon és a hétvégi eltávozásokon válhatnak meg. A kiképzés holnap kezdődik, természetesen az első néhány napban még csak tantermi órák várnak rájuk, a gyakorlótéren, illetve a laktanyában végrehajtandó foglalkozások majd csak a jövő héten kezdődnek – mondta Bálint János főtörzsőrmester. A kiképző tiszthelyettes elárulta azt is: az alapkiképzés ideje alatt az újoncok csak a hétvégén mehetnek haza, hiszen a hétköznapok során kora reggeltől késő estig tartanak számukra a foglalkozások. Az ébresztő például minden nap fél hatkor van, s a munkanap este fél hétkor fejeződik be.

A hódmezővásárhelyi laktanya Új Nőtlenszállójában már kora reggel elkezdtek gyülekezni a bevonulásra váró újonc szerződéses katonák. Volt, aki csak a „szomszédból", Szegedről, Orosházáról, vagy éppen Szentesről érkezett, de a többség az ország „túlsó feléből" jött. Akadtak itt Kaposvárról, Győrből, Debrecenből, vagy éppen Pécsről, Szombathelyről érkezők is. A bevonulókat azon alakulatok személyügyes tisztjei és tiszthelyettesei fogadták, ahol a katonák az alapkiképzés után szolgálnak majd.

Persze a 136 bevonulóból a legtöbben a Hódmezővásárhelyen található zászlóaljak katonái lesznek majd, de akad olyan

is, aki a tatai lövészdandárnál, a székesfehérvári híradó ezrednél, vagy éppen a budapesti tűzszerész és hadihajós zászlóaljnál teljesíti a szerződésében vállalt kettő-öt évet.

A bevonulók között ott volt a Hódmezővásárhelyen lakó Borsodiné Hódi Anett is. A 34 éves hölgy története azért különös, mert dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter is segítette őt abban, hogy katona lehessen. Igaz e „protekció" mindössze annyit jelentett, hogy Anett a tervezettnél korábban vehetett részt az orvosi alkalmassági vizsgálaton, s kezdhette meg szerződéses katonai szolgálatát.

A négygyermekes családanya történetét szinte mindenki ismeri Hódmezővásárhelyen és környékén. Házukat hitelből vásárolták meg, ám betegségek és a munkanélküliség miatt rövid idő alatt 750 ezer forint tartozást halmoztak fel. Ebből 350 ezer forintot kellett szeptember végéig befizetniük, hogy házukat ne árverezzék el. Anett a gazdasági válság miatt néhány hónappal ezelőtt vesztette el állását, ugyanakkor férjét, Károlyt néhány évvel ezelőtt rosszindulatú agydaganattal műtötték. Õ azóta rokkantnyugdíjas. Egyik gyermekük, az öt esztendős Kinga pedig ugyancsak egy súlyos betegséggel küzd, akondropláziás, azaz kis növésű. Szerencsére másik három gyermekük, a tíz éves Márk, a hét éves Kitti és a három esztendős Maja makkegészséges.

A család történetét néhány hónappal ezelőtt írta meg a helyi megyei napilap, s az olvasók segítségével sikerült is összegyűjteni a kifizetendő tartozás egy részét is, így Borsodiék megmenekültek a kilakoltatástól. Anett ekkor nyilatkozta azt, hogy szeretne a Magyar Honvédségnél szerződéses katona lenni, hiszen biztos állásnak tartja. Be is adta jelentkezését a megyei toborzó irodán, ám az orvosi vizsgálat időpontja többször is módosult, legutoljára azt az információt kapta, hogy augusztus 27-e helyett csak egy hónappal később vehet részt az alkalmassági vizsgálaton. Emiatt akkor már attól félt, hogy csak később tudja megkezdeni szerződéses katonai szolgálatát, azaz még néhány hónap „anyagi bizonytalanság" vár a családjára.

– Más biztos munkahelyet egész egyszerűen nem találtam a városban és környékén. Hiába jelentkeztem bárhova, amint meghallották, hogy négy gyermekem van, mindig akadt valami indok, ami miatt nem alkalmaztak. Szerencsére ez a honvédségnél nem jelentett hátrányt, így bekerültem a rendszerbe, s már csak arra vártam, hogy megkezdődjön a szolgálatom. Emiatt keseredtem el nagyon, amikor kiderült: várni kell az orvosi vizsgálatra – mesélte Anett.

A szerencse azonban a fiatal anyuka mellé szegődött, Szekeres Imre honvédelmi miniszter ugyanis olvasta a Borsodi családról megjelent cikket, s úgy döntött, hogy segít. E segítség azonban mindössze annyi volt, hogy a miniszter közbenjárására Borsodiné orvosi alkalmassági vizsgálatát három héttel korábban, szeptember 7–8-án végezték el.

„Az orvosi és a fizikai alkalmassági vizsgálaton már nem segíthetek, magán múlik a siker" – mondta Anettnek a honvédelmi miniszter, amikor szeptember 3-án személyesen is találkoztak. Szekeres Imre ugyanis ezen a napon Hódmezővásárhelyen búcsúztatta el az Afganisztánban induló magyar kontingenst.

– Azon a reggelen, mint korábban heteken keresztül minden nap, elindultam napszámba dolgozni. Paprikát szedtünk a város határában, amikor megszólalt a telefonom. Szóltak, hogy a miniszter úr délután a városba érkezik és szeretne velem személyesen is találkozni. El sem hittem, remegett a lábam a találkozáskor – emlékezett arra a délutánra Anett, aki nem felkészületlenül vágott neki az orvosi és fizikai alkalmassági vizsgálatnak. Három hónappal korábban kezdte meg az „edzéseket", minden nap legalább öt kilométert futott, 60-70 felülést és 20-30 fekvőtámaszt csinált.

A tréning meg is hozta az eredményét, hiszen az alkalmassági vizsgálaton 16 perc alatt futotta le a 3200 métert, 31 felülést és 36 fekvőtámaszt csinált. Ezzel a teljesítménnyel, a 240 pontos minimumot jócskán meghaladva, 308 pontot gyűjtött össze. Arra pedig különösen büszke volt, hogy a vele együtt vizsgált harminc jelentkezőből mindössze egy férfi ért el nála két ponttal jobb eredményt…

A négygyermekes anyukától megtudtuk azt is, hogy természetesen a családja nagyon sokat segít neki, amíg ő az alapkiképzés miatt távol lesz. Édesanyja mellett a férje foglalkozik a gyerekekkel, bár szerencsére a hétvégéket együtt tudják tölteni. Hétköznap esténként pedig telefonon tartják majd a kapcsolatot, így kíván jóéjszakát négy gyermekeinek. Szerencsére a három hónapos kiképzést a városban, a hódmezővásárhelyi laktanyában tartják, így legalább nem kell minden héten Szentendrére utaznia, vagyis még több időt tölthet a családjával.

A kereskedő, boltvezető, vendéglátóipari-eladó, számítógép-kezelő végzettségekkel rendelkező Borsodiné Hódi Anett a tervek szerint távbeszélőközpont-kezelő beosztást lát majd el a hódmezővásárhelyi laktanyában. Mint elmondta: egyelőre fogalma sincsen arról, hogy pontosan mit is jelent ez a munka, abban azonban biztos, hogy becsülettel el fogja végezni a feladatait. Nem akarja feladni, mint ahogy nem adta fel az alkalmassági vizsgára való felkészülés során sem, hiszen nagyon jól tudja, hogy katonai szolgálatért kapott illetményből kell eltartania családját. Biztos benne, hogy a 12 hetes kiképzést is bírni fogja, hiszen – mint azt elmondta – fizikálisan felkészült az előtte álló kihívásokra.

A bevonulás napján egyébként jól látszott: Anett egy kicsit feszült a szokatlan környezetben. Mint elmondta: kicsit megviselte, hogy a gyermekei reggel pityeregve búcsúztak tőle. Ráadásul egyelőre még minden új számára, kicsit kapkodja is a fejét. És már az első órákban is nagyon sokat kellett tanulniuk. Hiszen a hatalmas málhazsákban megkapott felszerelés precíz összehajtogatása és szekrénybe rakása elsőre szinte megoldhatatlan feladatnak tűnt számára, csakúgy, mint a rendfokozati jelzések megkülönböztetése is, vagy éppen az ágy szabályos leterítése. Leendő parancsnokai azonban megnyugtatták: mindezek elsajátítására több nap áll majd a rendelkezésére, s a 2010. január 22-én megtartandó kibocsátó ünnepségen már minden, a szerződéses katonák számára szükséges ismeret birtokában lesz.

– Szokatlan, és egy kicsit melegnek tűnik elsőre a gyakorló egyenruha. Az övvel is meggyűlt a bajom, de végül is sikerült becsatolnom. S azt sem tudtam, hogy a nadrágot be kell tűrni, vagy rá kell húzni a bakancsra… Szóval, lesz mit tanulnom, de éppen ezért kíváncsian váron az elkövetkező napokat – mondta már a körletben, az egyenruhába való átöltözést követően, búcsúzóul Borsodiné Hódi Anett, akinek neve mellé mostantól már hozzá kell tenni a rendfokozatot, vagyis a honvéd szót is. Az ifjú hölgynek ugyanis teljesült az álma, október 7-én a Magyar Honvédség katonája lett.