Humánstratégiai „road-show”: MH Támogató Dandár

Az életpálya-modell tervezetét illetően a kabinetfőnök elmondta: a Magyar Honvédségben eddig nem igazán lehetett előre tervezni, a katonák nem látták pontosan a saját jövőjüket. A szóban forgó humánstratégia azonban teljesen új filozófiájú, új alapokra helyezett életpálya-rendszer, amelynek alapelvei a kiszámíthatóság, az előreláthatóság, illetve, hogy saját pályáját illetően mindig az állomány adott tagja hozza meg a döntéseket.

„Innentől megszűnik az a rendszer, amelyben a katona elsősorban abban bízhatott, hogy a parancsnok majd csak felfigyel rá, illetve valaki majd csak emlékszik rá", fogalmazott a kabinetfőnök, és hozzátette: az új humánstratégia olyan, mint egy térkép, amelyen a katonák innentől pontosan látják majd, éppen hol állnak. A megfelelő pontokon pedig döntéseket kell hozniuk, hogy miként érik el karriercéljaikat: előrelépéssel, netán szakértővé válás útján.

„Az előmenetel minden esetben egyéni kezdeményezésre indul", hangsúlyozta Szarka Gábor. A humánstratégia szintén biztosítja a katonáknak a második karrier lehetőségét a struktúrából történt kiválást követően. Mint kiemelte, a szisztéma egyik alapgondolata, hogy becsatornázza az egyéni érdekeket a szolgálati érdek rendszerébe.

A kabinetfőnök részletesen beszélt a klasszikus katonai és speciális szakmai pályamodellek sajátosságairól, kiemelve, hogy a két kategória közötti átjárási lehetőségek gyakorlatilag megszűnnek, szakirányú katonai végzettség hiányában, „oldalirányból beevezve" senki sem válhat hivatásos katonává.

„Tiszta, világos helyzetet szeretnénk teremteni ezáltal", szögezte le Szarka Gábor, majd részletesen ismertette a kötelező és „puha maximum" várakozási idő szabályát, ám hangsúlyozta: azok számára sem lesz meglepetés a váltás, akik nem tudnak előrelépni.

Szarka Gábor beszélt az úgynevezett gyűjtő rendfokozatok jelentőségéről, a legénységi állomány pályaképére vonatkozó új elképzelésekről is. Majd részletesen szólt az előmeneteli versenyről, a teljesítményértékelés átalakuló, objektív alapokon nyugvó rendszeréről, amelynek keretében lehetőség nyílik majd az állomány tagjai teljesítményének összehasonlítására. Hangsúlyozta az értékelések rendszerességének jelentőségét is.

„Dolgozni kell, és aki jobban dolgozik, előbbre jut ebben a versenyben. Aki pedig előbbre jut, annak a rendszer magasabb juttatásokat biztosít", összegezte a lényeget a kabinetfőnök.

Mint mondta, az illetményrendszerre vonatkozó komplett politika átalakulás előtt áll: az illetmény alapjait a beosztási (rendfokozati) pénz, a szolgálati időpótlék, illetve a különleges igénybevételi díj képezi majd. Ezek közül az azonos beosztáshoz, rendfokozathoz kötődő pénz természetesen nem térhet majd el például szolgálati helytől függően. Emellett a Magyar Honvédség innentől fogva kizárólag olyan képzéseket fog finanszírozni, amelyek a katonai előmenetelhez szükségesek, az előmeneteli rendszer szempontjából relevánsak.

Szarka Gábor kiemelte: fontos cél, hogy a változások következtében a csapatoknál szolgáló állomány helyzete javuljon a jelenlegihez képest. Szót ejtett a lakástámogatási rendszer átalakításáról is, kiemelve, hogy az új rendszer alapköve ezen a téren a „lakáspénz" lesz.

Kérdésre válaszolva Szarka Gábor úgy fogalmazott: az előmeneteli vizsgák elsősorban nem szakmai, hanem rendfokozati vizsgák lesznek, amelyeken a katona arról tehet majd tanúbizonyságot, hogy alkalmas a magasabb beosztásra, képes ellátni azt. Szintén kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: mindenképpen cél az altiszti státusz megerősítése, hogy a jelenleginél nagyobb megbecsülésnek örvendjenek az altisztként szolgáló katonák. „A tiszt és az altiszt között nem elsősorban minőségi különbségnek kell lennie, hanem a feladatrendszerük eltérő", fogalmazott Szarka Gábor, kiemelve: olyan helyzetet kívánnak teremteni, ahol az altiszt nem akar átlépni tisztté – erre egyébként is csak a tiszti iskola elvégzésével lesz lehetősége –, mert ugyanígy megéri számára altisztként is szolgálni.

A kabinetfőnök hangsúlyozta: a humánstratégia kialakításakor figyelembe vették a parancsnoki, a vezénylő zászlósi állomány és a szakszervezet javaslatait, és a „road-show" sorozat is igen hasznosnak bizonyult, hiszen a kérdések is számos fontos pontra világítottak rá.

Fotó: Tóth László