Nehéz helyzetben

Újabb fontos feladat előtt állunk – mondja a szakszervezeti vezető. A napokban eredményesen befejeződtek a tárgyalások az egyes kereseti elemekről. Erről már el is készült a megállapodás tervezete, amelynek végleges változatát előreláthatólag április 11-én alá is írjuk. A másik – még előttünk álló – nagy feladat pedig a szolgálati nyugdíj intézményrendszerének megóvása. Ez utóbbi azért ígérkezik nehéznek, mert a kormány komolyan elkötelezett – a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott – a szolgálati nyugdíj megszüntetésével kapcsolatos bizonyos elvek iránt.

A Hosz közleménye világosan fogalmazott: a korkedvezményes nyugdíj az utolsó olyan kedvezmény, amely a hivatásos katonai pályára vonzza a jelentkezőket.

Valóban ennyire kritikus a helyzet?

A katonai hivatás viszontagságaiért, nehézségeiért cserébe szinte semmi nem maradt mostanra a kedvezményes nyugdíjon kívül. Állítjuk, ha ezt is eltörlik, a katonai pálya végleg elveszti vonzerejét. Elismerjük: vannak olyan pontok a szolgálati nyugdíjrendszerben, amelyek módosításra szorulnak. A kedvezményes nyugdíjrendszer azonban nem törölhető el, 65 évesen egyetlen katona sem vezényelhető adott esetben például külföldre, vagy árvízvédelemre. A katonák teljesítették a velük szemben támasztott elvárásokat, most joggal várják el, hogy az ő elvárásaikat is jogosnak találják. Csak zárójelben szeretném megjegyezni, hogy a NATO-tagállamok hadseregeiben általában
5–10 év nyugdíjkor-kedvezmény jár a fegyveres szolgálatot teljesítőknek.

Én ugyan tudom, de úgy látszik sokan nem értik, miért is van szükség a katonák korkedvezményes nyugdíjazására?

A katonai hivatás gyakorlása mind fizikailag, mind szellemileg folyamatosan nagy terhelést, igénybevételt jelent. Ennek természetes következménye az emberek „gyorsabb elhasználódása". Ezt az átlagosnál lényegesen magasabb terhelést próbálja honorálni, kompenzálni a jelenlegi nyugdíjrendszer. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy korábban a katonákat megillető kedvezmények köre lényegesen szélesebb volt: kiemelt színvonalú lakhatási és szociális ellátórendszer működött, szolgálati lakás-hálózattal, honvédségi óvodákkal, bölcsődékkel, olcsó üdülőkkel. Mindez magasabb illetménnyel párosult. Ezeket folyamatosan megszüntették illetve fokozatosan felszámolták az elmúlt években, mára egyedül a kedvezményes nyugdíj maradt.

Ma már sokan 50-80 kilométert ingáznak naponta, hogy lakóhelyükről szolgálati helyükre jussanak. Vannak, akik napokat, heteket esetleg hónapokat töltenek távol családjaiktól, miközben az elmúlt 8 évben – reálértékben számolva – 35-40 százalékkal csökkent illetményük, nőtt a velük szemben támasztott követelmény, szigorodtak az alkotmányos és más törvényi korlátozások.

Ezzel szemben a katona viszonylag nagyon sok kötöttséggel, kötelezettséggel, korlátozással találkozik hivatása során.

Kezdjük azzal, hogy a katonának, akár élete árán is teljesíteni kell a kapott parancsot, utasítást. Nem véletlenül haltak hősi halált többen is Afganisztánban, Irakban és hazai kiképzési feladatok során és nem véletlenül voltak közülük igen sokan komoly életveszélyben az utóbbi évek árvízi védekezéseinél. A katona nem sztrájkolhat, lakhelyelhagyását, külföldre távozását jelentenie kell, beleegyezése nélkül vezényelhető (bizonyos esetekben még külföldre is) semmilyen elöljárói parancsot nem bírálhat, mellékfoglalkozást csak külön engedéllyel vagy bejelentés alapján vállalhat. És sorolhatnám még tovább is. Mindezek olyan korlátozások, amelyek igen hátrányosan érinthetik mindennapjait. Nincs még egy olyan szakma, ahol 50 éven felülieknek olyan fizikai követelményeket kell teljesíteniük, amelyek nélkül elbocsátanák őket. Aki mindezt vállalja, teljesíti, szerintünk elvárhat érte cserébe bizonyos engedményeket, kedvezményeket.

A civil emberek meglehetősen sok félreérthető információval találkoztak az utóbb hetekben, hónapokban a szolgálati nyugdíjrendszert illetően. Ennek mi lehet az oka?

Mi sem tudjuk pontosan, de valóban igen sok téves információ, tájékoztatás látott napvilágos a szolgálati nyugdíj intézményéről. Ilyenek például, hogy a katonák 40-es éveikben nyugdíjba vonulhatnak. Vagy az, hogy egy-egy nyugállományú katona több mint 200 ezer forintos nyugdíjban részesülhet. Ehhez a jelenlegi adórendszer mellett több mint évi ötmillió forint illetményt kéne kapnia. Ezek a valóságot a legkevésbé sem fedik, viszont alkalmasak arra, hogy az egyes társadalmi csoportokat egymás ellen hangolják.

Akkor nézzük a tényeket, a számokat.

A nyugállományúaknak csak elenyésző hányadát teszik ki azok, akik valóban 200 ezer forint nyugdíjat kapnak. A honvédség jelenlegi a mintegy 19 ezer fős állománya két részre oszlik: hivatásos és szerződéses katonákra. A szerződéses katonáknak maximum 20 év szolgálat után el kell hagyniuk a pályát. Ők – leszerelési segélyként – kapnak egy nagyobb összeget a civil életbe történő visszailleszkedés segítésére. Ez az állomány most a katonák létszámának mintegy a felét teszi ki, ami azt jelenti: a katonák 50 százaléka sohasem juthat kedvezményes szolgálati nyugellátáshoz. A legtöbb hivatásos katona leghamarabb 60 éves korban vonulhat nyugállományba. Ettől kivételes esetekben lehet csak eltérni. Ilyenek például, ha átszervezés miatt a katonának nem tudnak megfelelő beosztást biztosítani és az illetőnek 25 év hivatásos szolgálati ideje van, vagy – egészségi okokból – szolgálatra alkalmatlan lesz. Csak ekkor mehet el a hivatásos katona nyugdíjba teljes összegű ellátással. Aki bármilyen más ok miatt megy nyugdíjba, és rendelkezik a fenti feltételekkel az 52. életévének a betöltéséig csak nyugdíjának a felére jogosult. Ezzel senki nem vállalja manapság a nyugdíjba menetelt, főként, hogy megszigorították a nyugdíjasok munkavállalását.

Mit várnak a következő napoktól, hetektől?

Nyugdíjügyben is tárgyalni szeretnénk, mint már többször hangsúlyoztuk, készek vagyunk bármilyen érdemi megállapodásra. Kiváló szakértőink, konkrét elképzeléseink, javaslataink vannak, de szeretnénk alaposabban megismerni a tárca álláspontját is ezekben a fontos kérdésekben. Ezt bizonyára elősegíti az a tárgyalássorozat, amely április 4-én megkezdődött – szakértői szinten – a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnökénél. A következő napokban – a tervek szerint – államtitkári szinten zajlanak már a tárgyalások a tárca és a szakszervezet között. Szeretnénk elérni majd a későbbiekben a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum összehívását is. Mindezt elsődlegesen azzal a céllal, hogy megelőzzük, a legfelkészültebb, nyelvet beszélő, 1-2 missziót megjárt 30-40 éves hivatásos katonák – törzsőrmestertől alezredesig – hátat fordítva a hadseregnek, a civil munkaerőpiacon keressenek megélhetést.

 
 Fotó: Füzes Judith és archív