Nyugállományú katonákat köszöntöttek

A 75. születésnapját ünneplő Pásztor István nyugállományú ezredest Horváth Jenő őrnagy, központparancsnok és Mészáros Károly százados, érdekvédelmi részlegvezető köszöntötték (bal oldali képünkön). Pásztor ezredes hosszú ideig vezette a kaposvári nyugdíjasklubot, a katonai temetések alkalmával beszédekkel vesz búcsút a volt katonatársaktól, jelenleg is a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének dél-dunántúli régiós vezetője.

A 90. születésnapját ünneplő Gobányi István nyugállományú törzszászlós részére a Noszlopy Gáspár Honvéd Nyugállományúak Klubja által rendezett ünnepség keretében a toborzó- és érdekvédelmi központ parancsnoka adhatta át a honvédelmi miniszter és a Honvéd Vezérkar főnöke által aláírt emléklapot (középső képünkön).

A többgenerációs katonacsalád legidősebb tagja 1940-ben vonult be korengedménnyel önkéntesként Taszárra, és a 2. világháborút fegyvermesterként, illetve fedélzeti és légilövészként harcolta végig.

Megfordult Európa szinte minden pontján, harcolt a keleti fronton és Magyarországon. Fogságba került, így 1947-ig a Szovjetunióban hadifogolytáborban raboskodott. 1954-ben lett újból katona, ismét Taszáron szolgált fegyverzeti területen egészen 1976-os nyugdíjba vonulásáig. Fia, aki szintén katonaként szolgálta hazáját, ma már nyugállományú alezredes, unokája pedig a kaposvári logisztikai ezred vezénylőzászlósa.

Kaposmérőre Vajay László rehabilitált őrnagy 90. születésnapja alkalmából érkeztek a kaposvári toborzó- és érdekvédelmi központ érdekvédelmi munkatársai (jobb oldali képünkön). Vajay László 1922-ben született az erdélyi Nagybányán. 1940 őszén karpaszományos hegyivadászként vonult be katonai szolgálatra, 1942 tavaszán őrmesterré léptették elő.

Még ezen év őszén − két évvel ifjabb testvérével, Tiborral együtt − felvételt nyert a Ludovika Akadémiára.

Akadémistaként – kiképzési feladatot teljesítve – többedmagával megmászta a Kárpátok egyik bércét, az Oltárkövet, amelynek csúcsán felállították a kettős keresztet, s egy háromméteres zászlórúdra felvonták a magyar lobogót. 1944. november 15-én testvérével együtt Körmenden avatták hadnaggyá, majd Németországba kerültek kiképzésre, ahonnan a keleti frontra küldték őket.

Vajay lengyel területen esett szovjet fogságba 1945 februárjában. Két évet raboskodott a karéliai hadifogolytáborban, ahonnan 1947 júniusában jutott vissza Magyarországra.

Vajay László a háborút szintén túlélő Tiborral együtt Somogyban telepedett le, ahol nyugdíjba vonulásáig könyvelőként, főkönyvelőként dolgozott. A rendszerváltást követően rehabilitálták a testvéreket: László őrnagyi, Tibor pedig századosi rendfokozatot kapott. Tevékenyen vettek részt a Honvéd Hagyományőrző Egyesület munkájában. 2009-ben ünnepélyes körülmények között vehették át vasdiplomájukat a Nemzetvédelmi Egyetemen.