Fegyveres konfliktusba süllyed Szíria

„Ez egy széles körű fegyveres konfliktus kezdete, a valódi káosz felé tartunk" – jelentette ki Joshua Landis, az oklahomai egyetem Közel-Kelettel foglalkozó kutatóintézetének igazgatója.

A konfliktus már a felekezetek közötti háború formáját öltötte olyan térségekben, mint a Szíria középső részén fekvő Homsz, a rendszerellenes tiltakozások egyik fellegvára, ahol a szunnita muzulmánok és az alavita síita vallási kisebbség tagjai által vegyesen lakott negyedekben atrocitásokat követtek el.

A fegyveres ellenzék fő ereje, a Szíriai Szabad Hadsereg (ASL) egyre merészebb támadásokat hajt végre Bassár el-Aszad elnök erői ellen, még az erőszakos eseményektől eddig megkímélt Damaszkusz közelében is.

„Gerillaharcot folytatunk, megtámadjuk az Aszadhoz hű erők állásait, majd taktikai visszavonulást hajtunk végre biztonságos helyekre" – mondja Rijád al-Aszaad ezredes, az ASL parancsnoka, aki azt állítja, hogy mintegy 40 ezer fegyveressel rendelkezik.

Mivel a válság állandósult, és kizárt, hogy a nemzetközi közösség líbiai mintára fegyveresen beavatkozzon az eseményekbe, úgy tűnik, hogy az ellenzéknek egyedül kell boldogulnia.

„Az ellenzék lassan megérti, hogy a győzelemhez el kell pusztítani a hadsereget. Senki nem segít nekik, sem az arabok, sem a Nyugat. Az amerikaiak nem vonulnak be harckocsikkal, miként azt Irakban tették" – mutatott rá Landis.

AZ ENSZ Biztonsági Tanácsában Szíriánál és szövetségesénél, Oroszországnál továbbra is süket fülekre találnak a véres elnyomás leállítását sürgető felhívások.

Joshua Landis hangsúlyozta, hogy az emberek Szíriában azt remélték, hogy a békés tüntetések rábírják Aszad elnököt a lemondásra, s az egyiptomi forgatókönyv érvényesül. Végül a nép „megértette, hogy nem lesz vége varázsszóra" – mondta.

A patthelyzet annál is inkább erős, mivel a lakosság jelentős része támogatja a rendszert abban a törekvésében, hogy leszámoljon az általa „terrorista bűnbandák" tagjainak minősített tüntetőkkel.

A damaszkuszi vezetés nem hajlandó elismerni, hogy az egyre véresebbé váló – hetente több mint négyszáz emberéletet követelő – felkelés kiszélesedett. A válság fegyveres konfliktussá fajulása – amelynek védelmezői azzal érvelnek, hogy többé nem lehet életeket feláldozni anélkül, hogy reagálnának rá – azonban nehezen ellenőrizhető folyamatot indít el. „A fegyveres konfliktus érveket ad a rendszernek a még erősebb megtorlásra, és arra hivatkozhat, hogy külföldről érkező szalafista csoportok hajtanak végre erőszakos cselekményeket" – mondta Agnes Levallois párizsi Szíria-szakértő.

Fabrice Balanche, a lyoni egyetem földrajzi tanszékének docense úgy véli, hogy a tét nem más, mint Damaszkusz. „Akié Damaszkusz, azé Szíria" – fogalmazott a Szíria-szakértő, aki szerint a lázadók mozgósítottak a szunniták és szegények által lakott negyedekben, ahol az utóbbi években gyökeret vertek az iszlamisták.

Levallois szerint a damaszkuszi vezetést még inkább sarokba szorította az, hogy az Arab Liga felfüggesztette megfigyelői misszióját, s a szíriai kérdést a Biztonsági Tanács elé utalta. Oroszország adott pillanatban megvonhatja támogatását Damaszkusztól.

„A rendszer mindent egy lapra tesz fel, mert hosszabb távon bukásra ítéltetett" – mutatott rá a szakértő, hangsúlyozva, hogy katonailag talán tartani tudná magát a szíriai elnök, de sem gazdaságilag, sem politikailag nem lesz erre képes, így végül távozni kényszerül a hatalomból.