Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum
2018. július 13. 13:21Rendeltetés
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum alaprendeleteséből fakadó feladata a magyar és a kapcsolódó egyetemes hadtörténelem tárgyi emlékeinek kutatása, feltérképezése, feltárása, rendszerezése itthon és külföldön egyaránt, szoros együttműködésben a helyi múzeumokkal, szervezetekkel.
Tudományos kutatások folytatása a hadtörténelem, valamint a kapcsolódó történettudomány segédtudományai területén. Gyűjtemények és a kutatómunka eredményeinek közzététele a nagyközönség, illetve a tudományos közélet számára, a Hadtörténelmi Közlemények című folyóirat folyamatos megjelentetése. Kutatóhelyként aktív közreműködés a doktori képzésben.
Az intézmény egyik fő profilja nemzetközi és hazai tudományos konferenciák, rendezvények szervezése és lebonyolítása.
Az intézmény kapcsolatot tart a hagyományőrző és egyéb társadalmi szervezetekkel, valamint részt vesz az országos és Magyar Honvédség-szintű tudományos, hagyományőrző és közművelődési rendezvények, ünnepségek megszervezésében és levezetésében. Feladata a Magyarország területén lévő magyar és más nemzetiségű hadisírok, valamint a Magyarország határain túl található magyar hadisírok nyilvántartásba vétele, ápolása, felújítása, valamint együttműködés a szakmai civil szervezetekkel és a külföldi hadisírgondozó hivatalos szervezetekkel.
Részegységei közül egyre többen keresik fel a zárt anyagból látogathatóvá és kutathatóvá tett könyvtárat, térképtárat, levéltárat is. Az intézmény fontos feladatának tartja a nemzettudat kialakítását és erősítését, szerepét a hazafiságra nevelésben, valamint a helyes, objektív történelemszemlélet kialakításában, megtartásában és erősítésében.
Történet
Budapest egyik legfrekventáltabb helyén, a külföldi és hazai turisták által sűrűn látogatott budai Vár északnyugati sarkán található a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) impozáns épülete.
A magyar Hadtörténelmi Múzeum megteremtésének gondolata az 1867-es kiegyezést követően – a magyar királyi Honvédség megalakulásától fogva – meg-megújuló követelésként jelentkezett a politikai közéletben. Az Osztrák–Magyar Monarchiának ugyanis már volt egy Bécsben működő hadtörténeti múzeuma, a magyar relikviák jó része a bécsi udvari-katonai közgyűjteménybe került.
Az önálló magyar hadimúzeum megalapításának érdekében tett első konkrét lépést a Magyar Tudományos Akadémia hadtudományi bizottságának indítványa jelentette, amelyet 1888 decemberében terjesztettek a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé. A bizottság a Magyar Nemzeti Múzeum hadtörténelmi gyűjteményének fokozatos fejlesztését és a múzeum kibővítését tervezte. A javaslattal az országgyűlés is foglalkozott és határozatban támogatta egy különálló magyar hadtörténelmi gyűjtemény kialakítását. A honfoglalás ezredik évfordulója jelentősen felgyorsította az előkészületeket: 1896-ban a millenniumi kiállítás hadtörténelmi csoportbizottsága már a szervezés kezdetén azzal fordult az illetékes szervekhez, hogy lehetőség szerint majd tartsák együtt az aprólékosan, országos szinten és a magángyűjteményeket átnézve feltérképezett, nyilvántartásba vett hadtörténelmi anyagot.
Az ezredéves kiállításrész nagy sikerétől indíttatva az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatásáról biztosította a felállítandó magyar hadimúzeum ügyét, sőt, számára a Magyar Nemzeti Múzeum hadtörténelmi gyűjteményének átadását is kilátásba helyezte. Az ügy azonban különféle okokból holtvágányra került. Az összegyűjtött anyag egyben tartása is csorbát szenvedett: egy része a bécsi közgyűjteménybe került, más részei követhetetlen utakon tűntek el a szakemberek szeme elől.
Az első világháború új helyzetet teremtett. A jórészt már a kezdetektől tudatosan összegyűjtött háborús relikviák sokaságának, valamint a roppant mennyiségű hadizsákmánynak az elhelyezésére a központi bécsi Heeresgeschichtliches Museum nem volt képes. Az égető probléma megoldására egyetlen út kínálkozott: a közös hadügyminiszter 1916-tól tervet dolgoztatott ki egy új, megfelelő méretű bécsi múzeumépület létesítésére. Nem zárkózott el ugyanakkor a másodlagos anyagnak „fiók-hadimúzeumokban" való elhelyezésétől sem. Ezt a helyzetet a magyar honvédelmi miniszter, Szurmay Sándor báró egy önálló budapesti hadimúzeum alapításának előmozdítására használta ki. Ennek magvát a Honvédelmi Minisztérium 1915 novembere óta létező levéltári osztályának múzeumi gyűjtést is végző alcsoportja alkotta. A múzeum a levéltárat továbbra is magába foglalta volna. Hosszabb politikai csatározások után 1918 nyarára az uralkodó – osztrák császárként I., magyar királyként IV. Károly – előzetes hozzájárulásával a Minisztertanács elé került a terv. A testület egészében elfogadta az elképzelést, és hozzájárult ahhoz, hogy a főváros által a Gellérthegyen ingyen átengedendő területen építsék fel az új múzeumot.
A háború végnapjaiban, a Monarchia összeomlása idején, a forradalmi helyzetben azonban az elképzelésről végleges döntés már nem született.
1918 november közepén a Honvédelmi Minisztérium 1/a osztályának munkatársai – Gabányi János alezredes (később tábornok) és Aggházy Kamil százados (később ezredes) – saját kezdeményezésből megteremtették a Hadtörténelmi Levéltárat, illetve a Hadtörténelmi Múzeumot. A tényleges munka – a Magyar Országos Levéltár épp csak elkészült épületének helyiségeiben – szinte azonnal megindult.
Múzeumunk 1920 júniusában már a Mária Terézia laktanya egy részében kapott helyet mintegy 5400 muzeális tárgya számára, mely azonban már a beköltözés idején sem bizonyult a gyűjtemény ideális helyének. Az 1920-as évek elejétől mind az érintettek, mind a Honvédelmi Minisztérium prominens személyiségei szorgalmazni kezdték a Hadimúzeum jelentőségéhez méltó, s anyagai befogadására és kiállítási bemutatására elegendő méretű épületbe való átköltöztetését, így került a Hadtörténeti Múzeum végső otthonába, a budai Várban lévő Nándor-laktanya 1926-29 között átépített, Vérmezőre néző szárnyába. A volt kaszárnya átalakítása, abban korszerű körülmények kialakítása, a törzsgyűjtemény átszállítása és az állandó kiállítási koncepció kimunkálása azonban hosszabb időt vett igénybe, csak 1937-ben fejeződött be. Így 1937. május 29-én, a Hősök Napján nyílhatott meg az első kiállítás.
Vezető állomány
- Dr. Kovács Vilmos ezredes, parancsnok
- Dr. Horváth Csaba ezredes, parancsnokhelyettes
- Dr. Hermann Róbert, parancsnok tudományos helyettes
- Jakusch Gabriella, Hadtörténeti Múzeum, igazgatóhelyettes
- Soós Péter őrnagy, Hadtörténeti Múzeum, igazgatóhelyettes
- Bán Attila alezredes, Hadtörténeti Múzeum, igazgatóhelyettes
- Dr. Veszprémy László alezredes, Hadtörténeti Kutató Intézet, igazgató
- Dr. Papp Ferenc ezredes, Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság, igazgató
- Szemenyei Ágnes, Gazdasági Igazgatóság, igazgató
- Dr. Számvéber Norbert alezredes, Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár igazgató
- Dr. Bolla Viktória alezredes, Központi Irattár igazgató
Elérhetőségek
HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum
Cím: 1014 Budapest, Kapisztrán tér 2-4.
Postacím: 1250 Budapest, Pf: 7
Tel.: +36-325-1600
HM-telefonszám: 44-000
Fax: +36-325-1659
HM-fax: 44-190
Szervezeti e-mail cím: [email protected]
Központi Irattár
Cím: 1076 Budapest, Verseny utca 12.
Postacím: 1438 pf: 430
Telefonszám: +36 1 212-4430
HM: 28-640
Fax-szám: +36 1 212-5324
E-mail: [email protected]
HM HIM Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság
Cím: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B
Telefonszám: +36-883-6743
HM: 25-753, 25-744
E-mail: [email protected]
Tájékoztatásért felelős személy
Várkonyi Melinda százados
E-mail: [email protected]
Telefon: +36308150109
