Honvédelmünk jelképévé vált Pákozd

Az emléknapot megelőzően, szeptember 28-án, az 1848. szeptember 28-i Haditanács 173. évfordulóján ökumenikus imát tartottak a szabadságharc hőseiért a sukorói református templomban. A misén Balogh Rezső alezredes, az ezred parancsnokhelyettes is rész vett.

A nemzeti emlékhelyen tartott koszorúzáson dr. Görög István nyugállományú ezredes, a Katonai Emlékpark Pákozd - Nemzeti Emlékhely (KEMPP) ügyvezetője a hatvanévesen elhunyt, egykori honvédelmi államtitkárról, Gyuricza Béláról szólva hangsúlyozta: az 1978-ban átadott, majd 1998 tavaszán kirabolt múzeum végleges felszámolására tett kísérletet elhárítva, a Honvédség és Társadalom Baráti Körv (HTBK) támogatásával rövid időn belül az újra alkalmassá vált a honvédelmi nevelésre. „Ugyan a vezérezredes korai halálával a kijelölt úton nem haladhatott végig, ám, munkája eredményeként 2010-re létrejött az emlékpark, ami évről évre, egyre jobban megerősíti a fiatal generációkban az őáltala megfogalmazottakat, vagyis a haza védelmének fontosságát” - hangzott el a rendezvényen.

A csata évfordulóján zajlott megemlékezésen Sajner Gyula nyugállományú ezredes, a HTBK Székesfehérvár Felügyelő Bizottság elnöke kiemelte: Gyuricza Béla jeles személyiségeket nyert meg a honvédelem ügye támogatására és erőfeszítéseket tett az elsorvasztott hadiipar fejlesztésére. „Minden törekvése szolgálta, hogy a haza védelmének felelőssége mély gyökeret eresszen a társadalom valamennyi részében” – tette hozzá. A vezérezredesnek – mint aláhúzta - máig ható kezdeményezése, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör létrehívásával a jeles katonavárost, Székesfehérvárt tette erősebbé, összekötő kapcsot teremtve ezzel a hadsereg és a civil társadalom között.

Zsiga Tamás dandártábornok, a Magyar Honvédség Parancsnoksága Személyzeti Csoportfőnökség csoportfőnöke dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter és dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka képviseletében látogatott el az emlékparkba. A pákozdi csatáról szólva emlékeztette a jelenlévőket: ugyan az hadászatilag nem tekinthető jelentősnek, azonban a magyar függetlenségi harc tovább élése szempontjából és erkölcsi, politikai hatásai okán honvédelmünk jelképévé vált.

„Ahogy szabadságharcos elődeinket, úgy korunk magyar honvédségét is ugyanaz a küldetéstudat jellemzi” – húzott párhuzamot a két kor fegyveres erői között a dandártábornok. Hozzátette: ezt bizonyítja, hogy a hadiiparunk fejlesztésével újra ütőképes hadsereget épít az ország, nagyfokú szakmai szakmaisággal dolgozva azon, hogy minél korszerűbb honvédség ,,őrködjön” hazánk biztonsága felett. Zsiga Tamás megerősítette: a Magyar Honvédség igyekszik vonzóvá tenni a katonai pályát, legyen szó a civilek felé nyitásról, vagy a katonai életpályamodell kialakításáról.