Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Stresszkezelés a katonák módszerével

Szöveg: Balatoni Kitti |  2021. október 3. 15:31

Napjainkban a stresszes életmóddal szinte mindenkinek meg kell küzdenie. A feszültség számos testi tünet okozója lehet. Kevés olyan hivatás van, amely jobban érintett a kérdésben, mint a katonáké. A harctéren a stressz fokozottan jelen van, a harcosok teljesítőképességére pedig minden pillanatban szükség lehet. Ahhoz, hogy a kihívásokat sikeresen tudják teljesíteni, az Amerikai Egyesült Államok hadereje különböző módszereket dolgozott ki a stressz kezelésére.

soldier-60707_1920

Egy kutatásban negyvennyolc háborús kiküldetés előtt álló tengerészgyalogost osztottak fel két csoportra. Az egyik csapat tagjai, 31 fővel, éber meditációs kurzuson vettek részt, míg a másik tizenhét katona továbbra is csak a hétköznapi teendőivel foglalkozott. Az első csoport tengerészei nyolc hét alatt csupán 12 percet meditáltak naponta, az eredmény mégis láthatóvá vált. A memóriájuk kitűnő maradt és a hangulatuk is jobb volt. Hasonló vizsgálatot végzett a Pennsylvaniai Egyetem is harminc olyan katonával, akiket Irakba küldtek misszióra. Mielőtt kiutaztak, szintén meditációt tanult a harcosok egy része, akik ezután jelentősen jobban teljesítettek a stressz és az idegesség fokozatait mérő teszteken. A meditációt nem végző kontrollcsoport lényegesen nyugtalanabb maradt. A Kaliforniai Egyetemen, San Diegoban végzett MRI vizsgálatok kimutatták, hogy a meditációt végző katonák agyáról készült felvételeken olyan változások láthatók, mint az Elit Speciális Alakulatok katonái és az Olimpiai sportolók agyáról készült képeken, akik évekig tréningezik magukat.

Vajon mi maga a technika?

Ezek után sokan talán valamilyen bonyolult módszerre gondolnak, a „titok” azonban ennél jóval egyszerűbb. Az amerikai tengerészgyalogosok és a speciális alakulatok katonái a következő módszert használják: kényelmesen leülnek, behunyják a szemüket és a lélegzetükre figyelnek. Követik a ki- és belégzéseket, miközben kiürítik az elméjüket. Közben egyenes háttal ülnek, és nyugodtan lélegeznek tovább, körülbelül 10-15 percig naponta. Mindez akkor működik a leginkább, ha sikerül fókuszálni és kontrollálni az elmét. Ez a stresszoldó technika szinte bárhol elvégezhető.

Alvás nélküli elme

Az idegesség az alvásra is hatással van, a kialvatlanság, illetve az alvás nem megfelelő minősége pedig ronthatja a memóriát és a teljesítőképességet. Ezért az is fontos a katonák számára, hogy megfelelően ki tudják aludni magukat, akár háborús körülmények között is, amennyiben van erre lehetőségük. Az Amerikai Egyesült Államok hadereje olyan relaxációs módszert fejlesztett ki, amely csökkenti a fáradtság okozta hibákat a harctéren. Álmatlanság esetén érdemes lehet kipróbálni.

alvo_katona_n

A technika lényege, hogy lassan, fokozatosan el kell lazítani az arcizmokat, az állkapcsot, a szemek körüli izmokat és a torkot is. Ezt követően a vállak, a fel- és alkarok elengedése, ellazítása következik, egyszerre csak az egyik oldalra fókuszálva. Majd vegyünk levegőt és mélyen lélegezzük ki, eközben ellazítva a törzset, ezután a combizmokkal kezdve a lábakat is. Ezt követően közel tíz másodpercig ürítsük ki az elménket, majd ismét tíz másodpercig képzeljük el valamelyiket a következő lehetőségek közül: egy nyugodt vízű tó közepén fekszünk egy kenuban, felettünk a tiszta kék ég terül el, vagy egy fekete bársony függőágyban fekszünk egy sötét szobában, vagy ütemesen mondogassuk magunkban, hogy „ne gondolkodj”.

A módszer először Lloyd Winter „Relax and Win: Championship Performance” című könyvében került nyilvánosságra, 1981-ben. A háború emberekre gyakorolt hatására már korai írásos feljegyzések is utalnak. A katonák mind a harctéren, mind hazatérve küzdhetnek a stressz okozta hatásokkal, beleértve a poszttraumatikus stressz szindrómát (PTSD). A harc okozta stressz kezelésének többféle módja létezik - egyebek mellett - pszichoterápia, illetve közösségen alapuló eljárások.