Hullámvasút a várpalotai gyakorlótéren

A leglátványosabb, és talán a legnépszerűbb technikai eszköz a PTSZ-M kétéltű, lánctalpas jármű volt, amit ezen a napon nem kíméltek a nyílt napra látogatók. A merészebbek a járművel nagy bakonyi lőtéri köröket tehettek meg, a kétéltű úttalan utakon szállította a vendégeket. A jármű vezetői a dombok miatt láthatóan csak nagy hullámzással tudtak haladni, amit az utasok nagy élvezettel fogadtak. A bérlet nélküli utazásokhoz mindig megtelt a plató és bizony a jármű pilótája a kétórai túrázás után egy kis időt kért, mert a jármű is „elfáradt" a nagy lőtéri terepjárásban.

A szervezők a nyílt napon nagyon sok programmal készültek a lőtérre érkezők szórakoztatására. A parancsnok megnyitóját követően a színpadon egymást követték a fellépők. Kezdésként a csurgói fúvós zenekar adott műsort, majd jött a gyerekek kedvence, a bohóc, aki magával hozott néhány zsonglőrt és természetesen ott volt a bűvész is. Ezt követően a színpad előtti téren a vendégek megcsodálhatták a Baranta hagyományőrző csoport harci bemutatóját, ahol az érdeklődők láthatták a hagyományos kézi fegyverek használatát az ostortól a botokon keresztül a kardokig. Ebéd után a Honvéd Művészegyüttes bemutatójával folytatódott a színpadi program és a többi programhoz hasonlóan ez is nagy sikert aratott a nyílt napon résztvevő vendégek körében.

A statikus bemutatóhelyeken is nagy volt az érdeklődés. Itt az ezrednél rendszeresített harcjárművek kerültek kiállításra és a gyerekek e helyeken is állandó látogatók voltak. Mindent átvizsgáltak, mindent kipróbáltak és közben nagyon sokat kérdeztek a járműveket felügyelő katonáktól. Sokan vették kezükbe a kézifegyvereket is, de az ott szolgálatot teljesítő katonák sem unatkoztak, hiszen a változatos kérdésekre nagyon pontosan kellett megadniuk a válaszokat. Sokan keresték fel a paintball pályát, ahol a fegyvereket „élesben" lehetett kipróbálni, a huszonöt méterre lévő céltáblákra.

A szervezők ezen a napon arra is gondoltak, hogy a gyerekek kézügyességét fejlesszék. Az ez iránt érdeklődő gyerekeknek lehetőségük volt a sárkánykészítésre, amit rögtön ki lehetett próbálni, mert a bakonyi szél a kellemes idő ellenére most is fújdogált. A lányok a gyöngyfűzéssel ismerkedhettek, ebben a várpalotai HEMO munkatársai segédkeztek. De volt lehetőség ólomkatona öntésre is. Nem csak kiállítási tárgyként lehetett látni ezeket a nosztalgia katonákat, hanem a gyerekek a gyakorlatban sajátíthatták el készítésük technikáját.

Fürst Tamás ezredest, a harckiképző központ parancsnokát a rendezvényről kérdezte a honvedelem.hu. Mint megtudtuk, Várpalotán a nyílt napok a rendszerváltozást követően 1992-ben kezdődtek. A katonai szervezetek közül elsők között mutatták meg magukat az érdeklődőknek. Később próbaként a városban szervezték meg a nyílt napokat, de ezek fogadtatása valahogy nem volt igazán jó, ezért döntöttek úgy, hogy visszahozzák a rendezvényt a lőtér területére. A lőtér azért is jó helyszín, mert ide meg lehet hívni azokat a településeket is, amelyek a gyakorló területtel valamilyen formában határosak. Plakátokon hirdették a rendezvényt a községek lakóinak, úgy gondolják, ezek a települések ne csak a hátrányait szenvedjék meg a lőtérnek, hanam jöjjenek el, nézzenek szét itt egy kicsit. Ez a helyszín egyben misztikus is a kívülállóknak, mert nem mindennap van lehetőségük arra, hogy idejöhessenek.

Évek óta nagyon sok szervezet segíti abban az alakulatot, hogy a rendezvényt ilyen színvonalon megrendezhessék. A helyőrségi művelődési otthon finanszírozta és hozta ide a gyermekprogramokat. Nagyon sok segítséget kaptak a HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht.-tól és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemtől, akik a műsorok színessé tételéhez járultak hozzá. Fürst Tamás úgy ítéli meg, hogy ez a rendezvény sokat segíthet a katonai szervezetnek abban, hogy a lakosság jobban megismerje a központi gyakorlótér szerepét és ezzel elfogadja a honvédség itteni tevékenységét.