Huszonhét év börtönre ítélték a volt jugoszláv vezérkari főnököt

A testület hágai székhelyén kimondott ítélet szerint a vádlott a kilencvenes évek első felében, a délszláv háborúk idején szerepet játszott Szarajevó ostromában, a Zágráb elleni szerb támadásban, és felelős a boszniai Srebrenicánál elkövetett háborús bűnök egy részéért is. Legfőbb felelőssége abban állt, hogy vezetése alatt a jugoszláv hadsereg csapatokkal, felszereléssel és utánpótlással segítette a boszniai és horvátországi szerb fegyveres szervezeteket.

A törvényszék ügyészsége életfogytiglani büntetést kért Perisicre, ám a bírák egyes vádpontokban végül felmentették őt. Ez utóbbiak közé tartozott a módszeres kivégzések segítése Srebrenicában, ahol a szerbek a második világháború utáni legvéresebb mészárlást követtek el 1995-ben. A bírák ugyanis erre nem találtak elegendő bizonyítékot – az ítélet ugyanakkor értésre adta, hogy e vádpontokban Perisicet nem is tartják teljesen bűntelennek.

Súlyosbító körülményként vették továbbá figyelembe, hogy a jugoszláv vezérkar vezetője még azt követően is hosszú ideig segítséget nyújtott a boszniai szerb erőknek, hogy tájékoztatást kapott a srebrenicai mészárlásról.

A teljes egészében fenntartott vádak között mind a boszniai és a horvát főváros, mind Srebrenica esetében civilek üldözésének és megtámadásának segítése és tűrése, gyilkosságokban és embertelen cselekményekben játszott felelősség is szerepelt. Perisic parancsnoki felelősségét a helyi erők fölött a bírák a vádnál kevésbé látták bizonyítottnak, de bűnösnek találták abban, hogy nem akadályozott vagy büntetett meg háborús bűncselekményeket.

Az ítélet különösen bírálta a tábornokot azért, mert az ellenőrzése alatt álló erők „nem tettek különbséget katonai és polgári célpontok között".

A tábornok – aki 1993-tól 1998 végéig állt a hadsereg vezérkarának élén – a délszláv háborúk főbűnösének tartott Slobodan Milosevic egykori jugoszláv elnök egyik legfontosabb segítője volt.

A törvényszék közleménye szerint ő az első volt jugoszláv illetékes, akit boszniai bűnökért ítéltek el.

A bírák szerint a jugoszláv hadsereg Perisic alatt a korábbinál jobban központosított és összehangolt, szervezettebb segítséget nyújtott a korabeli boszniai szerb és horvátországi szerb erőknek.

Perisic megvádolása után röviddel, 2005 márciusában önként adta fel magát a törvényszéknek. Az őrizetben töltött éveket most kiszabott büntetésébe is beleszámítják.

A vezérkari főnök több beosztottját már korábbi ítéletekben súlyos büntetésekkel sújtották. A mostani súlyos ítélet ezért nem számít meglepetésnek.

Momcilo Perisic pere 2008 októberében kezdődött, és közel három év után jutott el az ítéletig. Ezalatt száznál több tanút hallgattak ki, és közel 3800 bizonyítékot vizsgáltak meg.

Százhatvanegy vádlott közül a törvényszék már csak 35 ügyében folytat eljárást, a többi ítélet már megszületett.