Információs fölény, magasabb síkú tudásfejlesztés

Szöveg: Vastagh László | 2011. február 25. 9:08

Napjaink hadtudománya konferenciasorozat keretében került sor február 24-én a Magyar Hadtudományi Társaság, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia hadtudományi bizottsága szervezésében Az információs hadviselés és a hadtudomány című elméleti-tudományos konferenciára a nemzetvédelmi egyetem dísztermében. A szervezők által éppen két esztendeje elindított konferenciasorozat a hadtudomány kapcsolati rendszerében, speciális nézőpontból vizsgálja azokat a legfontosabb elméleti és gyakorlati problémákat, amelyek napjainkban a hazai és a nemzetközi közvéleményt érintik.

E sorban negyedik tudományos fórum aktualitását az is jelzi, hogy a háború mindannyiunk asztalán zajlik. Éppen ez motiválta a hadtudományi társaságot a téma kiválasztásában, mert olyan kérdéskörről van szó, amelyről sokan és sokféleképpen vélekednek. Több-kevesebb ismerettel, akár benyomásokkal rendelkeznek, és viszonylag kevesen látják át az egész problémát. Akadnak olyanok is, akik a létét vitatják, mások azt állítják: ez mindig így volt, csupán a történelem egy adott szakaszában, a technikai fejlettségi szint határozta meg a lehetőségeket és eljárásokat. Megint mások egyenesen a cyber háborúval azonosítják az információs hadviselést.

Az előadások olyan logikai láncolatra épültek, amely először az információs hadviselés kialakulását, katonai értelmezését tárta fel dr. Haig Zsolt mérnök ezredes révén. Majd a dr. Kis-Benedek József ezredes elemezte az információs hadviselést napjaink alacsony intenzitású konfliktusaiban. A hazai megvalósításokról, az információs műveletekről a Magyar Honvédség missziós feladataiban, a doktrinális és gyakorlati tapasztalatokról pedig Rózsa Tibor ezredes adott rövid áttekintést.

Különös jelentőséget adott a cyberhadviselésnek az a tény is, hogy a nyár folyamán létrehozták a NATO úgynevezett hetedik divízióját, mely fő feladatai közé tartoznak olyan stratégiai területek, mint a nukleáris leszerelés, az energiabiztonság, vagy a terrorizmus elleni fellépés és ide szervezték a szövetséget fenyegető cyber támadásokat is. A divízió vezetője Iklódi Gábor magyar diplomata, aki egyben a NATO főtitkár helyettese is. A NATO az észt-orosz konfliktus idején (2007) szembesült először azzal, hogy a számítógépes hálózatukat ért támadások összehangoltan képesek voltak megbénítani egy tagállamát. Ezt tartják az első valódi cyberháborúnak és erről részletesebben beszélt dr. Kovács László mérnök alezredes és Illési Zoltán. Végül – miután tisztázódott a cyberhadviselés helye szerepe az információs hadviselésben – dr. Várhegyi István ezredes e téma első hazai feldolgozója felvázolta az információs hadviselés második hullámát.

Az előadások során kitűnt, hogy a társadalmi életben folyamatos és tudatos információs tevékenység zajlik, fizikai, információs és tudati dimenzióban az információs fölény megszerzése érdekében. Az információs műveletek az információs módok közötti integráció, vagyis a tevékenységek összehangolása az információs és döntési fölény érdekében. Ennek kiteljesedett formája az információs hadviselés, ami jóval túlnő a katonai kereteken. Ez utóbbi területen egyébként is csak az ’80-as évektől jelent meg, amikor 1982-ben a Falkland szigetekért folytatott háborúban kommunikációt csak a haderők folytattak, az 1991-es öbölháborúban pedig a technológia volt a fontos. Viszont a 2003-as iraki háborúban az információs műveletek a teljes információs szférát érintették. Akkor a cél a háború lerövidítése volt. Napjainkra a közel-keleten pedig az információs hadviselés a humán mozgósítás és irányítás fegyvere lett.

A Magyar Honvédség missziós feladataiban a befolyásolási, az információvédelmi valamint a vezetési képesség megbontása a legfontosabb tevékenységi terület, melynek célja a másik fél akaratának megváltoztatása, képessége befolyásolása. Ezek lélektani, megjelenési és viselkedési formákkal, a kulcsfontosságú személyek kezelésével, civil-katonai, illetve számítógépes-hálózatokkal megvalósítható műveletekkel érhetők el. A cyberhadviselés során felvetődő problémák közül az előadók kiemelték, hogy a számítógép és a felhasználónév nem természetes személy, a vélt vagy valós támadás elkülönítését és a NATO 5. cikkely csupán fegyveres konfliktusra utal.

Az információs hadviselés első hulláma 2010-ben lezárult és kezdetét vette a második hullám, mely várhatóan 2030-ig tart. Ennek vélhető jellemzői a világgazdaság és a politikai környezet megváltozása, átalakul a világgazdaság szerkezete és vezetése, csökkennek a védelmi kiadások, legalábbis 2015-ig, újabb háború kitörésével nem számolnak 2020-ig, változás történik a hadviselési fajták alkalmazásában, az információs hadviselésen belül a cyber hadviselés pedig tovább fejlődik, illetve magasabb síkúvá válik a tudásfejlesztés. A hullám végére várhatóan a világhatalmak gazdasági és politikai hatalmi versengését különböző erősségű információs – benne cyber hadviselési incidensek, műveletek kísérhetik. Ezért ezek ellen világszerte felkészülnek. A vezérkari tisztek felkészítésekor előtérbe kerülnek a magas síkú intuíciós tudás megszerzésének tantárgyai.

A konferencián számos gondolatébresztő tájékoztatás hangzott el előremutató kérdésekkel. Még a hozzá nem értő vagy csak a témával felületesen foglalkozó emberek figyelmét nem csak felkeltették, de lekötötték, az előadók. A jövő elkezdődött. Határozottan kimondható: erre a témára a szervezőknek még sok rendezvény formájában vissza kell térnie.