Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Kármenka, Smogi, Aranka, és a „doki” Szarajevóban

Szöveg: Pogrányi Anita, Bolla Renáta, Dr. Jasztrab Jácint Szilárd |  2010. szeptember 6. 9:41

Az egészségügyi biztosítást alapvetően minden kontingens saját maga látja el Szarajevóban, az EUFOR táborában. A magyar kontingensünk egészségügyi állományába egy orvos, két asszisztens és két mentősofőr tartozik. Õket mutatjuk most be az olvasóknak –  bár kétségtelen, nem a megszokott módon.

Dr. Jasztrab Jácint Szilárd orvos főhadnagy a kontingens orvosa. A doki az EUFOR-7 záró gyakorlatán ismerkedett meg velünk – leendő beosztottjaival. A kezdeti megilletődöttség óta igazi kis galerivé kovácsolódott össze részlegünk. Jasztrab doki először nem tűnt szószátyár embernek, a szakmai dolgokon kívül nem is beszélgetett velünk, amióta feloldódott azonban más a helyzet. Visszasírjuk azokat a régi, szép csendes időket, mert mi lányok már nem is jutunk szóhoz mellette. Szóval dokink megkedvelt minket „kedves nővérkéket", és mindig gondoskodik rólunk, hogy ne legyenek unalmas, dologtalan perceink.

Aztán itt van kedves barátnőm – az én „Kármenkám" – Pogrányi Anita törzsőrmester is. „Kármenka" nagy tollgyűjtő ezért kapott tőlem egy Barbie-s és egy Micimackós tollat névnapjára. Mivel az Aniták és a Kármenek egy napon ünneplik névnapjukat, ezekkel a szavakkal köszöntöttem: „Boldog névnapot Kármenka!" s e név rajta maradt. Kedves barátnőm nagyon szereti a munkáját, ízig-vérig ápolónő.

 

Jómagam „Arany Aranka" vagyok – tisztességes nevemen Bolla Renáta őrmester. „Aranka" azért lettem, mert Kármenkám az Arankán kívül nem tud megjegyezni semmilyen más nevet. Így mindenki Aranka neki. Az Arany meg szerinte az Aranka becézve. Igazi csajos szobánk telis tele van képekkel, fényképekkel ágyainkat pedig rózsaszín takaró fedi, a ronda és durva lópokróc helyett.

Vincze Zoltán és Smogora Balázs szakaszvezetők a részleg mentősofőrjei. „Smogi" nagyon aranyos ember és büszke apuka, imádja kislányát. Mióta gyermeke megszületett, örömében két méterrel a föld felett jár. Vincze Zoli jelmondata, a „hej ráérünk arra még" lehet. Soha nem késik el sehonnan, de egy perccel sem érkezik előbb. Híres a nyugalmáról, még mi sem tudjuk felidegesíteni (csak néha).

 

Mi öten alkotjuk az EUFOR-7 egészségügyi teamjét, és hogy milyen feladataink vannak, nos a tábor területén kiemelt fontosságú a higiéniás helyzet rendszeres ellenőrzése és a témával kapcsolatos előadások, tájékoztatók tartása. Mivel a katonákat relatíve kis helyen szállásolják el, így egy esetleges fertőzés könnyen és gyorsan súlyos problémát okozhat az állomány hadrafoghatóságában. Az egészségügyi részleg a különböző gyakorlatok orvosi biztosítása mellett, a mindennapok feladatait is lelkiismeretesen ellátja. Nem csak a katonák testi egészségére figyelnek, hanem a lelki egyensúly fenntartására is hangsúlyt fektetnek.

Jelentősebb egészségügyi háttérintézményként a Szarajevói Egyetemi Kórházat vehetjük igénybe. Korábban ezt a feladatot a német tábori kórház látta el, mely azonban már megszűnt. A kórház VIP szolgálattal is segíti a várakozásmentes betegellátást és a nyelvi nehézségek leküzdését, mivel jól beszélnek angolul.

Az előző pár mondatból is kitűnik, hogy az egészségügyi szolgálat munkája igen változatos, feladataink roppant szerteágazóak. A kollégák között meglévő – kölcsönös – szakmai tisztelet és a jó légkör nagyban elősegíti az eredményes munkavégzést. Az csak „hab a tortán", hogy feladatainkat egy gazdag történelmi múlttal rendelkező, csodálatos és néhol kifejezetten vadregényes térségben hajtjuk végre.

Fotó: Kálinger Roland százados