Katona- és polgári élet az űrállomásokon
Szöveg: Balatoni Kitti | Fotó: Nagy Gábor | 2021. november 13. 16:40Az űrállomások polgári és katonai felhasználásáról tartott előadást Óvári Gyula nyugállományú ezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság Kiss Károly Hadtudományi Klubjának „Mindenki hadtudománya” elnevezésű előadássorozatának részeként Budapesten, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban, november 11-én, csütörtökön.
„Az űrállomások olyan speciális űreszközök, amelyek saját haladásra képesek, feladatuk, hogy biztosítsák a komfort érzetű, emberi tartózkodáshoz és munkavégzéshez szükséges körülményeket. Ezen kívül számos feladatuk van, egyebek mellett védeniük kell az űrhajósokat a világűr kedvezőtlen hatásaitól. Általában alacsony Föld körüli pályán mozognak, önálló manőverezésre és a bolygó felszínére való visszatérésre alkalmatlanok” – magyarázta Óvári Gyula nyugállományú ezredes. Az előadásában kitért a szovjet Szaljut-programra, amelynek részeként katonai és polgári célú űrállomásokat állítottak pályára. A programban a katonai felderítésre szánt űrállomások az „Almaz” fedőnevet viselték. A Szaljut-1 részletes leírása után a résztvevők betekintést nyerhettek a későbbi történésekbe is. A nyugállományú ezredes a Szaljut-6-ot is megemlítette, melynek fedélzetén dolgozott az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan is. „A Szaljut esetében rájöttek, hogy felderítésre alkalmatlan, ahogyan arra is, hogy fegyvereket indítsanak róla” – mondta. Bemutatta az 1975-es, első közös amerikai-szovjet Szojuz-Apolló űrrepülési programot is. Ez volt az első kísérlet egy nemzetközi űrállomás létrehozására.
A nyugállományú ezredes ezután több űrállomásról is beszélt. Hangsúlyozta, az űrállomások katonai célú felhasználásának jelentős része nem publikus. Bizonyos eredményekről azonban lehet tudni. „Ma már többféle érzékelési tartományban, akár ködön keresztül, nappal és éjszaka is képesek fényképeket készíteni és csapatmozgásokat követni a világűrből. Emellett különböző katonai bázisokat is folyamatosan figyelemmel lehet kísérni” – mondta kérdésünkre válaszolva Óvári Gyula.
A nyugállományú ezredes előadásában abba is betekintést nyerhettek a résztvevők, hogyan telnek az űrállomáson dolgozók mindennapjai, miért fontos edzeniük, illetve hogyan képesek a Földön élők számára természetes dolgok megváltozásával együtt élni, például azzal, hogy a víz géles állagúvá válik, így pedig az ivás és a tisztálkodás is egészen más formát ölt.
