Kaukázusi válság: fagypont alatt

Washington felülvizsgál

Oroszország megszegte a Grúziával kötött tűzszüneti megállapodást – hangsúlyozta Tony Fratto, az amerikai elnöki hivatal szóvivője a Texas állambeli Crawfordban, ahol George Bush elnök a szabadságát tölti éppen.
Hasonlóképpen fogalmazott Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter is, útban újabb közel-keleti tárgyalásaira.

Az Egyesült Államok a Kaukázusi válság következményeként megvizsgálja Oroszországgal fenntartott kapcsolatait – jelentette ki Rice repülőgépe fedélzetén. Washington biztosítani akarja, hogy “ne keletkezzen újabb választóvonal Európában" – fogalmazott. Oroszországnak be kell tartania a tűzszüneti megállapodásban vállaltakat, eddig ezek nem teljesültek maradéktalanul.
A Financial Times című brit üzleti napilap azt írta hétfői számában: lehetséges, hogy az orosz csapatok grúziai bevonulása után az Egyesült Államok jégre teszi a polgári felhasználású nukleáris technológiák terén való együttműködésről szóló megállapodást.
Rice többször is “következményeket" helyezett kilátásba az orosz bevonulást követően. Robert Gates védelmi miniszter azt mondta, tárcája a következő hónapokban a katonai jellegű orosz-amerikai együttműködés minden területét felül akarja vizsgálni.
Fratto azt is hozzátette: Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének elismerése “nem függhet egyetlen ország döntésétől".

Kijelentésével arra reagált, hogy hétfőn az orosz parlament mindkét háza egyhangúlag felhívta az államfőt a két szakadár grúz terület függetlenségének elismerésére. A két terület jövőbeli jogállásáról a felek közti békés tárgyalások útján kell dönteni, beleértve ebbe a szóban forgó területek lakosságát, Grúziát és az ENSZ-et is – tette hozzá Fratto.

Tbiliszi tiltakozik

A grúz elnök visszautasította, és a nemzetközi joggal ellentétesnek nevezte hétfőn az orosz parlament aznapi határozatát, amelyben a törvényhozó testület két, Grúziától elszakadt terület függetlensége mellett foglalt állást.
“Oroszország nyilvánvalóan helyre akarja állítani a Szovjetuniót, és ezt Grúziával akarja kezdeni" – idézte Mihail Szaakasvili grúz államfőt hétfőn az Interfax orosz hírügynökség. “Senki sem legalizálhatja területeink bekebelezését" – fogalmazott Szaakasvili Goriban, ahová hétfőn ellátogatott.
Az orosz parlament mindkét háza hétfőn egyhangúlag felhívta az orosz államfőt a Grúziától egyoldalúan elszakadt Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének elismerésére.

Moszkva szakítana

Moszkva kész minden NATO- kapcsolat megszakítására, mivel a grúz konfliktus nyomán nagyon megromlott a szövetséggel fenntartott viszonya – jelentette ki Dmitrij Medvegyev orosz elnök hétfőn, Szocsiban. Medvegyev szerint nemzetközi kapcsolatok felszámolása nem kívánatos lépés lenne, ám a konfliktus kialakulásában nem Oroszország a felelős – és a jó viszony fenntartásában sem az ő, inkább az észak-atlanti szövetség érdekelt.

„Ha ezt az együttműködést megszakítják, az nem jelent számunkra semmiféle szörnyűséget". – tette hozzá Medvegyev, utalva rá, hogy nem mindenáron törekszik a függetlenedésre.

Az orosz államfő a Dmitrij Rogozsinnal, Oroszország a NATO- képviselőjévelfolytaott megbeszélés után nyilatkozott így– a fenyegető megjegyzést pedig úgy magyarázta, hogy országa számára nincs esély a teljes értékű partnerségre, amíg a NATO bázisaival szabályosan körbeépíti az orosz határokat.

Párizs aggódik

Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Franciaországot aggasztják azok a jelentések, amelyek szerint rombolás, fosztogatás és megfélemlítés folyik Dél-Oszétiában, Grúzia orosz ellenőrzés alatt álló egyik szakadár területén.
Párizs információi szerint ezeket a cselekményeket “Chinvali és Ahalgori városok térségében követik el bizonyos lakosok ellen" – mondta hétfőn Frédéric Desagneaux, a francia külügyminisztérium szóvivője.
Párizs “kér minden (érintett) felet, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot és az emberi jogokat, gondoskodjon a polgári lakosság védelméről, és tartózkodjon mindenféle provokációtól" – tette hozzá.

Egy meg nem nevezett diplomáciai forrás szerint a dél-oszétiai erőszakcselekményekről szóló információkat az utóbbi napokban kapták a szóban forgó körzetekből.
Ahalgori a Szovjetunió összeomlása előtt Dél-Oszétiához tartozott, a 90-es évek elejétől azonban grúz fennhatóság alá került. A mostani grúziai konfliktusban dél-oszét lázadók elfoglalták a várost.
Matti Vanhanen finn kormányfő bírálta hétfőn Oroszországot amiatt, hogy erőt alkalmaz Grúziával fennálló konfliktusában, de nem tartja szükségesnek, hogy büntetőintézkedéseket vezessenek be Moszkva ellen. “Csalódással kell látnunk, hogy a katonai erő alkalmazása mindig része az orosz külpolitikának.
Ez a nemzetközileg elismert alapelvek súlyos megsértése" – jelentette ki Vanhanen egy pártrendezvényen elmondott beszédében, amelynek leiratát feltették a Centrumpárt honlapjára.

Hozzátette, hogy Oroszországnak nem lehet “érdekköre" egy másik országban, kivéve ha az beleegyezik.
Vanhanen szerint a grúziai konfliktus miatt ismét fagyossá vált Oroszország viszonya szomszédaival. Elmondta, hogy Finnország mint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke mindent lehetségeset megtesz a kapcsolatok normalizálásáért. “Szankciók bevezetése vagy a kapcsolatok befagyasztása azonban nem jó módszer" a feszültségek oldására – tette hozzá.
Az orosz védelmi minisztérium egyik tisztségviselője cáfolta a grúz hatóságok azon állítását, hogy orosz békefenntartók elfoglalták volna a grúziai Hasuri és Ahalgori városokat, és hogy közük lenne a Borzsomi város környékén lévő erdőtüzek keletkezéséhez – jelentette a Ria Novosztyi orosz hírügynökség.
A grúz belügyminisztérium pedig azt közölte: dél-oszét lázadó erők azzal fenyegetőznek, hogy Ahalgoriból kiindulva még mélyebbre hatolnak Grúzia területén, és követelik a grúz rendőrségtől, hogy vonuljon vissza a térségből.