Képeslapok a Nagy Háború idején

Az első világháború ideje a magyar képeslapok történetének fontos korszakát jelentette. Ugyan a katonák nyílt üzeneteit egyszerűen lehetett cenzúrázni és lényegi információkat nem adhattak át, mégis biztosíthatták pár szavas üzenetekkel otthon maradt hozzátartozóikat arról, hogy élnek és jól vannak. Ők pedig a fronton szintén értesülhettek a szeretteikkel történtekről a képeslapok segítségével. Mindez erőt adhatott számukra a harcban. A képeslapkiadók egyre nagyobb példányszámban jelentették meg addig forgalmazott lapjaikat és egy idő után, a háború új témaként jelent meg az illusztrációk között.

Nagy számban adtak ki olyan képeslapokat, amelyeken a háborúba lelkesen induló katona kedvesétől búcsúzik, esetleg a harctéren őrséget állva gondol az otthon maradt szeretteire. A lapon ábrázolták az elképzelt nő vagy éppen az otthon képét. Gyakran szerepeltek mellette ezek a verssorok: „A királyért, / A hazáért! / És egy kicsit/ Magácskáért; Hű katona, hű szerető/ De nagy boldogság a kettő; Drága szülöföldem/ Meglátlak-e ujra? / Viszontlátlak bene:/ A szivem azt sugja.”

A katonák hozzátartozóinak megnyugtatását szolgálták azok a képeslapok, amelyeken olyan jeleneteket ábrázoltak, ahol a harcos éppen jól érzi magát. Többek között olyan illusztrációkat készítettek, ahol bográcsban ételt főznek vagy zeneszó mellett énekelnek és az otthonról érkezett leveleket olvassák. Készült olyan lap is, amely a fűthető sátrakból álló tábort mutatja be.

A képeslapok arra is hivatottak voltak, hogy fenntartsák a háborús lelkesedést. Az emberek hamar átélték, hogy a harc milyen veszteségekkel járhat és egyre inkább láthatóvá vált, hogy évekig is tarthat. A katonák és a civilek számára egyre fontosabbá vált az istenhit, a Teremtő segítségét kérték imáikban. Ezért a háború ideje alatt a vallási témák is gyakran szerepeltek a képeslapokon. Az illusztrációkban megjelent többek között az imádkozó katona, illetve a családtagok, valamint Jézus Krisztus, Szűz Mária vagy az őrangyal, aki vigyáz a harcosra.

A képeslapok feladatai között kiemelt szerepet kapott az állami vezető ismertségének növelése, aki a háborús helyzetben nehéz döntéseket hoz, és ilyenkor is képes biztosítani az ország irányítását és a katonák védelmét. Fontos volt a katonai erő és a hadi erények ábrázolása is, hiszen mozgósító hatást értek el a lakosság körében.

A háború kitörése előtt is keresettek voltak a Ferenc Józsefet hadgyakorlatokon, illetve családja körében bemutató képeslapok, azt követően pedig az uralkodó magyar királyként jelent meg a hazánkban forgalmazott lapokon. A királyt a rohamozó magyar bakák feje fölött ábrázolták, aki vigyáz a hadseregére. A magyarok által kedvelt Erzsébet királyné, aki 1898-ban vesztette életét, szintén megjelent fehér ruhában a katonák fölött. A lap hátoldalán a „Büszke vagyok magyarjaimra” szöveg olvasható. Olyan képeslapokat is készítettek, amelyeken Ferenc József, később IV. Károly és felesége meglátogatja a sebesülteket.

Fontos szempont volt a szövetségesek és a velük való egység bemutatása, ezért a központi hatalmak vezetőinek arcképei is megjelentek az illusztrációkon.

A nemzeti hagyományokra utaló nemzetiszínű zászlós lapokat is készítettek, többek közt Vilmos császár és Ferenc József arcképével. Az 1914-ben készült képeken gyakran egy magyar huszárt ábrázoltak kivont karddal vagy baka puskával, feje fölött a magyar és német zászlóval. A magyar, osztrák és német harcosok, majd az új szövetségesek bátorságát rohamozó katonákról készült illusztrációkkal fejezték ki. A győztes csaták jeleneteit is igyekeztek megörökíteni. A harci események mellett az azokra utaló tájékoztató szövegek magyarul és németül is olvashatók voltak.

Egyes képeslapok eredeti fényképfelvételek alapján mutatták be a hadszíntereket. A Képes Újság és az Érdekes Újság saját haditudósítóinak fotóit adta ki a lapokon. Emellett pályázatot hirdettek, a legjobb beküldött hadifényképek közül pedig több megjelent levelezőlapként is. A háború elején megalakult Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium Hadisegélyező Hivatala az özvegyek és árvák megsegítésére több száz képeslapsorozatot adott ki.

Az ellenfelet gyakran ijedt arccal mutatták be és általában negatív képet festettek róluk, mint például „A mi ellenségeink” feliratú képeslapon, ahol az antant hatalmak vezetőinek arcképét ábrázolták. A gúnyrajzokon és karikatúrákon jellemző volt az ellenség durva megjelenítése.

Az újévi üdvözlőlapokon háborús jelenetek voltak láthatók, ugyanakkor készültek olyanok is, ahol a katonák békevágyát tükröző motívumok jelentek meg. Többek között ilyen volt az 1916-ban, Bécsben kiadott sorozat része, amelyen a rohamozó katonák feje fölött egy kiterjesztett szárnyú angyal pálmaágat tart, mellén pedig a „FRIEDE”, tehát „BÉKE” felirat szerepel. Egy kislányt vezet, kezében homokórával. Arra, hogy háborús újévi lapról van szó, - többek között - egy, a tetején látható kép és a „Békét, boldogságot az új évben!” felirat utal.

Az első világháború 1918 novemberében ért véget. A karácsonyt és a várva várt békét a háború alatt a nehéz körülmények ellenére is sokan megünnepelték, mind a fronton, mind a hátországban. Különösen azok számára lehetett nagy az öröm, akiknek szeretett családtagja hazatért.

1918. december 20-ai keltezés szerepel ezen a képeslapon, hátoldalán a következő sorokkal: „Kedves mindnyájatoknak a legkellemesebb ünnepeket kívánom az egész 'nagy' família nevében. Terus” A lap margóján pedig ez áll: „Ha francia katonák volnának mondanám: Margit és Dudy testvériesen osztozzanak rajtuk, de ezek már – kimentek a divatból.”