Kerékpártúrával emlékeznek a mohácsi csata hőseire

A túrázók az Érd–Ercsi–Dunaújváros–Dunaföldvár–Paks–Tolna–Szekszárd-Báta-Dunaszekcső útvonalat – tehát az 1526-ban a csatába igyekvő magyar sereg egykori vonulási irányát követve - augusztus 29-én érkeznek meg Mohácsra, először a Csele-patak partján álló II. Lajos emlékműhöz, majd a Mohácsi Történelmi Emlékhelyre, ahol emlékszalaggal tisztelegnek a csata áldozatai előtt.

A hagyományteremtő céllal indult kerékpártúra eddigi tapasztalatait összegezve dr. Négyesi Lajos ezredes, hadtörténész, a program szervezője elmondta: mára már sikerült kialakítani egy jól kerékpározható útvonalat, a terv pedig az, hogy a 2026-ban esedékes ötszáz éves évfordulóra az érintett települések felvegyék egymással a kapcsolatot és egy bejáratott túraútvonal alakuljon ki. A kerékpáros és gyalogos zarándokok mellett immár negyedik alkalommal történelmi hagyományőrző lovas csoport is bejárja az egykori magyar sereg útvonalát, amely az esemény népszerűsítése szempontjából nagyon fontos – tette hozzá.

A zarándoklat gondolatát a Magyar Királyi Hadtörténeti Múzeum 1926-os kezdeményezése ihlette, ugyanis az intézmény akkori vezetője, Aggházy Kamil alezredes felhívására azokon a településeken, ahol a sereg táborozott, emléktáblákat helyeztek el. 1926-28 között, Érden, Ercsiben, Dunapentelén (Dunaújváros), Dunaföldváron, Tolnán, Szekszárdon, Bátán és Dunaszekcsőn avattak emlékhelyet. „Aggházy Kamil magyar királyi ezredes a Hadtörténeti Intézet és Múzeum alapítója volt, a zarándokúttal az ő örökségét szeretnénk továbbvinni, és ez egy olyan érték, amelyet a Magyar Honvédségnek fel kell vállalni” – emlékeztetett Négyesi Lajos, hozzátéve, az emléktáblák nagy részét felújították ugyan, azonban négy helyszínen a táblákat pótolni kellene. „A következő években az a célunk, hogy erre ráerősítsünk” – mondta a hadtörténész.

A mohácsi csatatér kutatásának legfrissebb eredményeivel kapcsolatban Négyesi Lajos elmondta: az 1976-os feltárások óta az első igazi előrelépés a tömegsírok megnyitása, hiszen lehetővé válik az emlékhelyen található tömegsírok régészeti és antropológiai vizsgálata. „Katonai szempontból pedig nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy ezekben a sírokban katonák nyugszanak, éppen ezért egy olyan méltó temetkezési hely kialakítására lenne szükség, ami megfelel a katonai kegyeletnek” – hangsúlyozta Négyesi Lajos ezredes.