Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Kilenc éve indult meg a támadás a tálibok ellen

Szöveg: D.Á. |  2010. október 7. 10:51

Ma kilenc évvel ezelőtt, 2001. október 7-én indult meg a szeptember 11-ei terrorakciókat követő amerikai támadás Afganisztán és a tálib rezsim ellen. Mint ismeretes, a helyzet a közép-ázsiai országban egyre rosszabb: az erőszak sosem látott méreteket ölt, és nem kíméli a civileket sem.

„Kilenc évvel ezelőtt az Egyesült Államok katonai csapást mért Afganisztánra, mert arra következtettek: a szeptember 11-ei terrorakciók szervezői és fő felelősei kormányon – vagy legalábbis kormányközelben – vannak az országban. A nemzetközi közvélemény támogatta e katonai akciókat, és egyetértett velük", mondja a honvedelem.hu kérdésére Nógrádi György, aki szerint „akkori szemüvegen keresztül nézve" az akciók elérték céljukat. „A katonai célpontokra megsemmisítő csapást mértek, a tálib rendszert megbuktatták. A katonai sikereket azonban a későbbiekben nem sikerült politikai sikerekre váltani. Mára odáig jutottunk, hogy az eredmény tulajdonképpen a nulla felé konvergál", fogalmaz a biztonságpolitikai szakértő.

A számok ugyanezt mutatják: az erőszak mértéke Afganisztánban gyakorlatilag azóta nem volt ilyen magas, hogy 2001-ben az amerikaiak és az általuk támogatott afgán erők elűzték a tálibokat. Jelenleg közel 150 ezer külföldi katona állomásozik az országban, az áldozatok száma azonban egyre nő. Az iCasualties független honlap adatai szerint a harcok kezdete óta mintegy 2068 katona vesztette életét Afganisztánban, de 2010-ben a civil áldozatok száma is rekordot döntött. Az elesett katonák több mint 60 százaléka az Egyesült Államok lobogója alatt érkezett Közép-Ázsiába. „Afganisztán kilenc évvel a háború kezdete után gyakorlatilag működésképtelen, 34 tartományából 33-ban háború zajlik. A válság ráadásul ma már nem kizárólag Afganisztán, hanem az egész térség válsága. Nem véletlenül halljuk egyre gyakrabban, hogy a krízishelyzet nem oldható meg Pakisztán nélkül", mutat rá Nógrádi György.

Ami a megoldásokat illeti, Barack Obama kormányzata idén decemberre ígéri az új Afganisztán-stratégiát, vagyis a novemberi lisszaboni NATO-csúcstól biztosan nem szabad komoly eredményeket remélni. „Obama megörökölt egy helyzetet, aminek a jelek szerint egy megoldása van: Hamid Karzainak le kell ülnie a tálibokkal, és mindkét félnek kompromisszumokat kell kötnie. Ez nem lesz egyszerű, hiszen a tálibok két feltétele a nemzetközi erők kivonása és Karzai távozása. Katonai megoldás azonban nem létezik, ezt egyszerűen be kell látni", fogalmaz a szakértő. „Obama egyébként már szenátorként kiadott könyvében is megírta, hogy Irakba hiba volt bemenni, az afganisztáni háború pedig a jelenlegi leosztásban nem nyerhető meg."

Alighanem felismerték ezt a britek is, hiszen David Cameron miniszterelnök éppen az évforduló reggelén jelentette be, hogy öt éven belül kivonják az összes harcoló brit katonai egységet Afganisztánból. A kormányfő a Konzervatív Párt Birminghamben folyó éves kongresszusán szólalt fel, és kijelentette: 2015 után már nem tevékenykedik majd harci feladatokat ellátó brit alakulat az afganisztáni hadszíntéren. Addigra a brit hadsereg már tizennégy éve lesz Afganisztánban, a déli Hilmend tartományban pedig kilenc éve, és még ez is három évvel több, mint amennyi ideig a második világháború tartott. Arra persze Cameronn is rámutatott, hogy ha a brit hadsereg holnap távozna az országból, a terroristabázisokat és kiképzőtáborokat könnyedén újra ki lehetne építeni, mivel a helyi erők még nem állnak készen arra, hogy saját biztonságukról gondoskodjanak.

Nógrádi György szerint az afganisztáni háború meggyengítette ugyan a nemzetközi terrorizmust akkori fő fészkének kifüstölésével, de felszámolni nem sikerült. „A nemzetközi terrorizmus ma nagyobb veszélyt jelent a világra nézve, mint 2001. szeptember 11. előtt. Számos államban erősödtek meg hasonló csoportok, melyek a szakértők szerint a közeljövőben akár a hatalmat is átvehetik a szóban forgó országokban. Ilyen például Jemen, Szomália vagy a Maghreb-térség egyes országai", mondja a szakértő, aki szerint a szövetségesek ráadásul az elmúlt kilenc év során sem voltak képesek a kellő mértékben kihasználni azt, hogy a tálibok és az al-Kaida céljai teljesen ellentétesek egymással.

A háború hátországának súlyos veszélyeztetését jelentik emellett az egyre gyakoribb visszaélések, függelemsértések is, melyek az internet nyilvánosságának köszönhetően sokkal inkább napvilágra kerülnek, mint azelőtt. Szeptemberben az Egyesült Államokban például az okozott hatalmas botrányt, hogy egy amerikai katonákból álló csoport szórakozásból gyilkolt meg több afgán civil férfit a gyanú szerint, trófeaként összegyűjtve áldozataik ujjait is.