Kína felújít egy külföldön vásárolt repülőgép-hordozót

A hadihajó vízen van, kikötve, s első tesztútjára a felújítás teljes befejezésével kerül sor – mondta kérdésre válaszolva a szóvivő, aki arról is beszámolt, hogy a kutatói és gyakorló program fontos részeként folyamatban van a repülőgép-hordozón használandó gépek pilótáinak kiképzése.

Keng állítása szerint a program nem jelent változást a kínai haditengerészet stratégiájában. Elhangzott: az eredetileg egykor a Szovjetunóban épített hadihajó sosem készült el teljesen, s a Kína Ukrajnától vásárolta üresen, fegyverzet és motorok nélkül.

Kína 1998-ban vett meg egy 70 százalékban kész, ukrán fejlesztésű repülőgép-hordozót 20 millió dollárért. A 306 méter hosszú, Varjag osztályú hordozót akkori hivatalos közlés szerint úszó szállodának és kaszinónak szánták, de a szigorú biztonsági intézkedések miatt kezdettől fogva sejteni lehetett, hogy Peking saját anyahajót kíván építeni. Megfigyelők szerint Kína négy repülőgép-hordozó megépítését tervezi.

A programról a kínai vezetés hosszú időn át hallgatott. Csen Ping-tö (Chen Bingde) vezérkari főnök június elején először erősítette meg egy hongkongi lapnak, hogy Kína valóban felújít egy repülőgép-hordozót, de nem közölte, hogy mikor végeznek a munkával.
A China Daily című angol nyelvű napilap szerint a repülőgép-hordozó fedélzetére J-15-ös típusú vadászgépeket, JL-9-es haditengerészeti gyakorlógépeket és Z-8-as helikoptereket fognak telepíteni.

A térség államait aggasztják a kínai repülőgép-hordozó flotta kialakítását célzó tervek. Peking azonban állítja, hogy katonapolitikája védelmi jellegű.

Csi Csien-kuo (Qi Jianguo), a kínai vezérkari főnök helyettese egy hongkongi újságnak úgy nyilatkozott, hogy Kína „bonyolult helyzettel szembesül a tengereken", ezért van szüksége sürgősen hatékony haditengerészeti eszközökre.
Feltételezések szerint a Varjaghoz hasonló célt szolgál két másik volt szovjet repülőgép-hordozó, a Kijev és a Minszk is, amelyeket Kína szintén a 90-es évek végén vett meg.

A hivatalos közlés szerint az anyahajók az északkelet-kínai Tiencsin (Tianjin), illetve Sencsen (Shenzhen) dél-kínai kikötőváros vidámparkjának fő attrakciói lesznek.
Szerdán a szóvivő külön is kitért arra, hogy a repülőgép-hordozóról megjelent médiajelentések egy része fejlett, másik része gyenge technikának írja le a hajót. Keng egyszerre óvott a Varjag funkciójának túlbecsülésétől és alábecsülésétől, s érzékeltette: annak működtetése egy bonyolult, több részből álló folyamat összehangolását igényli, ami hosszú ideig eltart.

Csen Ping-tö a Mike Mullennel, az Egyesült Államok egyesített vezérkarának főnökével két héttel ezelőtt tartott közös sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy a kínai hadsereg haditechnikai állapotát tekintve több mint két évtizedes lemaradásban van az Egyesült Államoké mögött, s további fejlesztésekre, eszközök bővítésére – így repülőgép-hordozókra – van szüksége.
Kínai katonai szakértők véleménye szerint az ország méretei, hosszú tengeri partszakasza és kiterjedt felségvizei miatt legkevesebb három repülőgép-hordozóra van szüksége: közöttük egy kiképzési célokra, egy karbantartásra és egy aktív szolgálatra lenne bevethető.

Gyakorta hangoztatják azt is, hogy Kína az egyetlen ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai között, amelynek nincs repülőgép-hordozója. Az Egyesült Államoknak 11 szolgálatban lévő repülőgép-hordozója van, s a környező országok közül India és Thaiföld is rendelkezik ilyen hajóval.