Kirgizisztán akár szét is eshet

A kisebbségi üzbégek közül többen máris azt állítják, hogy “népirtás" zajlik ellenük Kirgizisztánban. Helyi sajtójelentések szerint azonban üzbégek is aktívan részt vesznek az összecsapásokban, és elképzelhető, hogy a kirgizek – akár a szomszédos Üzbegisztánban is – megtorlásokra számíthatnak.

Az etnikai alapú összecsapások teljes körű háborúhoz vezethetnek egyrészt Kirgizisztán és Üzbegisztán között, másrészt a konfliktus politikai dimenziója miatt nem kizárt a polgárháborús helyzet kialakulása sem. Az áprilisban hatalomra került átmeneti kormány ugyanis Kurmanbek Bakijev volt államfő híveit vádolta meg azzal, hogy szándékosan szítják az erőszakot.

Ha a déli összecsapások más térségekre is átterjednek, és a kormány teljesen elveszti az ellenőrzést, Kirgizisztán akár több részre is szétszakadhat.

Arnaud Dubien, a párizsi Stratégiai és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IRIS) kutatási igazgatója nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a szomszédos Üzbegisztán, amely mindeddig nagyon visszafogottan viselkedett, esetleg egyoldalúan beavatkozhat a konfliktusba a kirgizisztáni üzbégek védelmében.

Kirgizisztánban eredetileg június 27-én népszavazást tartanának az alkotmánymódosításokról, de ha a helyzet addig nem változik, a referendumot lehetetlenség lesz megrendezni. Márpedig az átmeneti kormánynak nagy szüksége lenne a népszavazásra, hogy biztosítsa legitimitását. A népszavazás meghiúsulása azonban azt jelentené, hogy az országnak nem lesz új alkotmánya, és Kirgizisztán káoszba és anarchiába süllyedhet – mondta Doszim Szatpajev kazahsztáni politikai elemző.

Még ha sikerül is a déli térségbe vezényelt katonáknak megfékezni az öldöklést, a Dzsalálábádban és Osban egymás mellett élő kirgizek és üzbégek között a feszültségek megmaradnak, és mindig számítani kell majd újabb összetűzésekre.

Rusztam Burnasev, egy kazahsztáni elemző intézet igazgatója úgy vélte, mindaddig fennáll majd Kirgizisztánban a konfliktus veszélye, amíg nem kerül erős kormány az ország élére.

Roza Otunbajeva ügyvezető államfő katonai segítséget kért Oroszországtól annak érdekében, hogy gyorsan véget vessenek a vérontásnak. Moszkva azonban közölte, hogy nem kíván beavatkozni a közép-ázsiai ország belpolitikai konfliktusába, ehelyett inkább a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez (ODKB) tartozó tagállamokkal vitatta meg hétfőn a kirgiz helyzetet és a lehetséges segítséget.

Elemzők szerint elméletileg egy nemzetközi békefenntartó erő helyreállíthatja a rendet, ám az kérdéses, mennyi ideig kellene maradnia egy ilyen kontingensnek, és vajon képes lenne-e hosszú távra biztosítani a stabilitást.