Kirgizisztán nem kér tovább az amerikai jelenlétből
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2009. február 4. 7:05Kirgizisztán bezárja a manaszi amerikai támaszpontot – jelentette be Moszkvában Kurmanbek Bakijev államfő. A biskeki kormány nemrég határozott arról, hogy meddig maradhatnak az amerikai csapatok, de hivatalosan a döntést még nem jelentették be.
Bakijev Dmitrij Medvegyev orosz államfővel tárgyalt Moszkvában, s a találkozón egyebek mellett megállapodás született arról, hogy Oroszország kétmilliárd dollár hitelt és 150 millió dollár segélyt nyújt Kirgizisztánnak.
Bakijev az orosz elnökkel lezajlott találkozó után szervezett sajtóértekezleten elmondta: a támaszpont 2001-ben jött létre, amikor Afganisztánban harcok folytak légierő bevetésével, s Kirgizisztán rendelkezésre bocsátotta területét a nemzetközi terrorizmus elleni harchoz anélkül, hogy saját csapatait bevetette volna.
“Akkor egy-két évről volt szó, s azóta már többször felvetettük az amerikai félnek az anyagi kompenzáció kérdését, de nem találtunk megértésre" – ismerte be az elnök.
Szergej Prihogyko, az orosz államfő tanácsadója a kétoldalú megbeszélés előtt elmondta: a találkozón rendezik Kirgizisztán Moszkvával szembeni, mintegy 180 millió dolláros adósságának ügyét is úgy, hogy Kirgizisztán orosz tulajdonba juttat számos ingatlant és több ottani vállalat – így a tengeri torpedókhoz felszereléseket gyártó Dasztan hadiipari gyár – tulajdonrészét.
Kirgizisztán költségvetési hiánya tavaly éppen kétmilliárd dollárt tett ki, nem utolsósorban azért, mert Üzbegisztán 145 dollárról 240 dollárra emelte a gáz árát ezer köbméterenként. Bakijev már tavaly Moszkvához fordult segítségért. Látogatását eredetileg december végére tervezték, majd január közepére, végül február elejére halasztották, és sajtóértesülések szerint ezalatt végig kemény alkudozás folyt a két fél között.
Igor Szecsin orosz miniszterelnök-helyettes Biskekben január 28-án még 150 millió dolláros garancia-vállalásról és 300 milliós kedvezményes hitelről beszélt. Igaz, Biskekben még kedden reggel is hangsúlyozták, hogy nincs napirenden a manaszi támaszpont bezárásának kérdése.
Manasz bezárását Moszkva és Peking a Sanghaji Együttműködési Szervezet égisze alatt már 2006-ban kérte, és azóta a téma minden magas szintű orosz-kirgiz találkozón szerepelt.
A Kommerszant című lap kedden közölt értesülése szerint ezúttal Moszkva az anyagi támogatás előfeltételéül szabta a támaszpont bezárásának bejelentését.
Megfigyelők szerint azonban a hivatalos döntés nem jelenti azt, hogy a mintegy ezer amerikai, spanyol és francia katona hamarosan távozik Manaszból, hiszen Barack Obama az amerikai külpolitikában prioritást szán Afganisztánnak, s ez megnöveli a bázis jelentőségét. A Kommerszant szerint Manasz így szerephez juthat az orosz-amerikai viszonyban is, érvként például a rakétapajzs-elemek kelet-európai telepítéséről, vagy az Ukrajna és Grúzia NATO-csatlakozásáról folyó tárgyalásokon.
