1956 nemzetközi szószólójára emlékeztek

Bogyay Katalin, magyar ENSZ-nagykövet kezdeményezésére emlékeztek meg, most először, az ENSZ-ben Povl Bang-Jensenről. A dán diplomata annak a különbizottságnak volt a tagja, amelyet az ENSZ közgyűlése hívott életre 1957 januárjában, hogy szerte a világban felkutassa az 1956-os forradalom után elmenekült magyarokat és összegyűjtse a tanúvallomásaikat. Amikor azonban a világszervezet kikérte a tanúvallomásokat, Ban-Jensen – Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkárral együtt – felment az ENSZ-palota tetejére, és elégette a tanúk listáját, nehogy a Magyarországon maradt rokonokat, ismerősöket megzsarolhassák.
A rejtélyes körülmények között meghalt Bang-Jensen emléke előtt tisztelgő rendezvény a magyar ENSZ-misszió 56-os rendezvénysorozatának része volt.
Hétfő este konferencián idézték fel Bang-Jensen alakját és az ENSZ akkori szerepét is.

A konferencián részt vett Nagy András történész – aki az 1956-os forradalom idén kutathatóvá vált ENSZ-dokumentumait térképezi fel, és könyvet is írt Povl Bang-Jensenről -, Bo Lidegaard dán történész és Peer Bang-Jensen, az 1959 novemberében elhunyt dán diplomata Egyesült Államokban élő fia is. Jelen volt a dán közszolgálati televízió forgatócsoportja is, amely sorozatot készít a néhai diplomata munkásságáról, benne a magyar forradalomról és szabadságharcról is.
Peer Bang-Jensen a rendezvény után elmondta, hogy – bár szerinte az édesapja csupán szerény mértékben járult hozzá a magyar forradalom megismertetéséhez a világszervezetben -, meghatódott és megtisztelve érezte magát, hogy Magyarországon őrzi a nemzeti emlékezet Povl-Bang Jensen nevét.

Bogyay Katalin, a New York-i ENSZ-misszió vezetője az MTI-nek nyilatkozva azt emelte ki, hogy az 56-os rendezvénysorozaton sok szó esett forradalmi események és az ENSZ kapcsolatáról. Hangsúlyozta: tudjuk jól, hogy a Biztonsági Tanács nem tudott csinálni semmit, azonban a közgyűlés úgy döntött, hogy létrehoz egy különbizottságot, és ennek a másodtitkára volt Bang-Jensen, aki több száz magyar életét mentette meg, mert nem volt hajlandó kiadni azt a listát, amelyen a tanúvallomásokat tevők nevei fel voltak tüntetve. Bang-Jensennek az állásába került ez a tisztességes magatartása, hiszen ezt követően el kellett hagynia a világszervezetet.

A konferencia előtt a magyar és a dán ENSZ-misszió, valamint a világszervezet tisztségviselői rövid megemlékezést tartottak az ENSZ-palota tetején is, ott, ahol Bang-Jensen annak idején elégette a tanúk nevét tartalmazó listát.