Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

50 százalékkal nőtt a NATO által befogott orosz gépek száma

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2014. november 22. 8:09

A NATO négyszáz alkalommal fogott be idén orosz repülőgépeket a katonai szervezet európai tagországainak védelmében, ez a szám 50 százalékkal magasabb, mint 2013-ban – közölte csütörtökön a jelenleg Észtországban tartózkodó Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

„Ha a NATO-tagországok körüli befogások számát nézzük, akkor négyszáz ilyenről beszélhetünk, ez 50 százalékkal több, mint a tavalyi évben" – mondta újságíróknak Stoltenberg a nemrégiben kibővített és felújított Amari légi támaszponton.

A tájékoztatás szerint Oroszország fokozott tevékenységet folytat az európai légtérben, az Északi-, a Balti- és a Fekete-tenger fölött, jóllehet a legtöbb esetben nem történik tényleges légtérsértés.

A NATO az idén több mint száz orosz gépet befogott, azaz közrefogott és egy ideig kísért a Baltikum felett, háromszor annyit, mint 2013-ban, miután gyorsan nő a feszültség a Nyugat és Moszkva között az ukrajnai válság miatt.

„Ez a magatartás kockázatos és indokolatlan, a NATO-nak tehát ébernek kell lennie. Itt vagyunk, és készen állunk bármilyen fenyegetés ellen megvédeni minden szövetségesünket" – jelentette ki az észak-atlanti szövetség vezetője a Taavi Roivas észt miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.

A politikus emellett elmondta, hogy az orosz gépek rendszeresen megtagadják a repülési tervekről való tájékoztatást és nem kommunikálnak a légi irányítással, ez pedig veszélyezteti a polgári légi közlekedést.

Stoltenberg Észtország után Lettországba látogat, innen pedig továbbutazik majd Litvániába. Szakértők szerint a körút célja, hogy megnyugtassa a Moszkva ukrajnai tevékenysége miatt aggódó balti államokat.

A jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget annektálása után a további orosz terjeszkedéstől való félelem miatt Észtország, Lettország és Litvánia is kérte a NATO katonai erejének növelését a területeiken. A térségben sokan attól tartanak, hogy Moszkva az orosz ajkú kisebbség védelmére hivatkozva Ukrajna után a három balti ország valamelyikében is beavatkozik.