Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A dalai láma szerint nem hoznak eredményt az önégetések

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2013. június 13. 19:38

A kínai uralom ellen tiltakozó tibeti önégetések kevés befolyással vannak a pekingi politikára – vélekedett június 13-án az ausztráliai látogatáson tartózkodó dalai láma, egyben sürgetve Kínát, hogy próbálja megérteni azokat az okokat, amelyek e cselekmények hátterében húzódnak.

A Reuters adatai szerint 2009 óta legkevesebb 117 tibeti gyújtotta fel magát a kínai fennhatóság ellen tiltakozva, főként a tibetiek által sűrűn lakott Szecsuan, Kanszu és Csinghaj tartományokban, illetve kisebb mértékben a tibeti autonóm körzetben is. Legtöbbjük meghalt. „Ezek természetesen nagyon-nagyon szomorú események. Ugyanakkor kételkedem abban, hogy az ilyen drasztikus akcióknak sok eredményük lehetne" – mondta a tibetiek szellemi vezetője újságíróknak nyilatkozva Sydneyben.

Egy kínai illetékes márciusban azzal vádolta a dalai lámát, hogy pénzzel ösztönöz tibetieket önégetésekre, és azt állította, egyértelmű, hogy a Nobel-békedíjas tibeti vezető irányítja ezeket az akciókat. A 77 éves dalai láma „érthetőnek" nevezte az önégetéseket, de leszögezte, hogy soha senkit nem biztatott erre.
Több tibeti szerzetesnövendék bírálta a dalai láma álláspontját, mondván, azzal, hogy nem szólítja fel honfitársait egyértelműen az önégetések leállítására, erősíti elszántságukat az ilyen tiltakozó akciók folytatására.
A dalai láma érzékeny politikai témának nevezte ezt az ügyet, megjegyezve, hogy a tibetiek nem szociális vagy családi okokból követnek el öngyilkosságot. A kínai hatóságoknak ki kellene vizsgálniuk az ilyen akciók okait – mondta. Nem megoldás az, ha egyes embereket tesznek felelőssé, köztük őt magát. Rámutatott: ahelyett, hogy mások életére törnének, ezek az emberek saját életüket áldozzák fel.

Kína az önégetések kezdete óta szigorította az ellenőrzést Tibetben, és megtiltotta a külföldi újságírók látogatásait a térségben. A tibeti kérdés diplomáciai feszültséget is okoz, különösen az Egyesült Államok és Kína viszonyában, mert Pekinget felbőszíti, hogy az amerikai elnökök rendszeresen fogadják a dalai lámát.
Az amerikai külügyminisztérium sürgette Kínát, engedélyezze a tibetiek számára „fájdalmuk szabad kifejezését", a tibetieket pedig felszólította, hogy vessenek véget az önégetéseknek.

Kína védelmezi keménykezű Tibet-politikáját. Azt állítja, hogy a terület végletes szegénységben és brutális elnyomás alatt élt 1950-ig, amikor is a kínai kommunista csapatok „békésen felszabadították".