Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A hágai ügyész Gotovina felmentéséről

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2013. január 5. 8:08

Elegendő bizonyíték állt a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) rendelkezésére ahhoz, hogy egyhangúlag elítélje Ante Gotovina és Mladen Markac horvát tábornokokat – jelentette ki Serge Brammertz hágai főügyész.

A Vecernje Novosti című belgrádi napilapban január 4-én, pénteken megjelent interjúban kifejtette, hogy a kétéves bírósági eljárás során és az elsőfokú ítélet 1300 oldalas indoklásában elegendő bizonyítékot sorakoztattak fel ahhoz, hogy a fellebbviteli tanács bírái egyhangúlag megerősítsék az elsőfokú ítéletet. A főügyész szerint el kell fogadni ugyanakkor azt, hogy öt bíró közül három másként vélekedett.

„Megértem az indulatos reakciókat Szerbiában, kiváltképpen azért, mert kétségtelen, hogy bűncselekmények történtek azoknak az eseményeknek a folyamán, amelyekre az ítélet vonatkozik (…) A valóság az, hogy valóban bűncselekményeket követtek el, és az áldozatoknak, illetve családjaiknak nem szolgáltattak igazságot" – mondta Brammertz, aki szokatlannak nevezte az ítélethozatal körülményeit, különösen a hozzá fűzött két bírói különvélemény éles hangnemét és tartalmát.

A főügyész általában nem szokta minősíteni a törvényszék ítéleteit, de most – mint mondta – az áldozatok iránti tiszteletből ezt mégis megteszi. Arra buzdította a szerb nemzeti igazságügyi szerveket, hogy folytassák a nyomozást a Vihar hadművelet előtt és után elkövetett bűncselekmények ügyében, amihez a hágai ügyészség kész segítséget nyújtani és információkat szolgáltatni.

A hágai törvényszék november közepén mentette fel az első fokon 24, illetve 18 év börtönre ítélt Gotovinát és Markacot, akik az ország szerb ellenőrzés alatt álló területeinek visszaszerzéséért indított 1995-ös Vihar hadművelet irányítói voltak.

Belgrádot megdöbbentette az ítélet, a háborús perekkel foglalkozó szerbiai főügyész pedig bejelentette, hogy megnyitja a hadművelettel kapcsolatos aktáit, és hat új eljárást indít.

Brammertz úgy vélte, hogy mivel Szerbia nem volt peres fél, nem is állnak rendelkezésére jogi eszközök ahhoz, hogy Hágában bármit tegyen a jogerős ítélet után. A hágai ügyészség egy éven belül kezdeményezhet ugyan felülvizsgálati eljárást, de csak abban az esetben méltányolnák folyamodványát, ha az ítélet szempontjából érdemleges újabb bizonyítékok kerülnének a birtokába. Felhívta a figyelmet arra, hogy az NT történetében 11-szer került sor felülvizsgálati eljárásra, de az csak egy ízben volt sikeres.