A NATO konstruktív párbeszédre törekszik Oroszországgal

Kanadai, német, brit és amerikai irányítással működnek majd a Lengyelországban és a balti államokban állomásozó zászlóaljak – jelentette be Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Varsóban, az Észak-atlanti Tanács pénteki ülése után. Az észak-atlanti szövetség kétnapos csúcstalálkozóját 28 tagország állam-, illetve kormányfőinek részvételével, Jens Stoltenberg elnökletével rendezik meg. A magyar delegációt Orbán Viktor miniszterelnök vezeti, jelen van Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Simicskó István honvédelmi miniszter is.

Stoltenberg a péntek esti sajtóértekezleten elmondta: a NATO döntéshozatali szerve az atlanti szövetség keleti és déli részének megerősítéséről döntött, ennek értelmében négy zászlóalj fog állomásozni rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban.
A Lettországban felállítandó egység kanadai, a Litvániában működő alakulat német irányítással működik, az észtországi és a lengyelországi zászlóalj pedig brit, illetve amerikai parancsnoksággal működik majd – mondta a főtitkár. A keleti szárnyon így az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada és Németország az úgynevezett keretország szerepét vállalja, a négy kelet-közép-európai tagállam a házigazda szerepét teljesíti, a többi tagország pedig különféle módon fogja támogatni a vállalkozást" – szögezte le Stoltenberg. Mint hozzátette, a megerősített katonai jelenlét az említett országokban addig tart, amíg szükség van rá.

Jens Stoltenberg nagyon fontos lépésnek minősítette az összességében mintegy 4 ezer fős zászlóaljak létesítését, ugyanakkor megjegyezte: ez csak egy része a NATO védelmi erőfeszítéseinek. Elmondta továbbá: a Tanács elismerte, hogy a NATO európai védelmi struktúrájaként működő amerikai rakétavédelmi rendszer (EPAA) elérte előzetes operatív készültségét. A bejelentés gyakorlatilag úgy értelmezhető, hogy az atlanti szövetség átvette a rakétavédelmi rendszer irányítását, ennek központja Németországban, a Ramstein amerikai légitámaszpontban lesz.

Stoltenberg aláhúzta: a rendszer képes lesz az Európán túlról érkező támadásokat kivédeni. Ezzel megerősítette azokat a korábbi kijelentéseket, melyek szerint az elfogórakétákkal felszerelt, májusban a romániai elemével kiegészült EPAA-t főként az iráni ballisztikus rakéták elleni védelemre létesítették.

A Tanács továbbá elismerte, hogy a kibernetikus tér az operatív tevékenység új területe lett, a légi, tengeri, illetve a szárazföldi területhez hasonlóan – ismertette az ülés további eredményeit Stoltenberg. Ennek értelmében a szövetség a kollektív védelem minden területén erősít, beleértve az elektronikus kommunikácót is, a tagállamok elkötelezték magukat a kibervédelem növelésére – mondta.
A hibrid fenyegetésekről beszélve, a főtitkár hangsúlyozta a civil lakosság felkészültségét az ilyen jellegű lehetséges támadások esetére.

A főtitkár kilátásba helyezte: a NATO-Oroszország Tanács jövő héten esedékes, nagyköveti szintű ülésén a varsói csúcstalálkozó eredményeiről tájékoztatják Moszkva képviselőit. „A NATO-nak nincs rejtegetnivalója, a lehetséges félreértéseket meg kell előzni" – szögezte le. Aláhúzta: a szövetség nem akar új hidegháborút, a védelem megerősítésével párhuzamosan konstruktív párbeszédre törekszik Oroszországgal, mely fontos szerepet tölt be azokat a fenyegetéseket illetően, melyek Európában, illetve ennek szomszédságában tapasztalhatók.

Az Egyesült Államok ezer katonát vezényel Lengyelországba – jelentette be pénteken Barack Obama amerikai elnök; a lépés abba a NATO-stratégiába illeszkedik, amely szerint az észak-atlanti szövetség az Oroszország jelentette fenyegetésre válaszul megerősíti keleti szövetségeseit. Obama a NATO-csúcs megnyitását megelőzően, Andrzej Duda lengyel elnökkel folytatott egyeztetéseit követően nyilatkozott arról, hogy az Egyesült Államok egy zászlóaljnyi, mintegy ezer katonát küld Lengyelországba, s ezek majd közösen szolgálnak a lengyel erőkkel.
Korábban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a varsói csúcstalálkozón várható döntésekről szólva kiemelte: a balti államokban és Lengyelországban létesítendő előretolt jelenlét keretében többnemzetiségű, négy zászlóaljból álló dandárt fognak állomásoztatni rotációs rendszerben. Ebből az egyik zászlóalj katonáit Washington adja, ők az amerikai elnök szavai szerint a három másik zászlóaljhoz hasonlóan ebben az egységben is rotációs rendszerben szolgálnak majd. Obama hozzátette, 2017-től egy 4200 katonából álló páncélozott brigádot telepítenek több kelet-európai országba, e haderő főhadiszállása Lengyelország lesz.

Duda a sajtótájékoztatón azt mondta, örömmel fogadja, hogy az Egyesült Államok ennyire elkötelezett a NATO katonai potenciáljának kelet-európai növelése mellett. „A biztonság ott van, ahol a világ legerősebb hadserege, és mint tudjuk, ezzel az Egyesült Államok rendelkezik" – tette hozzá a lengyel elnök. A kétnapos varsói NATO-csúcs alkalmából Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője pénteken kijelentette, Moszkva reméli, hogy a „józan ész" kerekedik felül a találkozón, és abszurdnak tartja, hogy az észak-atlanti szövetség Oroszország felől fenyegető veszélyről beszél.

Kollektív védelem

A NATO-nak ismét alapvető feladatára, a kollektív védelemre kell összpontosítania – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök Varsóban, az Észak-atlanti Tanács ülésének pénteki megnyitóján.
Az észak-atlanti szövetség legfőbb döntéshozó testülete a kétnapos varsói NATO-csúcstalálkozó keretében ülésezik mindkét napon. „Egységesnek kell maradnunk, szolidaritást kell mutatnunk, alkalmazkodva ugyanakkor a biztonsági szférában bekövetkezett hosszú távú változásokhoz" – mondta Duda. Hozzátette, hogy az erre irányuló első lépést a NATO a 2014-es newporti csúcstalálkozón tette meg. „Ma meg kell tennünk a következő lépést egy nemzetközi, megerősített, előretolt jelenlétet teremtve, amely a védelem megerősítésére, az elrettentő képességek növelésére irányul majd a NATO keleti szárnyán" – hangsúlyozta a lengyel elnök. Hozzátette: a szövetségnek képesnek kell lennie arra, hogy “teljesen megerősítse az oszthatatlan biztonság elvét".

A NATO-t nem ellenségek, hanem kihívások veszik körül – folytatta a lengyel elnök, aláhúzva: ezekre nemcsak védelemmel és elrettentéssel, hanem párbeszéddel is kell válaszolni. A tagállamok biztonságát “nem egy konkrét állam vagy nemzet veszélyezteti," hanem az agresszió politikája, valamint az emberi méltóság iránti tisztelet hiánya – szögezte le.
Az atlanti szövetséget a déli irányból érő veszélyekre utalva, Duda elmondta: szükség van közös stratégiára, amely lehetővé tenné, hogy hatásosan álljunk szembe további fenyegetésekkel.
Aláhúzta: az észak-atlanti régió stabilitása a külső határokon túli biztonsági helyzettől függ, ezért szükséges a keleti és a déli partnerországokkal folytatott együttműködés további mélyítése. A NATO-nak a nyitott ajtók politikája mellett kell maradnia – hangsúlyozta.