Kínai felszólítás Washingtonnak

 Vang a Hszinhua kínai hírügynökség szerint emlékeztette Kerryt az Egyesült Államoknak arra az ígéretére, hogy nem foglal állást a szuverenitással összefüggő vitás kérdésekben, egyúttal óvatosságra intette Washingtont.
A kínai diplomácia vezetője ismételten kijelentette, hogy kormánya nem fogja elfogadni a hágai székhelyű Állandó Választottbíróság (PCA) jövő hét elején nyilvánosságra kerülő döntését a Fülöp-szigetek által benyújtott keresettel kapcsolatban. A külügyminiszter “komédiának" nevezte az eljárást, amelynek szerinte véget kell vetni.
Mint fogalmazott, a döntéstől függetlenül Kína “határozottan meg fogja védeni törvényes tengeri jogait és szuverenitását saját területe felett".

Manila beadványát az ENSZ Tengerjogi Egyezményére (UNCLOS) hivatkozva fogalmazta meg és a nemzetközi előrejelzések szerint több kérdésben pozitív válaszra számíthat.
Az Egyesült Államok, amely nem ratifikálta az UNCLOS-t, különböző csatornákon többször is kifejezésre juttatta, hogy nincs ínyére Peking határozott fellépése a térségben, és egyrészt azt hangoztatja, hogy ragaszkodik a szabad hajózhatóság nemzetközi jogához, másrészt biztosította szövetségeseit, köztük Manilát, hogy adott esetben nem hagyja őket magukra.
A washingtoni külügyminisztérium megerősítette a hírt Kerry és Vang beszélgetéséről, de Gabrielle Price szóvivő elhárította, hogy részleteket közöljön a “diplomáciai magánbeszélgetésről".
Csütörtöki hírek szerint amerikai hadihajók fokozták járőrözéseiket olyan vitatott területek mentén, amelyek jelenleg kínai fennhatóság alatt állnak. Három romboló hajózik a Spratly/Nansa-szigetcsoport térségében és a Fülöp-szigetekhez közeli Scarborough zátony közelében, amelyet kínaiul Huangjan-szigetnek neveznek. A USS Ronald Reagan repülőgép-hordozó és köteléke a múlt héttől ugyancsak a Dél-kínai-tengeren van mozgásban.

A Spratly-szigetek közül jelenleg Vietnam 29 szigetet, sziklazátonyt és homokpadot felügyel, Tajvan egyet, a legnagyobbat. Malajzia 3 szigetet birtokol, míg a Fülöp-szigetek, amely a szigetcsoport nagyobb részére igényt tart, eddig 8-at foglalt el. Brunei egy viszonylag kis területet tart a sajátjának, de azt nem vette birtokba. Kína 7 zátonyon, szigeten van jelen.
Peking történelmi alapon igyekszik a területek feletti rendelkezésre jogot formálni. Azt állítja, hogy az 1970-es években “néhány ország" törvénytelenül foglalt el több tucat zátonyt, illetve szigetet, s emiatt keletkeztek a területi viták.