A NATO meg akarja erősíteni tagállamainak biztonságát

A litván fővárosban pénteken kezdődött meg mintegy 600 résztvevővel a NATO Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszaka. Ezen elsősorban az ukrajnai helyzet, az afganisztáni helyzet, Grúzia euroatlanti integrációja, a transzatlanti biztonság és a kibervédelem kérdései lesznek terítéken.

„Megvitatjuk a kollektív védelem erősítését szolgáló intézkedéseket" − mondta Rasmussen. Szavai szerint a NATO kötelezettségeinek keretein belül minden szükséges lépést meg fog tenni.

„Pontosítjuk védelmi terveinket, növeljük hadgyakorlataink számát, megvitatjuk a szövetséges alakulatok pótlólagos telepítését" − mondta, hozzátéve, hogy a NATO-nak „láthatóbbá" kell válnia a tagállamok területén.

Az Ukrajnának nyújtandó katonai segítség kapcsán megismételte, hogy erre vonatkozóan a szövetség egésze nem, csak a tagállamok folytathatnak kétoldalú alapon tárgyalásokat.

„A NATO-nak mint szervezetnek nincsenek felszerelései. Ezekkel a szövetség tagjai rendelkeznek" − húzta alá. „A szállítások csak kétoldalú megállapodások alapján történhetnek az ukrán kormány és a NATO egyes tagjai között" − tette hozzá.

Emlékeztetett, hogy a NATO Ukrajnával partneri kapcsolatokat ápol. „Működik egy különbizottság, amely éppen most dönt arról, hogy a NATO mit tehet a partneri kötelezettségek keretei között" − mondta.

Ukrajna márciusban átadott a NATO-nak egy listát, amely azokat a katonai-műszaki eszközöket tartalmazza, amelyekre az országnak szüksége lehet. Andrij Descsicja ügyvivő külügyminiszter leszögezte, hogy nem fegyverekről van szó.

Rasmussen hangsúlyozta, hogy a NATO a jövőben is a „nyitott ajtók politikáját" akarja folytatni. „Ezt nem szabad úgy értékelni, mintha fenyegetést jelentene bárkivel, különösen Oroszországgal szemben" − mondta.

„A NATO-nak soha nem állt szándékában megtámadni Oroszországot. Nem lehet egyetérteni az orosz félnek azzal az állításával, hogy a »nyitott ajtók politikája« számára fenyegetést jelent" − állapította meg a főtitkár.

„Minden állam szabadon választja nemzetközi partnereit és biztonságpolitikáját. Senki nem szólhat bele a NATO bővítési döntéseibe vagy a »nyitott ajtók politikájá«-ba" − szögezte le.

A főtitkár kijelentette, hogy Oroszország az ukrán határ közelében állomásozó csapatainak körülbelül a kétharmadát már vagy visszavonta, vagy pedig visszavonni készül. Ez az arány jóval magasabb, mint amiről a katonai szövetség tisztségviselői eddig beszéltek.

Rasmussen emellett közölte, hogy hétfőn összeül a NATO−Oroszország Tanács, amelynek keretében a szövetség Moszkvával fog egyeztetni. További részletek egyelőre nem ismertek.