A szerb elnök nem vesz részt a srebrenicai mészárlás 20. évfordulóján tartandó megemlékezésen

A volt jugoszláv tagköztársaságok vezetői közül eddig Filip Vujanovic montenegrói, Borut Pahor szlovén és Kolinda Grabar Kitarovic horvát elnök erősítette meg részvételét a srebrenicai eseményen, amelyre mintegy 30 külföldi delegációt és körülbelül 50 ezer embert várnak a szervezők.

Tomislav Nikolic kabinetjében közölték a Danasszal, hogy az elnök június 16-án látogat Szarajevóba, és ez lesz az első hivatalos boszniai látogatása 2012-es beiktatása óta. A szerb politikus a tájékoztatás szerint felkérte a háromtagú boszniai elnökség bosnyák tagját, Bakir Izetbegovicot, hogy a látogatás alkalmával közösen járják végig az 1992-1995-ös boszniai háború szerb és bosnyák áldozatainak sírhelyeit, választ azonban egyelőre nem kapott.

Szerb elnök a legutóbb a srebrenicai mészárlás tizedik évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen vett részt, amikor Boris Tadic 2005-ben lerótta kegyeletét az áldozatok előtt.
Tomislav Nikolic 2013-ban egy televíziós interjúban kért bocsánatot a Srebrenicában történtekért. „Térden állva kérem, hogy bocsássanak meg Szerbiának a Srebrenicában elkövetett bűnökért" – fogalmazott akkor a szerb elnök, hozzátéve, hogy hamarosan felkeresi a boszniai várost. Azt azonban akkor is kifejtette, hogy szerinte nem történt népirtás, a bűncselekményeket „a szerbek nevében egyes konkrét személyek követték el".

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a holland békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette. A történteket a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják Európában.

Bosznia-Hercegovina főleg bosnyákok és horvátok lakta országrészében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban tavaly óta három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetők azok, akik tagadják, hogy 1995-ben Srebrenicában népirtás történt, illetve azok is, akik olyan háborús bűn elkövetését tagadják, amelyet valamely bíróság már megerősített.