A tálibok gyengék és egymás ellen is harcolnak

A megbékélésre azonban úgy tűnik, van esély. A Tehrik-i-Talibán Pakisztán (TTP) elnevezésű csoport karizmatikus vezetője, Hakimullah Mehszúd a közelmúltban felajánlotta a béketárgyalások megkezdését a kormánynak, reményt keltve ezzel a pakisztáni lázadók elleni harc tárgyalásos lezárására az afgán határ mentén fekvő, voltaképpen törvények nélküli régióban.

A szervezet ismerői viszont úgy vélik, hogy Mehszúd ajánlata nem a béke előfutára, hanem inkább kísérlet hatalma visszaszerzésére, kritikusainak elhallgattatására és engedmények kicsikarására a parlamenti választások előtt álló, gyengülő kormányzattól.

Amir Rana, a Pakistan Institute of Peace Studies igazgatója szerint Mehszúd a béketárgyalások felajánlásával szeretné elterelni a figyelmet a tálibok belső csatározásairól, amelyek jelentősen csökkentik a TTP befolyását.

„Nagyon sok a feszültség a tálibok között. Ez az békeajánlat szerintem tulajdonképpen csak Hakimullah Mehszúdhoz és az őt követő parancsnokokhoz köthető" – mondta Rana.

A tálibok szóvivője többször is tagadta a csoporton belüli szakadásokról szóló jelentéseket, köztük a Mehszúd vezetői pozícióját ért kihívásokat. Tény azonban, hogy néhány a legbefolyásosabb parancsnokok közül elpártolt, és megteremtette a saját hűbérbirtokát a törzsi régió más részein – állította Rana.

„A tálibok gyengék és egymás ellen is harcolnak" – nyilatkozta Manszur Mehszúd, a FATA Research Center kutatási igazgatója. „Régebben élvezték a legtöbb ember támogatását, de ez már a múlté. Az emberek azt gondolták, hogy ők majd elhozzák a Koránon alapuló igazságosságot, de ehelyett a harcokban több százezer ember halt meg" – tette hozzá a kutató.
„Ha a tálibok békét kínálnak, az inkább PR-csel, mint őszinte lépés az erőszak befejezésére" – mondta Zahid Husszain, aki szerint Hakimullah Mehszúd tálibjai gyilkosok, bűnözők, akik kizárólag a saját érdekeiket szem előtt tartva követelnek béketárgyalásokat.

A csoport egyik békekötési feltétele, hogy a hatóságok engedjék szabadon azokat a foglyokat, akik egy 2009-es csatában bevallottan lefejezték az ellenségeiket. A pakisztáni törvények teljes figyelmen kívül hagyását az is mutatja, hogy a TTP béketárgyalásokat felajánló videoüzenetében egy elítélt gyilkos is megszólal, aki tavaly egy börtönlázadás során szökött meg a siralomházból.

Mehszúd katonáinak számát több ezerre becsülik. Korábbi hírszerzési ügynökök, tálibok és a terület lakói szerint Mehszúd sok külföldi katonával is rendelkezik észak-vazirisztáni rejtekhelyein. Sokan közülük üzbégek vagy más közép-ázsiai országokból származnak. Az illegális Üzbegisztáni Iszlám Mozgalomhoz harcosai is Mehszúdhoz tartoznak, és a helyi lakosok nem igazán kedvelik őket.

A TTP tevékenysége azért is problematikus, mert közvetlenül kapcsolódik amerikai-pakisztáni kapcsolatok egyik legmegosztóbb kérdéséhez. Washington szerint a csoport menedéket kínál az afganisztáni táliboknak, s így keresztbe tesz azoknak a törekvéseknek, hogy több mint 11 év háborúzás után az Egyesült Államok vezette koalíciós erők legyűrjék az afgán lázadókat.

Pakisztán tagadja, hogy közvetlen katonai és anyagi támogatást nyújtana az Afganisztánban harcoló militánsoknak. A törzsi területeken Pakisztán jelenleg is 120 ezer katonát állomásoztat, és ez elmúlt években is kemény harcot vívott a lázadók ellen, amelyben több mint 4000 katona halt meg.

Pakisztán törzsi régiói különleges státusszal bírnak a pakisztáni törvények szerint, az irányítás a törzsi hagyományoknak és a szokásoknak megfelelően zajlik. Számos, a törzsi területekre vonatkozó törvény és szabály a 20. század elejéig nyúlik vissza, amikor a britek uralták a szubkontinenst. Mivel nem tudták behódoltatni a törzseket, a britek különféle megállapodásokat kötöttek velük, amelyek értelmében aztán a gyarmatosítók biztonságosan áthaladhattak a törzsek területein.