Abe Washingtonban mély megbánást tanúsított Japán a második világháborús szerepe miatt

Abe, aki a japán miniszterelnökök közül elsőként szólhatott a washingtoni Capitoliumon a szenátorok és a képviselők együttes gyűléséhez, felidézte, hogy az amerikai fővárosban a nap folyamán korábban felkereste a második világháborús emlékművet és kijelentette: „mély megbánással a szívemben, némán imádkozva álltam ott".

„Drága barátaim, Japán és a japán nép nevében mély tisztelettel részvétemet fejezem ki: részvétemet minden olyan amerikai lelkének, aki a második világháború alatt vesztette életét" – mondta az angolul elmondott, 46 perces, tapssal és álló ovációval gyakran megszakított beszédében.

A japán miniszterelnök, akit korábban kemény bírálatok értek a távol-keleti szigetország háborús múltjához való ellentmondásos viszonyulása miatt, hangoztatta, hogy Japán nem fordíthatja el tekintetét attól a szenvedéstől, amit a háború alatt okozott az ázsiai népeknek. Abe ezúttal sem kért bocsánatot ezért, amit pedig a szomszédos országokban és többen az amerikai törvényhozásban is elvártak volna tőle.
Egyebek között most sem követte meg azt a több tízezernyi koreai és kínai nőt, akit japán katonai bordélyokba kényszerítettek. Erről mindössze annyit mondott érintőlegesen, hogy a háborús konfliktusok leginkább a nőknek okoznak szenvedést.

Abe szavai szerint ami megtörtént, azt nem lehet meg nem történtté tenni. Üdvözölte viszont, hogy a 70 évvel ezelőtti háború hamvaiból szövetség született, és hogy „az egymás ellen könyörtelenül harcoló ellenségekből a szellemiségük által összekötött barátok lettek".

Felszólalásban Abe Sindzó a fő hangsúlyt az amerikai-japán katonai együttműködés jövőjére és a 12 ország által létrehozni szándékozott Csendes-óceáni Partnerségre (TPP) helyezte.
„Új zászlót tartunk a kezünkben, a békéhez a nemzetközi együttműködésen alapuló, aktív hozzájárulás zászlaját" – jelentette ki Abe egy nappal azt követően, hogy Barack Obama elnökkel együtt jóváhagyta a kétoldalú katonai együttműködés új irányelveit.
Ezek megnyitották az utat az előtt, hogy a japán haderő a területi vizein kívül is támogatást nyújthasson az amerikai erőknek. Ezt az tette lehetővé, hogy az Abe-kormány tavaly az ország békealkotmányát újraértelmező határozatot hozott, amely szerint a japán fegyveres erők katonai támogatást nyújthatnak az Egyesült Államoknak és más baráti országoknak, ha megtámadják őket.

A Japánnal és más ázsiai országokkal területi vitában álló Kínának üzenve, az „ázsiai vizek állapotáról" szólva Abe azt hangoztatta Washingtonban, hogy ragaszkodni kell a békés tárgyalások elvéhez és hogy az egyes országok nem alkalmazhatnak erőt vagy kényszert a követeléseik érdekében.
Abe közelinek nevezte a TPP megalakításának célját, és sürgette, hogy abban Washington és Tokió vállaljon vezető szerepet, mert ez terjeszteni fogja „a jogállamiság, a demokrácia és a szabadság közös értékeit", valamint biztonsági szempontból is fontos. (A TPP-t az Egyesült Államokban elsősorban demokrata törvényhozók ellenzik, az amerikai munkahelyek védelmére hivatkozva.)

A korábbi japán kormányfők – köztük 1957-ben a jelenlegi miniszterelnök nagyapja, Kisi Nobuszuke – csak az amerikai képviselőház előtt beszéltek. Abe egyébként egész Kelet-Ázsiában is az első vezető, aki az amerikai kongresszus két házának együttes ülésén szónokolhatott.
Abe beszédének időzítése egyébként egybeesett a Japánban a második világháború alatt uralkodó Hirohito császár születésnapjával.