Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Afganisztán: merénylők lőtték a nemzetközi választási bizottság épületét

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2014. március 30. 19:50

Ismeretlen merénylők – minden bizonnyal tálib fegyveresek – március 29-én, szombaton aknavetőkkel és lőfegyverekkel támadást intéztek Kabulban az országos választási bizottság épülete ellen, de az első jelentések szerint a benn tartózkodóknak nem esett bajuk.

Az afgán belügyminisztérium szóvivője a hírügynökségeknek annyit mondott: három vagy négy merénylő elfoglalta a közelben – mintegy ötszáz méterre – lévő épületet, és onnan intézett támadást a választási bizottság háromemeletes székháza ellen. Mint mondta, először robbanásokat lehetett hallani a közelben, amelyek vélhetően aknavetőktől származtak, majd tűz alá vették a bizottságnak otthont adó házat. A bent lévők azonban gyorsan védett helyre húzódtak, így nem esett bántódásuk – nyilatkozott a szóvivő. Valamivel később a tálibok vállalták magukra az akciót, amelynek kimenetele eddig még nem ismert.

Afganisztánban április 5-én elnökválasztást rendeznek, amelyen a lakosság szavazatai eldöntik, ki lesz Hamid Karzai hivatalban lévő államfő utóda. A tálibok mindent elkövetnek, hogy kizökkentsék a választási folyamatot, „színjátéknak" minősítve azt.

Az afganisztáni tálibok nemrég állítólag parancsot adtak „valamennyi" harcosuknak az elnökválasztás megzavarására és arra, hogy mindenkit vegyenek célba, aki a szavazás megszervezésén dolgozik. Erről maguk a szélsőséges ideológiájú lázadók számoltak be március 10-én az interneten közzétett közleményükben. A tálibok most először adtak ki ilyen egyértelmű és közvetlen fenyegetést az elnökválasztás ellen, korábban csupán a választások bojkottjára szólították fel az afgánokat.

Tíz jelölt indul az elnöki tisztségért. Hamid Karzai távozó államfő, aki a tálibok 2001-es bukása óta irányította az országot, az alkotmány értelmében nem indulhat harmadik mandátumért.

Afganisztánban a tizenkét éve tartó külföldi katonai megszállás ellenére állandósult az erőszak, s a NATO-erők mintegy 50 ezer katonájának kivonása közeledtével bizonytalanság lett úrrá az országon.