Amerikai elemzők: Oroszország nem fog kivonulni a Krím félszigetről

Az orosz katonák Krímben maradása nyugtalanító fejlemény lenne Barack Obama számára, aki nagy nyomás alatt igyekszik azt mutatni, hogy van még mozgástere Putyinnal szemben. A gazdasági szankciókkal való fenyegetés, a kétoldalú kereskedelmi tárgyalások leállítása, illetve annak bejelentése, hogy felfüggesztik a G8-országcsoport Szocsiban rendezendő csúcsértekezletére való előkészületeket mindeddig viszont nemigen győzték meg az orosz elnököt arról, hogy vissza kellene vonulnia a Krímből.

„Nem vagyok derűlátó azzal kapcsolatban, hogy az orosz katonák távozni fognak" – jelentette ki az MSNBC televízióban Michel McFaul, aki egészen múlt hétig az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt, hangsúlyozva, hogy ez a személyes véleménye, nem a washingtoni kormányzat nevében nyilatkozik.

A Fehér Ház elítélte és a nemzetközi jog megsértéseként értékelte Oroszország fellépését a Krím félszigeten, illetve hangsúlyozta, hogy Washington ellenez mindenféle hosszú távú megszállást a régióban.

Egy magas rangú kormányzati tisztviselő úgy nyilatkozott, hogy a kijevi kormánynak kell majd döntenie a többségében orosz ajkú Krím sorsáról. Az Egyesült Államok ellenez minden olyan orosz erőfeszítést, amely a félsziget Oroszországhoz csatolását vagy a terület függetlenségének elismerését célozza, mert ezzel Moszkva a 2008-as grúziai akcióját ismételné meg.

Miután Putyin látványosan figyelmen kívül hagyta Obama elítélő nyilatkozatait és fenyegetéseit, republikánus körökből újabb bírálatok érték a Fehér Házat. John McCain szenátor azzal vádolta meg Obamát, hogy „annyira gyenge külpolitikát folytat, hogy már senki nem hisz Amerika erejében".

Az amerikai elnök és tanácsadói azt állítják, hogy még számos lehetőségük van a Putyinnal szembeni fellépésre, ezek közül a legmeggyőzőbbek a gazdasági büntetőintézkedések lehetnek, amelyek akár már a héten életbe is léphetnek. Az Európai Unió tagállamai csütörtöki rendkívüli brüsszeli ülésükön dönthetnek a Moszkva-ellenes szankciók első köréről.

Egyes szakértők szerint azonban már szigorú gazdasági büntetőintézkedésekkel sem lehet visszafordítani az események menetét a Krím félszigeten.

„Csacskaság azt gondolni, hogy valamiféle versengés folyna a Krím félszigetért" – mondta Matthew Rojansky, a Wilson Center nevű elemzőközpont Oroszország-szakértője. „A terület az oroszok kezén van, és mindig is afelé hajlott, hogy az oroszok kezére kerüljön" – tette hozzá.

Rojansky szerint az Egyesült Államoknak inkább amiatt kellene aggódni, meg tudják-e akadályozni, hogy Putyin benyomuljon más oroszbarát, kelet-ukrajnai területekre. Az orosz elnök ugyan keddi sajtótájékoztatóján kijelentette, pillanatnyilag nem lát okot arra, hogy Ukrajnában beavatkozzon, de ennek lehetőségét Oroszország továbbra is fenntartja, ha a térségben élő orosz ajkú népesség veszélybe kerülne.

Az orosz katonák Krímben maradásának hosszú távú következményei egyelőre beláthatatlanok. De Heather Conley, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Európa-szakértője úgy vélte, veszélyes lenne, ha megengednék Putyinnak, hogy a krími győzelmét lehetőségként fogja fel arra, hogy a térségben további benyomulásokat hajtson végre.

„Ebben az esetben az egész megalkuvás jellegét öltené. Ha úgy gondoljuk, hogy valami még készülőben van, akkor most kell cselekedni" – mondta a szakértő.