Amerikai nagykövet: Izraelnek jogában áll elcsatolni Ciszjordánia egy részét

„Bizonyos körülmények között, úgy gondolom, hogy Izrael megtarthatja Ciszjordánia egy részét, de nem az egész területet" – mondta a nagykövet a The New York Times című lapnak adott interjúban. Friedman megjegyzése várhatóan még jobban elidegeníti a palesztinokat attól a béketervtől, amelyet az Egyesült Államok dolgoz ki, s amelyet mind ez idáig nem hoztak nyilvánosságra. A palesztinok ragaszkodnak ahhoz, hogy majdani államukat az Izrael által 1967-ben, az úgynevezett hatnapos háború során elfoglalt területeken, Ciszjordániában és a Gázai övezetben hozzák létre.

„Az utolsó dolog, amire a világnak szüksége van, az egy Izrael és Jordánia között meghúzódó, bukott palesztin állam" – fogalmazott Friedman, aki bízik abban, hogy „a jó pillanatban ismertetett, jó terv jó reakciókat fog kiváltani". A palesztinok meggyőződése, hogy a készülő terv egyértelműen Izraelnek fog kedvezni, és nem tekintik méltányos közvetítőpartnernek az Egyesült Államokat, miután Donald Trump amerikai elnök kormánya a nemzetközi konszenzussal szembemenve elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és áthelyezte nagykövetségét a keresztények, a zsidók és a muszlimok számára is szent városba.

A Békét Most! nevű izraeli, a telepespolitikával szembehelyezkedő civil szervezet szerint Donald Trumpnak vissza kellene hívnia a posztjáról Friedmant, ha azt akarja, hogy a béketervét ezek után bárki is hitelesnek tekintse. „Ha az amerikai elnök méltányos közvetítő szeretne lenni, akkor még ma este elküldi Friedmant, hogy csomagolja össze a bőröndjét" – írta a Twitteren közzétett közleményében a szervezet. „Ilyen barátokkal, mint Friedman, kinek van szüksége ellenségekre?" – tette fel a kérdést a Békét Most!.

Ciszjordániában mintegy 600 ezer zsidó telepes él. A terület a nemzetközi jog szerint megszállt terület, nem minősül Izrael részének, és a nemzetközi közösség a telepeket sem ismeri el a zsidó állam részeként.