Amerikai védelmi miniszter: a NATO továbbra is a transzatlanti kapcsolatok alapköve

A nemrégiben hivatalba lépett, Donald Trump vezette amerikai kormányzat védelmi minisztere hangsúlyozta országának a NATO melletti elkötelezettségét, ugyanakkor a katonai kiadásaik növelésére sürgette az európai szövetségeseket.

„Itt vagyok, hogy meghallgassam minisztertársaimat, hogy nyílt párbeszédet folytassunk barátok és szövetségesek között arról, merre tartunk" – közölte Mattis.
„Bízom benne, hogy ismét be fogjuk bizonyítani, képesek vagyunk reagálni a változó körülményekre, ezt már a múltban is megtettük, ezért minden okunk megvan a bizakodásra" – tette hozzá.

Ursula von der Leyen német védelmi miniszter ugyancsak a katonai kiadások fokozásának szükségességéről beszélt. „Nekünk, európaiaknak többet kell tennünk Európa biztonsága érdekében, és ez befektetéseket jelent" – mondta.
A német tárcavezető reményét fejezte ki, hogy a NATO-t illetően Mattis álláspontja fog érvényre jutni Washingtonban.

Az amerikai hadsereg egyik legtapasztaltabb stratégájának számító Mattis arról beszélt a januári szenátusi meghallgatásán, hogy az Egyesült Államoknak a lehető legszorosabb kapcsolatot kell fenntartania a NATO-val.

Michael Fallon brit védelmi miniszter leszögezte, az aggodalmak ellenére Trump elnöksége alatt sincs kétség a NATO iránti amerikai elkötelezettséget illetően.

Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára pedig kiemelte: egy erős NATO előnyös Európa és Észak-Amerika számára egyaránt, ezért olyan döntésekre van szükség, amely biztosítja a szövetség erejét és rugalmasságát a változó biztonsági környezetben. Mint mondta, biztos benne, hogy az ülés „a transzatlanti egység üzenetét" fogja küldeni a külvilágnak.

Szakértők szerint az európai vezetőket aggodalommal tölti el Trump álláspontja, részben mert nyíltan az Oroszországhoz közeledés mellett kötelezte el magát, részben pedig mert a NATO költségvetésének, az amerikai hozzájárulásnak az újratárgyalását helyezte kilátásba. Trump elnökké választása előtt úgy nyilatkozott, hogy orosz agresszió esetén csak azoknak a NATO-tagországoknak a védelméhez nyújtana segítséget, amelyek teljesítették szövetségesi kötelezettségeiket.

A tagállamok korábban vállalták, hogy a bruttó hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fogják fordítani. Ezt 2016-ben ugyanakkor csak öt NATO-ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és Észtország – teljesítette. Stoltenberg azonban kedden felhívta rá a figyelmet, hogy Lettország, Litvánia és Románia is megközelíti az elvárt szintet.