Ashton Cartert jelölte a védelmi miniszteri posztra Obama

Obama úgy fogalmazott, jelöltjét „joggal tartják az egyik legkiválóbb nemzetbiztonsági vezetőnek" az Egyesült Államokban, és Carter „kívül-belül ismeri a védelmi minisztériumot".

A 60 éves Carter hosszú évekig dolgozott a védelmi tárcánál, bár a hadseregben sosem szolgált. Miniszterhelyettes 2011. októberétől 2013. decemberéig volt.

Carter a múlt héten lemondott republikánus Chuck Hagelt váltja a Pentagon élén. Hagel sajtóértesülések szerint az Iszlám Állam terrorszervezet elleni stratégián különbözött össze Obamával, ezért távozott.

A jelöltet az amerikai törvényhozás felsőházának, a szenátusnak is jóvá kell hagynia, mielőtt elfoglalhatja a posztot.

A The Wall Street Journal amerikai üzleti lap szerint befolyásos szenátorok zárt ajtók mögött utaltak arra, hogy Carter kinevezése várhatóan simán fog menni. Ugyanakkor a jelölt szenátusi meghallgatása során a kamara republikánus tagjai vélhetően ismét élesen ki fognak majd kelni Barack Obama külpolitikája ellen.

A fizikus végzettségű Ashton Carter 1993-ban, Bill Clinton elnöksége alatt került először a védelmi minisztériumhoz atomfegyverkezési politikáért és a volt szovjet tagköztársaságokért felelős államtitkár-helyettesként, amely posztot három évig töltötte be. Volt tanszékvezető a Harvard Egyetem államigazgatási karán, 2009-ben pedig a fegyverrendszerek fejlesztéséért felelős államtitkár lett a Pentagonban, ezt követte miniszterhelyettesi kinevezése.

Sajtóértesülések szerint a kiváló szakértőként számon tartott Carter képes lehet friss ötletekkel előállni és bizonyos politikaterületeken változást hozni a Pentagonban, bár forradalmi újítás azért nem várható tőle. Korábban hajlamos volt akár radikális véleményeket is megfogalmazni, 2006-ban például egy tesztelés alatt álló nagy hatótávolságú észak-koreai ballisztikus rakéta lelövését javasolta a kormánynak.

Ugyanakkor bírálatként az is megfogalmazódott Carterrel szemben az amerikai sajtóban, hogy bár a fegyverkezésnek és más szűkebb szakpolitikáknak valóban jeles ismerője, korábban nem foglalkozott műveleti stratégiákkal, és híján van a katonai tapasztalatnak.