Aszad belemenne az elnökválasztásba?

Ugyanakkor a választások kiírását feltételhez kötötte: minderre csak akkor kerülhet sor, ha az ország megszabadul az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezettől. (Ezt a feltételt az orosz képviselő szavairól beszámoló első hírügynökségi jelentések még nem említették.)

A választáson minden olyan szíriai politikai erő részt vehetne, amely „Szíria gyarapodását akarja" – idézte Aszadot Alekszandr Juscsenko. Az elnök hozzátette, hogy ő is akarja majd jelöltetni magát, „ha a nép nem ellenzi ezt", és hajlandó vitát nyitni arról, hogy megváltoztassák Szíria alkotmányát.

A szíriai állami tévé megerősítette, hogy Aszad a rezidenciáján orosz küldöttséget fogadott, de arról nem szólt, hogy miről tárgyaltak.

A találkozóról a TASZSZ orosz hírügynökség is beszámolt, és eszerint az elnök kijelentette: a szíriai orosz hadművelet hatékonysága felülmúlja a várakozásokat.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy nappal korábban egy interjúban kijelentette, hogy Oroszország kész légi támogatást nyújtani a Nyugat által támogatott Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) ellenzéki ernyőszervezetnek, és új parlamenti és elnökválasztás kiírását szorgalmazta.

Az SZSZH nyomban visszautasította Lavrov mindkét javaslatát. „Oroszország a Szabad Szíriai Hadsereget támadja, és most velünk akar együttműködni, miközben továbbra is elkötelezett Bassár el-Aszad szíriai elnök iránt. Számunkra ez teljességgel érthetetlen" – jelentette ki Ahmed Szaúd alezredes, az SZSZH egyik szóvivője.

Moszkva szeptember 30. óta hajt végre légitámadásokat Szíriában, állítása szerint az Iszlám Állam szélsőséges iszlamista csoport és „más terrorszervezetek" állásai ellen. A mérsékelt iszlamista ellenzék szerint azonban ők Oroszország valódi célpontjai, és a légitámadások főleg Bassár el-Aszad hatalmon maradását szolgálják.