Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Az eddig ismertnél magasabb az Iszlám Állam oldalán harcoló belgák száma

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2016. szeptember 1. 13:25

Az eddig ismertnél magasabb az Iszlám Állam terrorszervezet oldalán harcoló belga állampolgárok száma, a hatóságok immár 614 ilyen személyt tartanak nyilván, s több mint felük marokkói származású – írta weboldalán augusztus 31-én, szerdán az RTBF közszolgálati televízió, a terrorista fenyegetéseket elemző belga testület (OCAM) kiszivárgott adataira hivatkozva.

A Szíriába és Irakba távozott belgák közül az adatbank szerint a legfiatalabb 15, a legidősebb 70 éves, és 104 nő van közöttük. A központ úgy tudja, eddig 114-en térhettek haza Belgiumba, négyen jelenleg úton vannak a térség felé, hogy csatlakozzanak a dzsihadista szervezethez, továbbá 109-en halhattak meg a harcokban, de nem mindegyikük halálhírét lehetett megerősíteni. Többen közülük azért kelthették saját halálhírüket, hogy eltűnhessenek a hatóságok látóteréből – írta a portál.
A titkosszolgálatok segítségével a belga rendőrség idén januárig 59 embert fogott el azok közül, akik a szíriai vagy iraki harcokhoz készültek csatlakozni. Számuk júliusra 73-ra emelkedett.

Az RTBF tévé úgy tudja, 2012-ben, az Iszlám Állam (IÁ) hivatalos megalakulásának évében, Nabil Kasmi volt az első belga állampolgár, aki csatlakozott a terrorszervezethez. 2012-13-ban havonta távoztak vagy próbálta meg a térségbe utazni ezzel a céllal. 2014-ben 11, 2015-ben már csak 6 volt a közel-keleti harcokhoz egy-egy hónapban csatlakozók átlagos száma.
Paul Van Tigchelt, az OCAM vezetője úgy nyilatkozott, hogy az adatbankban szereplő terroristák közül húsz követett el merényletet, és heten vettek részt a tavaly novemberi párizsi, illetve az idén márciusi brüsszeli merényletekben.

Frédéric Van Leeuw belga szövetségi ügyész keddi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a nagyobb veszélyt a visszatérők jelentik. Hozzátette, hogy az IÁ az utóbbi időben nem arra szólítja fel szimpatizánsait, hogy utazzanak Szíriába, hanem arra ösztönzi őket, hogy lakóhelyükön kövessenek el terrorcselekményeket.
Van Leeuw szerint a belga parlamentnek meg kellene fontolnia a fogva tartási idő 24 órán túli meghosszabbítását. Emellett könnyíteni kellene az éjszakai rendőrségi akciók, házkutatások és rajtaütések jogi szabályozásán is a terrorizmus elleni harc hatékonyságának növelése érdekében.