„Az emberek biztonságban akarnak élni”

Nem szabad összemosni a migrációs válságot a terrorfenyegetéssel, mert a kettő összekeverése nagyon veszélyes és kontraproduktív – fogalmazott az uniós külügyminiszterek tanácskozását követően Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője.
Az olasz politikus szerint azokat, akik ugyanazon fenyegetés elől menekülnek, amellyel Európa is kénytelen szembenézni, kötelességünk megvédeni.
A politikus kitért arra, hogy a terrorizmus elleni harc közös, globális ügy, a terrorizmus globális fenyegetés, nem pusztán európai, s a megelőzése is globális felelősség, és csak együtt oldható meg. „Az a félelmem, hogy az európai társadalmak azt fogják gondolni, hogy a sokszínűségtől gyengébbek leszünk, ezért veszélyt jelent. Holott valójában a sokszínűségtől való félelem pusztíthatja el belülről társadalmainkat" – fogalmazott Federica Mogherini.
A korábbi olasz külügyminiszter közölte, hogy a kérdés kulturális és politikai választ egyaránt megkövetel.

„Meg kell őriznünk a nyitott társadalmak természetét, mert az teszi Európát azzá, ami" – hangsúlyozta Mogherini.
Jean Asselborn, a Európai Unió miniszteri tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg külügyminisztere szintén arról beszélt, hogy a menekültek befogadása az emberségről szól, a terrorizmus elleni küzdelem pedig a barbarizmus elleni harcról.
„Akik a barbárok elől menekülnek, azokat nem szabad velük egy kalap alá venni" – mondta a luxemburgi külügyminiszter.
Asselborn az unió külső határainak védelmével összefüggésben közölte: reméli, hogy Európában senki nem fog tüzet nyitni azokra, akik a tengeren hánykolódnak.
„A külső határok ellenőrzését én nem úgy képzelem el, hogy egész Európa Magyarországgá változik, vagy azon más országgá, amelyek úgy vélik, hogy szögesdróttal, árkokkal, kerítéssel meg lehet oldani a migráció kérdését" – fogalmazott a luxemburgi politikus.

Jean Asselborn úgy vélte, hogy a külső határok védelme azt jelenti, hogy ellenőrizni kell, hogy ki akar belépni, és akinek nincs joga belépni, azt fel kell tartóztatni.
A politikus arra is kitért, hogy perspektívát kell kínálni a Törökországban lévő szíriai menekülteknek. Mint mondta: fegyvernyugvásra van szükség Szíriában, s aki elmenekült onnan, az nem akar az országon kívül maradni, hanem haza akar térni, akárcsak mindenki más, aki háború elől menekül.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a megbeszéléseket követően elmondta: a párizsi merényletek miatt várhatólag nem kell majd életbe léptetni a NATO-t létrehozó washingtoni szerződés közös védelmet garantáló ötös cikkét. Mint mondta: Franciaország eddig nem utalt arra, hogy erre igényt tartana. A német külügyminiszter arról is beszámolt, hogy országa több támogatást és több fegyvert adhat a kurdisztáni pesmergáknak az Iszlám Állam elleni harchoz.
Azt hétfő délután jelentette be a francia elnök, hogy az uniós szerződés kollektív segítségnyújtási cikkével Franciaország élni óhajt. Ez azt mondja ki, hogy az uniós tagállamoknak kötelességük minden hatalmukban álló módon segíteni annak a tagországnak, amely fegyveres agresszió áldozatává válik.

20.13

Franciaország erősíteni fogja katonai műveleteit Szíriában az Iszlám Állam dzsihadista szervezet állásai ellen és indítványozza az ENSZ Biztonsági Tanácsának mielőbbi összehívását, hogy a terrorizmus elleni határozatot fogadjon el – mondta Francois Hollande francia államfő hétfőn a francia kongresszus előtt elmondott ünnepi beszédében Versailles-ban.
A köztársasági elnök a parlament két háza, a nemzetgyűlés és a szenátus együttes ülése előtti felszólalásában jelezte, hogy a Charles de Gaulle repülőgéphordozó-anyahajó csütörtökön elindul a Földközi-tenger keleti térsége felé, s ezzel Franciaország megtriplázza az erejét a térségben. Jelenleg 12 bombázót állomásoztat a francia légierő az Egyesült Arab Emirátusokban és Jordániában, amelyekkel az Iszlám Állam szíriai és iraki állásait támadják.
Francois Hollande elmondta, hogy a Franciaoszág történelmének legsúlyosabb terrortámadását, a legalább 129 áldozattal és több mint 350 sérülttel járó párizsi merényletsorozatot Szíriában tervelték ki és Belgiumban szervezték meg és készítették elő.
A franciákat „kitartásra, egységre, világos gondolkodásra, méltóságra kérte a háborús tettek ellen", amelyben 19 ország állampolgárai vesztették életüket.

Az államfő jelezte azt is, hogy a „következő napokban" találkozik Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnökkel, hogy egyeztessenek a terrorizmus elleni összefogásról.
"A nemzetközi közösség megosztott és nem koherens. Franciaország a (szíriai) konfliktus kezdete óta az egységet sürgeti a kellő fellépéshez. Több légicsapás szükséges és jobban kell támogatni azokat, akik az Iszlám Állam ellen harcolnak. Össze kell fogni azokat, akik képesek az Iszlám Állam ellen felvenni a harcot egy nagy koalíció keretében, ezen dolgozunk" – hangsúlyozta Hollande.
"Ebben a szellemben fogok a következő napokban Obama és Putyin elnökkel találkozni, hogy egyesítsük az erőinket" – tette hozzá. Azt is bejelentette, hogy Párizs kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsának mielőbbi összehívását, hogy egy olyan határozatot fogadjon el, amely jelzi a „közös szándékot a terrorizmus elleni harcra".

Belpolitikai szinten a támadásokat követő órákban kihirdetett rendkívüli állapot meghosszabbítását kérte az államfő három hónapra a képviselőktől.
A kormány „szerdán egy törvénytervezet terjeszt elő, a rendkívüli állapot három hónapra történő meghosszabbításáról", és az alkotmány módosítását is javasolja annak érdekében, hogy végrehajtó hatalom „a háborús terror ellen fel tudjon lépni". A rendkívüli állapotról szóló törvényt 1955-ben az algériai függetlenségi háború kitörésekor fogadta el a francia parlament, és elemzők szerint számos eleme aktualizálásra szorul.

Az elnök azt is közölte, hogy az igazságszolgáltatásban és a rendőri szerveknél 8500 új munkahelyet hoz létre a kormány, a hadsereg állományát pedig nem csökkenti tovább.
Ötezer rendőri és csendőri munkahelyet hoz létre a kormány a következő két évben, az igazságügyi minisztériumban további 2500 posztot, a vám- és határügyi szerveket pedig ezer emberrel erősítik meg. Elemzők szerint erre azért van szükség, mert a titkosszolgálatokhoz befutó információk feldolgozására, illetve a megfigyelésekre és a megfigyeltek tényleges ellenőrzésére nincs elégséges személyi állomány.

A köztársasági elnök 45 perces beszédét ovációval, állva ünnepelte az 577 képviselő és 348 szenátor, akik kivételesen nem a parlamenti frakciók szerint, hanem ábécé sorrendben foglaltak helyett a kongresszusban.
A képviselők spontán módon az államfővel együtt elénekelték a La Marseillaise-t, a nemzeti himnuszt.
A francia kongresszus nagyon ritkán, csak rendkívüli események alkalmából, általában alkotmánymódosításokra ül össze. Az 1958-ban kezdődött V. köztársaság történetében eddig csak 21 alkalommal került erre sor.
Francois Hollande beszédét szavazás nélküli parlamenti vita követi Versailles-ban, de azon az államfő nem vesz részt.

19.42

Francois Hollande francia államfő elengedhetetlennek tartja, hogy az Európai Unió folytassa a szíriai és iraki menekültek befogadását a párizsi merényletsorozat után is.
A köztársasági elnök ezzel a szélsőjobboldali Nemzeti Frontnak válaszolt, amely azt kéri, hogy Franciaország zárja le a határait a migránsok előtt. „Ezeknek az országoknak (Szíriának és Iraknak) a lakóit, mégpedig az Iszlám Állam által ellenőrzött területen élőket mártírrá tették, ők menekülnek. Ennek a terrorrendszernek az áldozatai" – mondta Francois Hollande a francia kongresszus előtt elmondott ünnepi beszédében Versailles-ban. „Ezért alapvető, hogy Európa méltósággal fogadja azokat, akiket megillet a menekültstátusz, és visszaküldje azokat, akiknek nem jár" – tette hozzá.

Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke korábban azt kérte, hogy Franciaország azonnal függessze fel a migránsok befogadását a 129 áldozattal és több mint 350 sérülttel járó párizsi merényletekre tekintettel. Le Pen azzal indokolta a kérést, hogy a Stade de France nemzeti stadion közelében meghalt terrorista ujjlenyomata megegyezik annak az embernek az ujjlenyomatával, akit Görögországban regisztráltak a merénylőnél talált szíriai útlevél tulajdonosaként.
A migránsok befogadása az államfő szerint „megköveteli, ami még jelenleg nem áll fenn, az (Európai Unió) külső határainak tényleges védelmét". „Ha Európa nem ellenőrzi a külső határait, akkor, és ezt látjuk most a saját szemünkkel, visszatérnek a nemzeti határok. Ez pedig az Európai Unió szétesése lesz" – hívta fel a figyelmet a francia elnök.

Franciaország nem számít a menekültek célországának, és a mostani migránshullámmal arányosan nagyon kevés migráns érkezett az országba a többi uniós tagállamhoz képest, de Marine Le Pen megítélése szerint az országot elárasztották a migránsok, s ezért ezt a témát tette a decemberi regionális választás előtti kampányának legfőbb témájává. A szélsőjobboldali politikus abban az északi régióban indul, ahol a calais-i illegális migránstábor is található, és a felmérések szerint meg is nyerheti a választást a körzetben, amely pártja történetének első győzelme lehet egy teljes régióban.

17.32

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója szerint elkerülhetetlen, hogy az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet a párizsihoz hasonló merényleteket kíséreljen meg, de szerinte ezt meg lehet akadályozni. „Szerintem nem elkerülhetetlen, hogy sikerrel járjanak" – mondta John Brennan egy hétfői washingtoni biztonságpolitikai tanácskozáson.
Brennan, aki először szólalt meg a nyilvánosság előtt a péntek éjszakai párizsi terrortámadásokat követően, leszögezte, hogy nem tekinti elszigetelt eseménynek a francia fővárosban történteket. Ugyanakkor cáfolta azt a feltételezést, miszerint az Egyesült Államok alábecsülte volna az IÁ képességeit.
Véleménye szerint az Iszlám Állam azért tekint külföldre, mert Irakban és Szíriában az Egyesült Államok vezette koalíció feltartóztatta a terrorszervezet lendületét.

A határok hermetikus lezárását a CIA főnöke lehetetlennek és igazságtalannak nevezte. Úgy vélekedett, nem szabad megengedni, hogy a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetben a terroristák aláássák a nyugati értékeket és intézményeket. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy megfelelő módon ellenőrizni kell a migránsok áramlását.
A washingtoni Fehér Házon egyébként, csakúgy mint minden más amerikai szövetségi középületen, a csütörtöki naplementéig félárbócon marad az amerikai lobogó, a párizsi áldozatok előtti tisztelgés jeléül. Az erről kiadott elnöki utasítás a külföldi képviseletekre, a katonai bázisokra és a hadihajókra is vonatkozik.

15.30

A francia hatóságok 23 embert állítottak elő és 31 fegyvert foglaltak le, valamint 18 helyen találtak kábítószert a rendkívüli állapot keretében hétfőre virradó éjjel országszerte végrehajtott razziákban – közölte délelőtt Bernard Cazeneuve belügyminiszter.
Elmondta, hogy a rendőrök és a csendőrök 168 házkutatást hajtottak végre.
„Ezekkel a házkutatásokkal felgyorsulhatnak a radikálisok elleni nyomozások és bővíthetők az információink. Tizenkilenc megyében voltak házkutatások, Franciaország valamennyi nagyvárosa körül, a köztársaság egyetlen vidékét sem hanyagoljuk el" – mondta a miniszter, aki azt is jelezte, hogy az elmúlt 48 órában 104 ember számára rendelt el lakhelyelhagyási tilalmat.
„Az éjszaka összegyűjtött információk bűnözői bandák és esetegesen terrorhálózatok felszámolásához lehetnek hasznosak" – hangsúlyozta a belügyminiszter. „Ez csak a kezdet, az ilyen akciók folytatódni fognak. A köztársaság válasza széleskörű és teljes. Azt, aki a köztársaságra támad, utoléri a köztársaság. Kíméletlen vele és társaival, azokkal, akik segítették és azokkal, akik kiképezték" – fogalmazott Bernard Cazeneuve.

A rendkívüli állapot miatt a megyei prefektusok és rendőri vezetők bírói engedély nélkül rendelhették el ezeket a házkutatásokat, amelyek elsődleges célja a megelőzés, s nem a múlt péntek esti merényletek miatt indított nyomozás keretében történtek.
Lyonban fegyvereket foglaltak le, köztük egy rakéta-sorozatvetőt, golyóálló mellényeket, több pisztolyt és kalasnyikovot, valamint öt embert előállítottak. A Lyon körüli agglomerációban és Grenoble-ban mintegy 13 helyen volt házkutatás. Rendőrségi források szerint az őrizetbe vett személyek nem feltétlenül terroristák, hanem inkább olyan bűnözők, akik fegyverekkel kereskednek, s ezáltal kapcsolatban állnak a dzsihadista körökkel. Toulouse-ban öt embert vettek őrizetbe hétfőre virradó éjjel az ügyészség szerint, amely jelezte, hogy ennek az akciónak nem volt közvetlen köze a párizsi merényetekhez, hanem egy terrorelhárítási akciót indítottak a titkosszolgálatok. A toulouse-i házkutatások során egy fegyvert és kábítószert foglaltak le.

15.14

A pénteki párizsi merényletekkel összefüggésbe hozott egyik ember – öt és hét éve – kétszer is átutazott Csehországon – közölte Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök hétfőn Prágában, miután tárgyalt a cseh biztonsági szolgálatok vezetőivel.
A cseh biztonsági szolgálatok már elküldték a francia hatóságoknak információikat – tette hozzá a kormányfő.
Bohuslav Sobotka ugyanakkor bejelentette, hogy a hatóságok kiszélesítik a cseh-szlovák határ megfigyelését.

15.09

Őrizetbe vettek a szerb hatóságok szombaton a szerb-macedón határ melletti Presevóban egy szíriai férfit, akinek az adatai egyeznek azzal a dokumentummal, amelyet az egyik párizsi merénylő mellett találtak meg – számolt be a Blic című szerbiai napilap hétfőn.
Az újság szerint ugyanaz a név és születési dátum szerepelt mindkét férfi útlevelében, ezért fennáll a gyanú, hogy mindketten hamis papírokkal utazhattak, amelyeket Törökországban vásároltak. Mindkét férfit Ahmad Almuhammadnak hívják, és mindketten 1990. szeptember 10-én születtek a szíriai Idlibben, az egyező útlevelekben csak a fénykép más.
A Blic értesülését a hatóságok nem erősítették meg, az újság viszont nem hivatalos forrásokra hivatkozva azt írta: a párizsi merénylő és a lefogott férfi között feltehetőleg nincs semmilyen kapcsolat azon kívül, hogy ugyanattól a hamisítótól vásárolhatták a dokumentumokat.

A szerb belügyminisztérium vasárnap közölte, hogy október 7-én Presevóban nyilvántartásba vettek egy férfit, akinek az adatai azonosak annak a szír útlevélnek a tulajdonosáéival, akinek a dokumentumait a párizsi merényletek egyik helyszínén találták meg. A 25 éves A.A. menedékkérelmet nyújtott be Szerbiában, egy nappal később viszont már – a horvát hatóságok tájékoztatása szerint – Opatovacon is nyilvántartásba vették.
Francois Molins párizsi főügyész hétfői közlése szerint a Stade de France nemzeti stadion közelében meghalt terrorista ujjlenyomata megegyezik annak az embernek az ujjlenyomatával, akit Görögországban regisztráltak az útlevél tulajdonosaként, de a dokumentum hitelességét a főügyész nem tudta megerősíteni. A férfi Szerbiában menedékkérelmet nyújtott be, Horvátországban is regisztrálták, utána nyoma veszett.

Az útlevélben szereplő név ismeretlen a terrorelhárítási szervek számára, a terrorista valódi nevét és állampolgárságát egyelőre nem közölték.
Christiane Taubira francia igazságügyi miniszter francia újságíróknak azt mondta, hogy hamis a párizsi merényletek egyik helyszínén talált szíriai útlevél – írta a Twitter közösségi oldalon a Le Monde című napilap egyik munkatársa és a slate.fr hírportál.

14.37

Véget ért a legújabb rendőri akció Brüsszel Molenbeek-Saint-Jean nevű kerületében, a műveletben senkit sem tartóztattak le – közölte a belga szövetségi ügyészség.
Délelőtt a hatóságok egy embert őrizetbe vettek, s az a hír is felröppent, hogy a pénteki párizsi vérengzéssel összefüggésben körözött Salah Abdeslamot is elfogták, de a belga ügyészség ezt később cáfolta. Azt viszont elismerte a vádhatóság, hogy a molenbeeki művelet célja Abdeslam kézre kerítése volt.

14.17

Megtámadták az Európai Uniót, és mi is veszélyben vagyunk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtt a parlamentben, a pénteki párizsi merényletekről szólva. A kormányfő arról is beszélt: a terroristák tudatosan használják fel a népvándorlást, hogy elvegyüljenek. Ismét bírálta a kötelező betelepítési kvótát, amely szerinte szétterítené a terrorizmust Európában.
A kormányfő először ismét kifejezte Magyarország részvétét Franciaországnak, majd idézte Francois Hollande francia államfőt, aki szerint ami Párizsban történt, az háborús tett.
Orbán Viktor szerint azonban nemcsak a francia nép áll háborúban. Franciaország az EU tagja, innen nézve Párizsban az EU-t támadták meg, amelynek Magyarország is tagja, így „ez a mi ügyünk is" – hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve: ami pénteken történt Párizsban, az megtörténhet más helyeken is Európa-szerte, „mi sem vagyunk biztonságban".

Az emberségesség kérdésével kapcsolatban kifejtette: „ez idáig mi, magyarok azon voltunk, hogy lezárjuk a határt a Közel-Keletről és Afrika felől érkező áradat előtt, meg is kaptuk a magunkét, hogy ez nem emberséges". Mi az emberséges? Lezárni a határokat az illegális határsértők előtt vagy ártatlan európai polgárok életét kockára tenni? – kérdezte.
A kormányfő azt hangoztatta: az élethez való jog minden más jogot megelőz, az önvédelem joga erősebb minden másnál. Semmiféle ideológia vagy gazdasági érdek miatt nem tehetjük ki életveszélynek az európai polgárokat – fogalmazott.
Orbán Viktor értékelése szerint az EU sodródik, gyenge, bizonytalan és bénult. „Tanácskozás és konferencia van rogyásig, de megoldások nincsenek" – mondta, hozzátéve: „ideológiák hálójában vergődünk, ahelyett, hogy a józan ész és saját kultúránk, hagyományaink alapján cselekednénk".
Sok európai ország vezetője a mai napig azon „agyal", miképp oldja meg a bevándorlók tömegeinek beszállítását és befogadását, ahelyett, hogy közös gyakorlati lépéseket tennénk végre az áradat megállítására – jelentette ki, megjegyezve: Brüsszelben még mindig azt állítják, hogy a bevándorlás jó dolog, miközben napról napra újabb bizonyíték van arról, hogy rossz. Ez nem kölcsönös nyertes, hanem kölcsönös vesztes helyzet – vélekedett.
„Mi úgy érezzük, hogy Európa léte a tét" – mondta -, Brüsszel azonban rossz üzeneteket, újabb és újabb meghívókat küld a migránsoknak ahelyett, hogy becsületesen megüzenné: itt egyáltalán nem az várja őket, amire számítanak.

A kormányfő szerint bebizonyosodott, hogy a terroristák tudatosan és jól szervezetten arra használják fel a népvándorlást, hogy elvegyüljenek az otthonukat a jobb élet reményében elhagyó emberek tömegében. Európa összes vezetője tudott a veszélyről – folytatta -, a görögök régen megmondták: nem zárható ki dzsihadisták érkezése. Arra is kitért: a bevándorlók olyan területekről érkeznek, ahol európai államok katonai akciókat hajtanak végre.
„Nem gondoljuk, hogy mindeni, aki onnan jön, terrorista, de senki sem tudja megmondani, hány terrorista érkezett a migránsok között eddig, hányan vannak már itt, hányan érkeznek még nap mint nap" – fejtette ki.
Úgy fogalmazott, terroristából egy is sok, és belegondolni is rossz, hogy Magyarország területén hány terrorista mehetett át.

Orbán Viktor szerint a népvándorlás három olyan súlyos veszélyt hordoz magában, amelyek miatt meg kell állítani azt. Kiemelte: a tömegek beáramlása Európába hatványozottan növeli a terrorveszélyt – sőt ma már „valóságos terrorról van szó" -, ahogyan a bűnözés veszélyét is, még ha ez utóbbiról politikailag nem korrekt beszélni, sőt „a nyugati világ ezeket a tényeket nyíltan letagadja". „Ahol Európában sok bevándorló van, ott jelentősen megnőtt a bűnözés, romlott a közbiztonság: több a lopás, a rablás, a bántalmazás, a súlyos testi sértés, a nemi erőszak és az emberölés" – sorolta.
Harmadik érvéként a kormányfő azt mondta: a más földrészekről érkezők tömeges betelepülése veszélyt jelent a kultúránkra, az életformánkra, a szokásainkra, a hagyományainkra.
"Most már azok is, akik a multikulturalizmus téveszméjében éltek, és ezt a téveszmét ránk is akarták erőltetni, láthatják, hová vezet mindez" – fogalmazott.

Ismét bírálta a kötelező betelepítési kvótát, amely szerinte „nem Európa", éles ellentétben áll az európai szellemmel, értelmetlen, mert nem megoldja, hanem súlyosbítja a válságot, meghívót jelent a migránsoknak. Rámutatott: az európai országok a gyorsan növekvő nyomás miatt vissza fogják állítani az EU-n belüli határaikat, ami idővel a schengeni rendszer végét jelentheti.
A miniszterelnök jogtalannak is nevezte a kvótát, mert – érvelt – az európai vezetőknek nincs hatásköre ebben a kérdésben ilyen döntést hozni. Ragaszkodjunk továbbra is ahhoz, hogy magunk döntsük el, kit akarunk beengedni, kivel akarunk együtt élni – hívta fel a Házat.
Kijelentette: „a terrortámadás fényében most már Brüsszel végképp nem vitathatja el, hogy a tagállamoknak joguk van megvédeni magukat, ugyanis a kötelező betelepítési kvóta azért veszélyes, mert szétterítené a terrorizmust Európában".

A miniszterelnök új Európa-politikát szorgalmazott, azt javasolva, hogy „felejtsük el a politikai korrektséget", és „négy magától értetődő parancsolat" alapján gondolják újra a kontinens politikáját: meg kell védeni az EU külső határait, a kultúránkat, a gazdasági érdekeinket, és meg kell adni a jogot az embereknek, hogy befolyásolhassák az európai döntéseket.
Orbán Viktor felszólalását azzal zárta, az európai polgárok nem akarták és nem is adtak senkinek engedélyt arra, hogy idegenek százezrei ellenőrizetlenül, a határokat illegálisan átlépve „lerohanják országainkat". „Az emberek biztonságban akarnak élni, és élvezni akarják az unió előnyeit", az európai kormányoknak pedig meg kell hallaniuk az emberek hangját – mondta.

13.38

Egyperces csenddel emlékeztek hétfő délben Franciaországban a múlt heti párizsi merényletek áldozataira.
A francia fővárosban teljesen megállt az élet, a gyülekezési tilalom ellenére a République téren és a támadások helyszínein több százan emlékeztek.
Francois Hollande államfő és kormányának több tagja a Sorbonne egyetemen hajtott fejet az egyetem diákjaival és tanáraival együtt az áldozatok emléke előtt, ugyanis többségük az egyetemista korosztályhoz tartozott.
A nemzetgyűlésben is az udvaron emlékeztek meg a képviselők, a kórházakban, iskolákban és minden közintézményben közösen hajtottak fejet a jelenlévők. A tömegközlekedés és a vasúti közlekedés is megállt egy percre, a rádiókban szünetelt az adás, a televíziók a megemlékezések képeit sugározták. A pályaudvarokon hangosbemondókon át mondtak köszönetet az embereknek a közös emlékezés után. Volt olyan hely, ahol az emberek spontán módon a francia himnuszt, a La Marseillaise-t is elénekelték.
Hasonló megemlékezések voltak az egész országban.

A világ számos más országában is egyperces csenddel és más módokon emlékeztek a pénteki véres merényletek áldozataira.
A francia államfő vasárnaptól háromnapos nemzeti gyászt rendelt el, szombat óta pedig rendkívüli állapot van érvényben az ország egész területén.
Délután Versailles-ban együttes ülést tart a parlament két háza, a nemzetgyűlés és a szenátus, ami nagyon ritka esemény, általában csak alkotmánymódosítások miatt kerül rá sor. Francois Hollande azért hívta össze a képviselőket, hogy ünnepélyesen kérje támogatásukat a nemzeti összefogáshoz a terrorizmus elleni harcban. Az elnök beszédét az ellenzék kérésére vita fogja követni.

A hat helyszínen elkövetett merényletsorozatban, amelyet az Iszlám Állam dzsihadista szervezet magára vállalt, a vasárnapi hivatalos jelentések szerint 129-en haltak meg és több mint 350-en megsebesültek. Közülük 42 embert még mindig intenzív osztályon ápolnak, és többek állapota továbbra is életveszélyes.

13.35

A Brüsszel Molenbeek-Saint-Jean nevű kerületében hétfőn indított belga rendőrségi akció célja a pénteki párizsi vérengzésekkel összefüggésben körözött Salah Abdeslam elfogása – erősítette meg a belga szövetségi ügyészség a francia nyelvű belga közszolgálati televízió híradása szerint.
A hatóságok délelőtt egy embert őrizetbe vettek, de a hatóságok tájékoztatása szerint ő nem Abdeslam volt. Ezt követően a rendőrök egy utcát lezártak, egy épületet körülvettek és hangosbeszélőn szólították fel a bent lévőket, hogy működjenek együtt.


13.16

A párizsi merényletek miatt azonnali biztonsági intézkedések bevezetéséről tájékoztatott az osztrák belügyminisztérium hétfőn, egyebek között az államvédelmi és az adatvédelmi hivatal, valamint a speciális egységek munkájának megerősítéséről döntöttek.
A döntés szerint fokozzák a biztonsági ellenőrzéseket, a körözésekre és nyomozásokra még nagyobb figyelmet fordítanak, és az államvédelmi rendelkezéseket is megszigorítják.

A minisztérium közleménye szerint az intézkedés igencsak munkaerő-igényes, ezért 2016-tól ezer fővel növelik az államvédelmi és a bűnügyi hivatal, valamint a speciális egységek állományát.
Bécsben már szombaton fokozott biztonsági intézkedések mellett zajlott a Szíria-konferencia, amelyen 17 ország illetékes minisztere vett részt a világ minden tájáról. Ugyanezen a napon biztonsági okokból elhalasztották a városháza előtt tartott karácsonyi vásár ünnepélyes megnyitó ceremóniáját.
Az osztrák parlamentben – akárcsak a világ sok más országában – hétfőn egyperces néma csenddel emlékeztek a párizsi merényletek áldozataira.

Jelenleg 250, magát fegyveres szélsőségesnek valló ember található Ausztriában, nagyjából ezren szimpatizálnak az Iszlám Állammal (IÁ), és az IÁ egykori harcosai közül is mintegy hetvenen vannak az országban – nyilatkozott korábban Peter Gridling, a terrorvédelmi hivatal igazgatója, aki szerint azonban arra nincsenek konkrét jelek, hogy a terrorszervezet aktívan tevékenykedne az országban.

Az Ausztriai Iszlám Hitközség szóvivője hétfőn azt mondta, hogy a szélsőségek elkerülésére a felvilágosítás és a vallási képzés jelent megoldást. Carla Amina Baghajati kifejtette, Európának segítenie kell abban, hogy a konfliktus helyszínén oldják meg a problémát.
Baghajati szerint Európának elsődleges dolga az lenne, hogy ellenálljon az Iszlám Állam és egyéb terrorszervezetek manipulációs kísérleteinek. „Ahelyett, hogy megfélemlítve és zavarodottan visszavonulnánk, még tudatosabban kellene érvényre juttatnunk a szabad és demokratikus európai jogrendünket" – fogalmazott a szóvivő.
Kitért arra is, hogy a terroristák számára jól jön az iszlámellenesség, hiszen a toborzás a frusztrált és magukat kirekesztettnek érző fiatalok körében a legegyszerűbb.
A szóvivő egyúttal hangsúlyozta a teológiai felvilágosítás, valamint a vallásközi kommunikáció fontosságát.

13.01

A belga szövetségi ügyészség a francia nyelvű közszolgálati televízió és rádió megkeresésére később közölte: nem Salah Abdeslamot állították elő a Molenbeekben végrehajtott akció során.
A város egy másik részébe, nem messze az uniós intézményektől pedig a tűzszerészeket riasztották bombafenyegetés miatt. A francia nyelvű belga közmédia tájékoztatása szerint a hatóságok egy gyanús járművet vizsgálnak.
Közben délben az uniós intézményekben és a NATO-ban is egy perces csenddel emlékeztek meg a pénteki párizsi terrortámadások áldozatairól.


12.36

A belga RTL arról számolt be, hogy a brüsszel Molenbeek negyedében tartott nagyszabású akció során a rendőrök elfoghatták Salah Abdeslamot, aki ellen vasárnap adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot a belga hatóságok, s akit a francia rendőrség is köröz a pénteki párizsi támadásban játszott feltételezhető szerepe miatt. Ezt az információt semmilyen hivatalos forrás nem erősítette meg.
A város egy másik részébe, nem messze az uniós intézményektől pedig a tűzszerészeket riasztották bombafenyegetés miatt. A francia nyelvű belga közmédia tájékoztatása szerint a hatóságok egy gyanús járművet vizsgálnak.
Közben délben az uniós intézményekben és a NATO-ban is egy perces csenddel emlékeztek meg a pénteki párizsi terrortámadások áldozatairól.

12.23

Egyperces csenddel emlékeztek hétfő délben Franciaországban a múlt heti párizsi merényletek áldozataira.
A francia fővárosban teljesen megállt az élet, a gyülekezési tilalom ellenére a République téren és a támadások helyszínein több százan emlékeztek.
Francois Hollande államfő és kormányának több tagja a Sorbonne egyetemen hajtott fejet az áldozatok emléke előtt, ugyanis többségük az egyetemista korosztályhoz tartozott.
Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet által magára vállalt merényletsorozatban a vasárnapi hivatalos jelentések szerint 129-en haltak meg és több mint 350-en megsebesültek. Közülük 42 embert még mindig intenzív osztályon ápolnak, és többek állapota továbbra is életveszélyes.

12.14

Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség hétfő délelőtt Brüszel Molenbeek-Saint-Jean nevű kerületébe, ahol egy embert előállítottak, majd az egyik épületben lévőket hangosbeszélőn keresztül felszólították, hogy működjenek együtt – jelentette a belga sajtó.
A hatóságok egyelőre semmilyen hivatalos nyilatkozattal nem szolgáltak. Így azt sem tudni, a rendőrök nekiláttak-e az épület átkutatásának, vagy meg kell rohamozniuk a házat. Golyóálló mellényt, maszkot viselő egyenruhások, kutyás egységek és mentők is vannak a helyszínen.
A város egy másik részébe, nem messze az uniós intézményektől pedig a tűzszerészeket riasztották bombafenyegetés miatt. A francia nyelvű belga közmédia tájékoztatása szerint a hatóságok egy gyanús járművet vizsgálnak.

12.03

A múlt heti párizsi merényletek két újabb elkövetőjét azonosították a francia hatóságok, köztük azt is, akinél Görögországban regisztrált szíriai útlevelet találtak – közölte hétfőn Francois Molins párizsi főügyész.
A Stade de France nemzeti stadion közelében meghalt terrorista ujjlenyomata megegyezik annak az embernek az ujjlenyomatával, akit Görögországban regisztráltak az útlevél tulajdonosaként, de a dokumentum hitelességét a főügyész továbbra sem tudta megerősíteni. A férfi Szerbiában menedékkérelmet nyújtott be, Horvátországban is regisztrálták, utána nyoma veszett. Az útlevélben szereplő név ismeretlen a terrorelhárítási szervek számára, a terrorista valódi nevét és állampolgárságát egyelőre nem közölték.

Christiane Taubira francia igazságügyi miniszter francia újságíróknak azt mondta, hogy hamis a párizsi merényletek egyik helyszínén talált szíriai útlevél – írta a Twitter közösségi oldalon a Le Monde című napilap egyik munkatársa és a slate.fr hírportál.

A másik azonosított merénylőt Samy Amimournak hívják, ő a Bataclan koncertterembe behatolt terrorkommandó tagja volt, és a rendőri ostrom kezdetén felrobbantotta magát. Francia állampolgár, 28 éves, és Párizs közelében, Drancyban született. 2012 óta ismert volt a terrorelhárítási szervek számára, és 2013 óta nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben ellene. Három családtagját őrizetbe vették hétfőn reggel. Tőlük tudták meg a hatóságok, hogy a férfi két évvel ezelőtt Szíriában járt.

Eddig öt merénylőt azonosítottak a szombatra virradó éjjel párhuzamosan hat helyszínen elkövetett párizsi merényletsorozatban.
A Párizstól északra fekvő Saint-Denis-ben lévő Stade de France stadion közelében három öngyilkos merénylő robbantotta fel magát, a szíriai útlevéllel rendelkező emberen kívül vasárnap már egy terroristát azonosítottak a hatóságok. Őt Bilal Hadfinak hívják, Belgiumban élt, s a Washington Post által idézett európai titkosszolgálati források szerint harcolt az Iszlám Állam dzsihadista szervezet soraiban.
A Stade de France elleni merényletkísérlettel párhuzamosan Párizs belvárosában két másik terrorkommandó hajtott végre támadásokat.
A Bataclan koncertterembe legalább három merénylő hatolt be, közülük egyet a rendőrök öltek meg, ketten felrobbantották magukat.

A szombaton elsőként azonosított, algériai gyökerekkel rendelkező, de már Franciaországban született 29 éves Ismail Omar Mostefai a Bataclant megtámadó terroristák egyike volt.
A harmadik terrorkommandó hajtotta végre az utcai lövöldözéseket három helyszínen, ahol bárok és éttermek teraszain ülő embereket öltek meg. Köztük lehetett a szökésben lévő 26 éves francia vagy belga állampolgárságú Abdeslam Salah, aki ellen Belgium nemzetközi elfogató parancsot adott ki, és a francia rendőrség is körözi. Bátyja, a 31 éves Ibrahim Abdeslam a francia rendőrség szerint a boulevard Voltaire-en, belga források szerint a Bataclanban robbantotta fel magát. Harmadik testvérüket Belgiumban őrizetbe vették a belga hatóságok.

A francia sajtó szerint feltételezhető, hogy az utcai lövöldözéseknek volt még egy elkövetője, aki szintén szökésben van, de ezt a rendőrség nem erősítette meg.
Egy belga állampolgárságú férfi, név szerint Abdelhamid Abaaud-t gyanúsítják merényletek kitervelésével és támogatásával. A 27 éves férfi az Iszlám Állam dzsihadista szervezet „egyik legaktívabb hóhéra" Szíriában a rádió szerint, és Brüsszel Molenbeek-Saint-Jean nevű negyedéből származik, ahol a belga ügyészség vasárnap hét embert előállított. Holléte ismeretlen.

Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet által magára vállalt merényletsorozatban a vasárnapi hivatalos jelentések szerint 129-en haltak meg és több mint 350-en megsebesültek. Közülük 42 embert még mindig intenzív osztályon ápolnak, és többek állapota továbbra is életveszélyes.

11.12

Gyerekkori barátja a párizsi vérengzés feltételezett kitervelőjének és megrendelőjének, Abdulhamid Abaaoudnak Salah Abdeslam, aki ellen a párizsi vérengzés miatt a belga hatóságok nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, és akit a francia rendőrség is köröz – írta a La Derniere Heure belga napilap hétfőn.
A lap internetes kiadása az ország első számú közellenségének nevezi Abdeslamot, akinek testvéreivel együtt szerepe lehetett a terrortámadásban, valamint tudatja, hogy a molenbeeki fivérek mindhárman francia állampolgárok is.
A lap emlékeztet, hogy Salah Abdeslam bátyja, a 31 éves Ibrahim az egyik azonosított párizsi öngyilkos merénylő.

A cikk szerint Abdeslamot kábítószer-kereskedelem és lopás miatt ismerték régebbről a hatóságok, majd Salahhoz hasonlóan Szíriában is járt.
A lap arra is fényt derített, hogy mind Salah, mind a szombaton Molenbeekben őrizetbe vett testvére, Mohamed korábban közalkalmazott volt; Mohamed a molenbeeki önkormányzatnál is dolgozott.
„Tudtuk, hogy Ibrahim radikálisabban gondolkodik, de sosem gondoltuk volna ezt a három testvérről. Még pár nappal a merénylet előtt is láttuk őket" – idézi a lap a család meg nem nevezett tagjait.

A tudósítás arról is beszámol, hogy a szombaton Molenbeekben előállított hét ember között is van egy testvérpár, Ayoub és Karim A., akiknek az alibijét igyekszik tisztázni a rendőrség, valamint az Abdeslamhoz fűződő viszonyukat próbálja feltárni. A lap úgy tudja: mindketten azt állítják, hogy nem ismerik a körözött férfit, és nincs közük a Párizsban történtekhez. Egy másik férfival való kapcsolatukról is érdeklődnek a rendőrök. A szomszédjukban lakó Mohamed A.-nak annak a két autónak a kölcsönzésében lehetett szerepe, amelyet a támadás során használtak.

11.05

A párizsi terrorcselekmények áldozataira emlékezve Páva Zsolt polgármester koszorút helyez el a napóleoni háborúban Pécsre került és ott meghalt francia katonák 1908-ban felavatott emlékművénél Pécsen, a Mecsek oldalában 2015. november 16-án. (Fotó: Lendvai Péter, MTI)

10.46

A párizsi merényletek nyomán a brit kormány jelentősen bővíti a brit titkosszolgálatok létszámát és finanszírozását, emellett alapjaiban újratervezi a repülésbiztonsági intézkedéseket is – jelentette be hétfőn a brit kormányfő hivatala.
David Cameron miniszterelnök a Downing Street bejelentése után nem sokkal, a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy a brit elhárító szolgálatok az elmúlt fél évben hét nagy-britanniai terrortámadási terv végrehajtását hiúsították meg.

A Downing Street hétfői sajtóközleménye szerint a brit elhárítás (MI5), a külső hírszerzés (MI6) és az elektronikus kommunikáció lehallgatására szakosodott figyelőszolgálat (GCHQ) összesen 1900 új ügynököt vehet fel, ami 15 százalékos létszámbővítésnek felel meg. A három szolgálatnál jelenleg 12 700-an dolgoznak.

A brit kormányfő hivatalának közleménye szerint a titkosszolgálatok erőforrásainak bővítéséről személyesen Cameron döntött, tekintettel „a Belgiumban, Franciaországban, Tunéziában és máshol" elkövetett terrortámadásokra, valamint a Nagy-Britannia ellen tervezett iszlamista terrorcselekmények növekvő számára.
A brit kormány emellett alapvető változtatásokat tervez a polgári repülés biztonságának növelésére is az Egyiptomban lezuhant orosz utasszállító repülőgép katasztrófája nyomán.

A Downing Street hétfői közleménye megerősíti, hogy a brit kormány meggyőződése szerint a Sarm-es-Sejk egyiptomi üdülőhelyről felszállt orosz Airbus A321-es fedélzetén pokolgép robbant, és „jelentős a valószínűsége" annak, hogy ezt a merényletet az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet követte el.
A brit miniszterelnöki hivatal szerint brit repülési szakértők a következő két hónapban felmérik több közel-keleti és észak-afrikai repülőtér biztonsági helyzetét. A brit repülőtereken máris pótlólagos biztonsági intézkedéseket vezettek be, de ezeket most újra megvizsgálják, annak megítélésére, hogy elégségesek-e – áll a közleményben.

A Downing Street szerint a kormány várhatóan a kétszeresére emeli a repülésbiztonsági intézkedésekre fordított költségvetési forrásokat, amelyek jelenlegi összege évente 9 millió font (4 milliárd forint).
A megemelt finanszírozás lehetővé teszi, hogy brit repülésbiztonsági szakértők „az egész világon" rendszeresen felmérjék a repülőterek biztonsági helyzetét, kibővítsék a más országoknak nyújtott tanácsadást, képzést, és ellássák megfelelő biztonsági szűrőberendezésekkel a veszélyeztetett repülőtereket.
A Downing Street közleménye szerint e tevékenység elsősorban olyan repülőterekre összpontosul majd, amelyeken sok brit állampolgár fordul meg.

A közleményből kiderül az is, hogy a brit kormány nemrégiben egyezségre jutott a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezettel (ICAO) és az Európai Unióval egy olyan új előírásról, amelynek alapján az EU összes repülőterén robbanóanyagok azonosítására alkalmas berendezésekkel kell kibővíteni az utasok személyes biztonsági szűrését. A megállapodás alapján új normákat kell kidolgozni az Európai Unió területére érkező légi teherszállítmányok biztonsági ellenőrzésére is – áll a Downing Street hétfői közleményében.

David Cameron a BBC rádió hétfő délelőtti hírmagazinjának nyilatkozva mindezen intézkedések indoklásaként elmondta: a brit biztonsági és hírszerzési ügynökségek az elmúlt hat hónapban hét nagy-britanniai terrortámadási terv végrehajtását hiúsították meg. Hozzátette: e konkrét terveket a párizsi merényletsorozatnál kisebb mértékű terrorcselekményekre dolgozták ki, de „teljesen egyértelmű", hogy a párizsihoz hasonló támadások is megtörténhettek volna Nagy-Britanniában és más európai országokban.
A brit kormányfő közölte: London a párizsi merénylet előtt kapott figyelmeztetéseket, hogy „ilyesmi bekövetkezhet", de ezek a figyelmeztetések elsősorban az al-Kaida terrorhálózatról szóltak, és a pakisztáni-afganisztáni határvidékről érkeztek. E figyelmeztetések elemei „hasonlítottak, de különböztek is" a párizsi támadási mintától, és a francia fővárosban történtek után a biztonsági szolgálatoknak most „vissza kell ülniük a tervezőasztalhoz" – fogalmazott Cameron.

10.28

Egy belga állampolgárságú férfi, név szerint Abdelhamid Abaaud volt a párizsi merényletek feltételezett legfőbb szervezője és támogatója – jelentette hétfőn az RTL párizsi rádióállomás.
A 27 éves férfi az Iszlám Állam dzsihadista szervezet „egyik legaktívabb hóhéra" a rádió szerint, és Brüsszel Molenbeek-Saint-Jean nevű negyedéből származik, ahol a belga ügyészség vasárnap hét embert előállított.

A rádió úgy tudja, hogy Abaaud közvetlen kapcsolatban állt a párizsi merényletek egyik terroristájával, aki ugyanebben a brüsszeli negyedben élt.
A nyomozók Abaaudot tekintik a támadássorozat kitervelőjének és megrendelőjének. Januárban a neve már egy Belgiumban meghiúsított merényletsorozat kapcsán felmerült, akkor is a támadások megrendelőjeként és finanszírozójaként jelölték meg a hatóságok. A mobiltelefonját akkor Görögországban azonosították be.

Az RTL megjegyzi, hogy a párizsi Stade de France közelében végrehajtott támadás egyik öngyilkos merénylőjénél talált szíriai útlevelet is Görögországban regisztrálták.
Az RTL szerint a hatóságok nem tudják, hogy Abdelhamid Abaaud – aki 13 éves öccsét is besorozta a terrorszervezetbe, és a saját kezével is több embert megölt – jelenleg hol tartózkodik.

Manuel Valls francia miniszterelnök ugyanennek a rádiónak nyilatkozva arra figyelmeztetett: a hatóságoknak tudomásuk van róla, hogy szélsőségesek további terrortámadásokra készülnek Franciaországban és Európa más országaiban az elkövetkező napokban-hetekben. A francia hírszerzés nyár óta több támadást hiúsított meg – tette hozzá.
A kormányfő jelezte, hogy a pénteken kihirdetett rendkívüli állapotnak köszönhetően 150 házkutatást tartott a francia rendőrség franciaországi iszlamista körökben.

Lyonban fegyvereket foglaltak le, köztük egy rakéta-sorozatvetőt, golyóálló mellényeket, több pisztolyt és kalasnyikovot, valamint öt embert előállítottak. A Lyon körüli agglomerációban és Grenoble-ban mintegy 13 helyen volt házkutatás. Rendőrségi források szerint az őrizetbe vett személyek nem feltétlenül terroristák, hanem inkább olyan bűnözők, akik fegyverekkel kereskednek.

Toulouse-ban legalább három embert vettek őrizetbe hétfőre virradó éjjel az ügyészség szerint, amely jelezte, hogy ennek az akciónak nem volt közvetlen köze a párizsi merényletekhez, hanem egy terrorelhárítási akciót indítottak a titkosszolgálatok. A toulouse-i házkutatások során egy fegyvert és kábítószert foglaltak le.

„Sokáig fogunk ebben a fenyegetettségben élni, fel kell készülni rá. Hazánkra, hasonlóan más európai államokhoz, lecsaphatnak a következő napokban és hetekben" – fogalmazott Manuel Valls. „Tudomásunk van arról, hogy támadások készülnek nem csak Franciaország, hanem más európai országok ellen is" – tette hozzá.
Manuel Valls szerint a legalább 129 áldozattal és több mint 350 sebesülttel járó pénteki merényletsorozatot „Szíriából szervezték és tervezték meg".
„Az Iszlám Állam elleni háborút mindenekelőtt Szíriában és Irakban kell lefolytatni. Líbiában is történnek dolgok, mert az Iszlám Állam ott is jelen van. Ezért mondom azt, hogy ez olyan háború, amely hosszú és nehéz lesz" – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.

A pénteki merénysorozatra válaszul a francia légierő vasárnap este húsz bombát dobott le az Iszlám Állam dzsihadista szervezet székhelyén, Rakka városában. A tíz bombázó egy parancsnoki központot és egy kiképzőtábort is megsemmisített.

Manuel Valls arra kérte a franciákat, hogy legyenek nagyon óvatosak. „Igen, mindenki változtatni fog a viselkedésén a terrorveszély miatt" – hangsúlyozta a kormányfő.
„Ez az új háború Franciaországban természetesen nem egy hagyományos háború. Sajátos viselkedést, széles látókört, mobilizációt követel, és nagyon nagy óvatosságot, a helyzet biztos kezelését, hidegvért" – mondta a miniszterelnök.

„Az Iszlám Állam nem nyerheti meg ezt a háborút velünk szemben, de ez a terrorszervezet a meggyengítésünkre törekszik és arra, hogy megosszon minket azért, hogy kijátssza a franciákat egymás ellen. Soha nem volt még annyira elengedhetetlen a nemzeti egység, mint most" – vélte Manuel Valls.

09.55

Fokozott óvatosságra és a terrorcselekmények megelőzésére szólította fel hétfőn a belbiztonsági erőket a kínai közbiztonsági miniszter, országos rendőrparancsnok, aki egyben az országos terrorelhárítási parancsnokság vezetője.
Kuo Seng-kun a közbiztonsági minisztérium és a fegyveres erők központi és regionális illetékeseivel tartott közös videokonferenciát.

A Hszinhua hírügynökség jelentése szerint a belbiztonsági erők tagjai tájékoztatót hallgattak meg a párizsi terrortámadások részleteiről.
A tárcavezető a terror elleni harc rendkívüli nehézségeire és bonyolultságára hívta fel a figyelmet, és mindenkitől lankadatlan éberséget kért. Arra szólította a belbiztonsági erőket, hogy tegyenek meg minden óvintézkedést az emberek biztonsága, a társadalmi stabilitás védelme érdekében.
Kuo külön is felhívta a figyelmet a fontos létesítmények megfigyelésére, őrzésére és egyéb megelőző intézkedésekre. Ezeknek része a járőrőrözések gyakoribbá tétele, a biztonsági ellenőrzések fokozása.

Ezzel egyidejűleg országosan elrendelték a fegyverek és robbanóanyagok kezelésének, valamint a postai küldemények ellenőrzésének szigorítását, a terrorizmussal kapcsolatos hírszerzői jelentések alaposabb, pontos elemzését.
Miután a pekingi vezetés közlemények útján és személyes nyilatkozatokban együttérzéséről biztosította Franciaországot, a kínai média továbbra is véleménycikkekben, szerkesztőségi állásfoglalásokban ítéli el a párizsi vérontást.

A Global Times című – angol nyelvű – napilap legfrissebb írásában attól óv mindenkit, hogy a történtekért az iszlám világot, és a muszlim vallást tegyék felelőssé. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a szélsőséges erők csupán töredékét teszik ki az 1,6 milliárdos muszlim közösségnek a világon, és még kevesebben vannak, akik tevékenyen részt is vesznek terrorcselekményekben. A cikkíró szerint a terror elleni harc nem lehet ideológiai kérdés és nem irányulhat az iszlám civilizáció ellen. Ha ez történne, a következmények beláthatatlanok lennének – figyelmeztetett a Global Times.

08.52

A párizsi merényletek miatt jelentősen bővítik a brit titkosszolgálatok létszámát és finanszírozását – jelentette be hétfőn a brit kormányfő.
David Cameron közölte: a brit elhárító szolgálatok az elmúlt fél évben hét nagy-britanniai terrortámadást hiúsítottak meg.
A kormány bejelentése szerint a brit elhárítás (MI5), a külső hírszerzés (MI6) és a főleg lehallgatásokra szakosodott kommunikációs figyelőszolgálat (GCHQ) összesen 1900 új ügynököt vehet fel, ami 15 százalékos létszámbővítésnek felel meg. A három szolgálatnál jelenleg nem egészen 13 ezren dolgoznak.

08.25

A francia rendőrség és csendőrség az ország számos pontján razziákat tartott hétfőre virradó éjszaka az újabb terrortámadások megakadályozása érdekében folyó műveletek részeként – jelentette a The Guardian című brit lap honlapján.
A hatóságok az ország délkeleti részén fekvő Toulouse-ban, a délnyugati Grenoble-ban, a francia-belga határ közelében fekvő Jeumont-ban, valamint Párizs Bobigny nevű elővárosában tartottak házkutatásokat az éjjel.
Toulouse-ban legalább három embert őrizetbe vettek, egy fegyvert és illegális szereket foglaltak le, köztük hasist is. A városban a francia média beszámolói szerint Mohamed Merah otthonának körzetében tartottak “megelőző akciót" a hatóságok. Merah 2012-ben katonák és zsidó iskolások ellen követett el támadásokat Toulouse-ban, összesen hét embert ölt meg, mielőtt végeztek volna vele a biztonsági erők.
Grenoble-ban és környékén 15 épületet kutattak át a rendőrök, több mint fél tucat embert vettek őrizetbe és fegyvereket foglaltak le.

Jeumont-ban körülbelül 50 kisbusszal érkeztek a rendőrök, átfésülték a települést, de egyelőre nem tudni, hogy mi volt az akció célja és eredménye.
A The Guardian beszámolója szerint a rendelkezésre álló információk alapján a razziák során nem a múlt pénteki párizsi merényletek elkövetői után kutattak, hanem egy általános terrorellenes megelőző művelet részeként hajtották végre a házkutatásokat. Az akciót a szükségállapot kihirdetése után rendelte el a francia kormány.

07.44

Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik az Országgyűlés hétfői ülése, a beszéd aktualitását a párizsi merényletek után kialakult helyzet adja – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-vel.
Arra a felvetésre, hogy a montenegrói sajtóban Orbán Viktor hétfői hivatalos útjáról jelentek meg információk, Havasi Bertalan elmondta: valóban terveztek hétfőre egy miniszterelnöki látogatást Montenegróba, ezt azonban a magyar fél kérésére vasárnap elhalasztották.

05.47

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök szerint jelentős részben Oroszország Ukrajnával szembeni agressziója okozta a globális terrorizmus fellángolását.
A párizsi merényletekkel kapcsolatban Ukrajna állampolgáraihoz vasárnap intézett televíziós üzenetében Jacenyuk hangsúlyozta, hogy Oroszország tudatosan sértette meg az 1994-ben aláírt budapesti memorandumban Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákat, amelyeket cserébe kapott azért, mert önként lemondott atomfegyvereiről. Szavai szerint nincs kétsége afelől, hogy az ellenséges lépések, úgymint „a Krím Oroszország általi bekebelezése, a Donyec-medence elfoglalása, az erőszakos fenyegetések a Kreml részéről előmozdították a globális terrorizmus" kiteljesedését.

Az Ukrajnával szembeni orosz agresszió és a párizsi merényletek között párhuzamot vonva kijelentette, hogy a terror többféle formájában is ugyanaz: emberi életek, egy másik nép függetlensége és a civilizált világ alapelvei"elleni támadásokban nyilvánul meg.
Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi napokban megint hevesebbekké váltak a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok támadásai, és ismét katonák vesztik életüket a Donyec-medencében.
Jacenyuk kijelentette: egyetért a francia államfővel abban, hogy a péntek éjjel Párizsban történt támadások háborús cselekmények. Nemzetközi összefogást, határozott és kemény fellépést sürgetett a világközösségtől az agresszió és a terrorizmus ellen.
„Terroristákkal és agresszorokkal nem megbékélést szokás keresni, hanem meg kell őket semmisíteni" – hangoztatta. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben nem szabad feláldozni a szabadságjogokat és az emberiességet. Kifejtette, hogy meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy a terrorizmus terjedésének megfékezésére tett intézkedések ne vezessenek totalitarizmushoz, idegengyűlölethez, más kultúrákkal, vallásokkal és nyelvekkel szembeni ellenérzésekhez.

04.26

Az Egyesült Államok hírszerzési információkat osztott meg Franciaországgal a Párizs által az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet észak-szíriai székhelye, Rakka ellen vasárnap elrendelt légitámadás előtt – közölte a The Daily Beast című online hírmagazinnal egy névtelenül nyilatkozó amerikai kormányzati tisztségviselő.
Az illetékes hozzáfűzte: ez nem jelenti azt, hogy a franciákat is be kívánnák vonni az „öt szem" elnevezésű hírszerzési együttműködésbe, amely az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland között alakult ki. Szavai szerint az elmúlt hetekben jelentősen javult az amerikai hírszerzési tevékenység eredményessége Irakban és Szíriában, aminek nyomán várhatóan intenzívebbé válnak majd a légicsapások.
Azzal az iraki bejelentéssel kapcsolatban, amely szerint Bagdad előre figyelmeztette Washingtont és Párizst egy készülő terrortámadásra, azt mondta, hogy nem konkrét fenyegetésekre vonatkozó jelzések napi rendszerességgel futnak be az illetékes szervekhez.

Egy másik, szintén a neve elhallgatását kérő washingtoni kormányzati forrás a magazinnak kijelentette: egyre több bizonyíték utal arra, hogy a párizsi terrortámadások mögött valóban az Iszlám Állam áll. Azt ugyanakkor nem állította, hogy a merényleteket Szíriában tervelték volna ki, s hogy azokat az IÁ vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi „emír" is jóváhagyta volna.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az elkövetők segítséget kaphattak más, hasonló beállítottságú csoportoktól, amelyek „az al-Kaidához vagy más szélsőséges szervezetekhez hasonló szakértelemmel" rendelkeznek.
A kijelentés azért figyelemre méltó, mert az IÁ és az al-Kaida egymás riválisaként lép fel a szélsőséges iszlamista irányzatok világában.

04.20

Noha az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet nyilvánvalóan szeretne a párizsihoz hasonló támadást végrehajtani az Egyesült Államok területén is, ahhoz nincs elég kapacitása – jelentette ki vasárnap Antalyában Ben Rhodes amerikai helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó a CNN beszámolója szerint.
Rhodes kijelentette, hogy a kormányzathoz nem jutott el olyan információ, amely szerint az Egyesült Államoknak jelenleg „konkrét és hiteles fenyegetéssel" kellene szembenéznie, de a biztonsági szerveket ennek ellenére fokozott készültségbe helyezték.
Hangsúlyozta: nagy különbség az európai és az amerikai biztonsági helyzet között, mert amíg az „öreg kontinensre" ezerszámra tértek vissza a Szíriát megjárt harcosok, addig az újvilág esetében James Clapper, a nemzeti hírszerzés igazgatója (DNI) egy korábbi nyilatkozatában csak mintegy 40-re becsülte ezek számát.
Clapper rámutatott akkor, hogy nem minden amerikai visszaszivárgó vett részt a fegyveres küzdelemben. Voltak közöttük olyanok is, akik a sebesültellátásban vállaltak szerepet, és hazatérésüket követően egyikükről sem bizonyosodott be, hogy terrortámadásra készülne.
Rhodes kitért rá, hogy az IÁ az internet segítségével próbál meg híveket toborozni és motiválni az Egyesült Államokban.

Az FBI egyik terrorelhárítási szakértője idén a kongresszusban kijelentette, hogy az országban „százak, talán ezrek" követik figyelemmel online a dzsihadista szervezet üzeneteit. Idén legkevesebb az IÁ 49 amerikai „támogatója" ellen emeltek vádat, a legtöbbjük ellen New Yorkban.
A Texas állambeli Garlandben májusban két, IÁ ihlette fegyveres megpróbált támadást indítani Mohamed-karikatúrák egy kiállítása ellen, de egy rendőr mindkettőjüket lelőtte. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) az egyik támadó online tevékenységének megfigyelése nyomán figyelmeztette a garlandi rendőrséget.
Peter King republikánus képviselő a Fox News televíziónak nyilatkozva vasárnap élesen bírálta Barack Obama elnököt, amiért azt állította, hogy az IÁ-t sikerült feltartóztatni. Erre reagálva Rhodes úgy pontosított, hogy Obama az ABC-nek adott interjújában „feltartóztatás" kifejezést az IÁ Irakban és Szíriában való előrenyomulásának megállítására értette, nem pedig arra, hogy a szervezet nem képes többé külföldön terrorcselekményeket végrehajtani.

A helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó elmondta, hogy Washington kész szorosan együttműködni Párizzsal az IÁ elleni küzdelemben, ám nem hiszi, hogy a megoldás az lenne, hogy amerikai szárazföldi erőket vessenek be Szíriában. Ben Rhodes szerint az amerikai kormány nem változtatta meg azt a szándékát, hogy a folyó költségvetési évben 10 ezer szíriai menekültet fogadjon be.
Richard Burr, a szenátus hírszerzési bizottságának elnöke a CBS-nek nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy Francois Hollande francai elnök a NATO-szerződés alapján kovácsol majd össze egy új terrorellenes koalíciót, ahogy azt az Egyesült Államok tette a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően. Burr szerint fokozni kell a hírszerző tevékenységet, és növelni kell a különleges műveletek számát Szíriában.

04.17

A francia hatóságok biztosak abban, hogy a párizsi merényletek egyik helyszínén talált szíriai útlevél tulajdonosa nem azonos azzal a merénylővel, aki felrobbantotta magát – jelentette vasárnap esti híradójában a France2 francia közszolgálati televízió.
Ha a két ember ujjlenyomata azonos lenne, a hatóságoknak bizonyítéka lenne arra, hogy a terrorista a migránshullámmal érkezett Görögországba, s onnan más országok mellett Magyarország érintésével Franciaországba. Ezt eddig elképzelhető feltételezésnek tartották, ugyanis szakértők szerint néhány száz euróért vásárolható hamis útlevelek vannak forgalomban a migránsok között. Egy másik feltételezés szerint a merénylő már régóta Európában tartózkodhatott, s a hatóságok megtévesztése céljából használta egy szíriai menekült útlevelét – hangzott el a francia köztelevízióban.