Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Bajban van az „arab tavasz” mintaállama

Szöveg: Kovács Dániel |  2015. március 23. 7:12

Lehetett számítani a tunéziai terrorcselekményekre, a folyamat illeszkedik abba a trendbe, ami az arab tavasz államaiban zajlik. A radikálisok térnyerése napról napra szembetűnőbb − mondta Marsai Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, akivel a közel húsz ember életét követelő túszdrámáról beszélgettünk.

Külföldi turisták és tunéziaiak is meghaltak Tuniszban, amikor szerdán fegyveresek hajtottak végre támadást a Bardo múzeumban. A szakértő úgy véli, a tunéziai akció beleillik abba a folyamatba, ami Észak-Afrikában zajlik. Az arab tavasz után számos állam bedőlt már, Líbia bukott állam lett, Tunéziában pedig évek óta egyre erősödnek a radikális szervezetek.

1595990107

Marsai Viktor kiemelte, Tunézia sok szempontból az arab tavasz mintaállama volt. A győztes iszlamista forradalmárok az addig kormányzó Ben Ali megbuktatása után nem igyekeztek gyökerestül kiirtani a régi rendszert, mivel felismerték, hogy az ország legnagyobb bevételi forrása a turizmusból származik. A zavartalan működés érdekében inkább kiegyeztek a szekulárisabb, nyugatbarát ellenzékkel, és közösen működtették az államot, az európai országokkal pedig továbbra is jó kapcsolatot tartottak fenn. Természetesen ez nem tetszett a radikális iszlamistáknak, akik nem akarták elfogadni ezt a kiegyezést. Már 2012-ben harcot kezdtek egyes radikális csoportok a biztonsági erőkkel, elindultak a politikai gyilkosságok, vidéken összecsapások is történtek iszlamista milíciák és a kormányerők között, ám mindeddig többé-kevésbé sikeresen szabtak nekik gátat.

1595990107

A szakértő rámutatott: eddig is történt ugyan terrorcselekmény az észak-afrikai országban, de hogy a kormányerők ennyire tehetetlennek bizonyuljanak, arra mindeddig nem volt példa. Egyben ez volt az első olyan esemény is, aminek sikerült felkelteni a világ közvéleményének figyelmét.

A támadásért a konkrét felelősséget eddig senki nem vállalta. Az Iszlám Állam ugyan kiadott egy videót, melyben méltatja az akciót, de sokkal valószínűbb, hogy helyi csoportok magánakciója volt a támadás, amelyek a 2011-es zavargások farvizén emelkedtek fel. Ezek két oldalról is kapnak támogatást: segíti őket az al-Kaida az Iszlám Maghreb Földjén (AQIM) és a líbiai „hátország", amit az is bizonyít, hogy a tunéziai terrortámadás két elkövetője vélhetően Líbiában kapott fegyveres kiképzést a dzsihadisták egyik táborában.

Marsai Viktor hangsúlyozta: Tunézia még messze van attól, hogy bukott állam legyen. Ahogy az a támadásról készült felvételekből is kiderült, a biztonsági erők gyorsan reagáltak a történtekre, és azt is látnunk kell, hogy a terroristák tipikus puha célpontot választottak, azaz könnyű, sebezhető személyeket támadtak, nem pedig egy jól őrzött kormányépületet. Ám Tunézia jövője azzal együtt sem tűnik túl fényesnek, hogy a Nyugat és a környező országok nem akarják, hogy elszabaduljon a káosz az országban. A terroristák ugyanis szemlátomást fokozzák tevékenységüket, a teljesen destabilizálódott Líbiát pedig kiválóan tudják hátországként használni, ahol nem is várható, hogy a közeljövőben kicsit is átláthatóbb lesz a helyzet. Támadásaikkal félelmet akarnak kelteni és destabilizálni az országot. A kérdés az, hogy mikor és milyen intenzitással folytatódnak a támadások, ugyanis a tunéziai biztonsági erők ekkora nyomásnak hosszú távon aligha tudnak ellenállni.

1595990107