Belpolitikai vihart kavart Washingtonban az amerikai-tálib fogolycsere

Súlyosbítja a helyzetet, hogy néhány katona dezertálással vádolja a tálibok által 2009 június végén elfogott Bowe Bergdahl őrmestert, valamint azzal, hogy több bajtársa haláláért felelős.
A külügyminisztérium tájékoztatása szerint az idahói születésű férfit „harc közben ejtették túszul", a védelmi tárca pedig közölte, hogy nem tudja megerősíteni azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint katonák haltak meg, miközben megpróbálták felderíteni Bergdahl hollétét.

A Fehér Ház visszautasította a bírálatokat, amelyek szerint törvényt sértettek azzal, hogy a fogolycsere előtt harminc nappal nem értesítették a kongresszust.
Denis McDonough, a Fehér Ház kabinetfőnöke elmondta, hogy a megállapodás „nem érhette váratlanul a törvényhozókat", ugyanis már évek óta tudják, hogy akár fogolycsere árán is megpróbálják kiszabadítani az őrmestert.

„Nem várhattunk ezzel harminc napot, akkor kell cselekedni, amikor lehetőség van rá" – mondta.
Mike Rogers, a képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus elnöke szerint a Fehér Ház hamisan festette le sürgős és kényes kérdésként az ügyet, hogy ne kelljen értesíteniük a törvényhozást.

A politikus a CNN hírtelevíziónak adott interjújában ürügynek nevezte ezt az érvelést, amellyel szerinte megpróbálták megsérteni vagy legalábbis megkerülni a törvényt.
A képviselőház és a szenátus fegyveres erők bizottságának republikánus tagjai kongresszusi meghallgatást kezdeményeztek. A szenátusi bizottság a tervek szerint a jövő héten zárt ülésen hallgat meg magas rangú védelmi tisztségviselőket a fogolycsere ügyében.

„A kérdés az, hogy Bergdahl őrmester kiszabadításával amerikaiak életét sodorták-e veszélybe, és én úgy gondolom, hogy igen" – mondta sajtótájékoztatóján John McCain arizonai szenátor.
Carl Levin szenátor, a fegyveres erők bizottságának demokrata párti elnöke közölte, hogy nem Obama, hanem Chuck Hagel védelmi miniszter döntött az ügyben. „Nem fogom bírálni a döntést, mert ez egy gyötrelmesen nehéz kérdés" – mondta Levin, hangsúlyozva, hogy miközben a kongresszus értesítése is lényeges, „az is fontos, hogy hazahoztunk egy katonát".

A republikánusok attól tartanak, hogy a Fehér Ház veszélyes precedenst teremtett azzal, hogy „megadta magát a táliboknak" és tárgyalt velük a fogolycseréről, amely lépés szerintük része lehet a kubai Guantánamón lévő amerikai börtöntábor bezárására irányuló erőfeszítéseknek.
„Ezek öten voltak talán a legveszélyesebb terroristák Guantánamón (…) Szerintem az egész mögött az áll, hogy az elnök továbbra is a létesítmény bezárását próbálja elérni és tudja, hogy a kongresszus ezt nem támogatná" – mondta James Inhofe, oklahomai republikánus szenátor.

Karen Greenberg, a Fordham Egyetem szakértője is azon véleményének adott hangot, hogy a fogolycsere Obama elnök eltökéltségét mutatja, hogy még második mandátumának vége, 2017 januárja előtt bezárassa a guantánamói börtöntábort.
Guantánamón jelenleg 149 embert tartanak fogva, a Pentagon közülük 78-nak már jóváhagyta az elszállítását. Néhány rabot, akit bűnösnek találtak, saját országában vonják felelősségre, de ez az első eset, hogy „nem átszállítható" fogvatartottakat engednek el.

„A hét végi események azt mutatják, hogy Barack Obama elszállíttathatja a foglyokat és bezárhatja Guantánamót, ha akarja" – mondta Walls Dixon, a Központ az Alkotmányos Jogokért (CCR) nevű amerikai civil szervezet ügyvédje. „Ha meg tudja oldani a legnehezebb eseteket, akkor bizonyosan el tudja érni olyan rabok elszállítását is, akikről senki nem gondolja, hogy fogva kéne őket tartani" – mondta.

Steve Vladeck egyetemi jogprofesszor szerint „még túl korai lenne megmondani, hogy ez a fogolycsere felgyorsítja vagy lelassítja-e Guantánamo bezárását". „Obama hívei régóta azzal vádolják a kongresszust, hogy szándékosan akadályozza az elnök ígéreteinek betartását és a börtöntábor bezárását" – mondta Morris Davis volt katonai ügyész, aki meg van győződve arról, hogy Guantánamót bezárják, mire Barack Obama távozik a Fehér Házból.
Mások szerint az a legfontosabb, hogy sikerült hazahozni Bergdahlt. „Végtére is ez arról szól, hogy biztosítsunk mindenkit, aki egyenruhát visel, hogy mindent meg fogunk tenni a hazajuttatásukért" – mondta Jack Reed demokrata szenátor.

Hillary Clinton volt külügyminiszter emlékeztetett, hogy Izrael például több mint ezer palesztin foglyot bocsátott szabadon azért, hogy cserébe elengedjék egyetlen katonáját. „Akármik is voltak a körülmények, ez a fiatalember egy amerikai állampolgár, aki a hadseregünkben szolgált" – mondta a politikus, nemesnek nevezve azt az amerikai hagyományt, hogy törődnek az állampolgárokkal és különösképpen pedig az egyenruhásokkal.
Clinton szerint a legfontosabb most az, hogy a lehető legtöbbet tudjanak meg Bergdahltól, mivel a fogsága öt éve alatt szerzett tapasztalatok értékesek lehetnek a hírszerzés számára.