Belügyi művelet Harkivban

Egy ottani újságíró arról tájékoztatott Facebook-oldalán, hogy egy lövés sem dördült el, és a hatóságok mintegy 70 oroszbarát épületfoglalót őrizetbe vettek. Ugyanakkor Olekszandr Turcsinov ukrán házelnök, ideiglenes államfő azt állította a kijevi parlament keddi ülésén, hogy a „szakadárok" fegyvert alkalmaztak a rendőrök ellen, és kézigránátokkal dobálták őket.

Az Ukrajnától való elszakadását követelő oroszbarát aktivisták hétfőn Donyeckben is elfoglalták a megyei adminisztráció épületét, és ott is kikiáltották a „független donyecki köztársaságot".

Donyeckben kedden a szakadárok az ukrán rendvédelmi szervek fellépésétől tartva arra kérték a helyi nőket, hogy kapcsolódjanak be az akcióba, és „semmilyen esetben se hagyják el az események központját". „Magukra nem fognak lőni, erre nincs joguk" – jelentette ki a szakadárok egyik szószólója.

Az orosz-ukrán határtól 30 kilométerre fekvő Luhanszkban a helyi szakadárok aláaknázták az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) megszállva tartott épületét az SZBU szerint. A biztonsági szolgálat közlése szerint a szeparatisták az épületben fegyverekkel és robbanóanyaggal fenyegetve mintegy hatvan embert tartanak erőszakkal fogva. Az oroszbarát aktivisták tagadják a vádakat.

A kijevi külügyminisztérium keddi közleményében azzal vádolta Oroszországot, hogy annak „felforgató tevékenysége" váltotta ki Ukrajna egyes keleti és déli városaiban a helyzet kiéleződését. Kijev szerint a provokációkat olyan csoportok hajtják végre, amelyeket az orosz titkosszolgálatok irányítanak. Az ukrán külügy egyúttal azt követelte Moszkvától, hogy mihamarabb hagyjon fel az ukrán belügyekbe való beavatkozással, és teljesítse a konfliktus rendezésére tett nyilvános ígéreteit.

Hasonló vádakat fogalmazott meg John Kerry amerikai külügyminiszter is, aki keddi szenátusi meghallgatásán azt mondta, hogy orosz ügynökök és különleges egységek szítják az elszakadást célzó feszültséget Kelet-Ukrajnában, ami akár egy, a krímihez hasonló orosz katonai beavatkozáshoz alapul szolgáló ürügy előkészítése is lehet. „Oroszország nyilvánvaló és félreérthetetlen szerepe a destabilizációban és a kelet-ukrajnai szeparatista tevékenységben több mint nyugtalanító" – mondta az amerikai diplomácia vezetője.

John Kerry kedden arról is beszámolt, hogy a jövő héten Európában találkozik orosz kollégájával, Szergej Lavrovval az ukrajnai válsággal kapcsolatban. Egyúttal keményebb szankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha Moszkva nem hagy fel az ukrajnai beavatkozással. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei egységesek és készek gazdasági büntetőintézkedéseket bevezetni az orosz energetikai, bank- és bányászati szektor ellen, ha Oroszország nem tartja tiszteletben Ukrajna szuverenitását.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár kedden óva intette Oroszországot attól, hogy katonai beavatkozást hajtson végre Kelet-Ukrajnában. Rasmussen szerint egy ilyen beavatkozás „történelmi hibával" érne fel, és „súlyos következményekkel" járna.

Oroszország Krím félszigeti katonai műveletei a hidegháború lezárulta óta egyre csökkenő amerikai katonai jelenlét felülvizsgálatához vezethetnek Európában – közölte kedden az amerikai védelmi minisztérium egy magas rangú illetékese, amivel az AFP francia hírügynökség szerint e jelenlét újbóli erősítésének lehetőségére utalt.

Derek Chollet nemzetközi biztonsági ügyekért felelős államtitkár „Oroszország törvénytelen katonai beavatkozásának" minősítette a Krímben történteket. Egyúttal pedig aggasztónak nevezte az Ukrajna keleti részén zajló, szerinte „nem spontán szerveződő" oroszbarát szakadár megmozdulásokat, valamint arra figyelmeztetett, hogy egy kelet-ukrajnai orosz akció jelentősen súlyosbítaná a válságot.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke ugyanakkor óvatosságra intett az ukrán válsággal kapcsolatban kedden, és közölte: „egyelőre" ellenzi újabb szankciók bevezetését Oroszország ellen, amellyel az EU-nak „közös érdekei" vannak. „Az Európai Unió nemzetközi fellépésének hitelessége a realizmustól függ" – jelentette ki a német politikus, aki az európai szocialisták jelöltje a következő Európai Bizottság elnöki tisztére. Hozzátette: Oroszország érdeke az energiaexport, az EU-é pedig ésszerű áron megvásárolni az energiát.

A kijevi parlamentben a nap folyamán dulakodás tört ki a Kommunista Párt vezetőjének felszólalása miatt, miután Petro Szimonyenko bírálta az új kijevi vezetés tevékenységét, és arról beszélt, hogy a kelet-ukrajnai szeparatista megmozdulásokat nem az országhatáron kívülről gerjesztették, hanem helyi lakosok kezdeményezték.

A nacionalista Szabadság (Szvoboda) két képviselője megpróbálta erővel ellökdösni a szónoki emelvényről Szimonyenkót, ezt követően verekedés tört ki az ülésteremben. A Régiók Pártja és a kommunisták „fasiszták!" szót skandálták az ökölharc közben. Súlyosabb sérülésről nem érkezett hír.