Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Cameron: a Szíriában és Irakban harcoló szélsőségesek jelentik a legnagyobb kockázatot Nagy-Britanniára

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2014. június 18. 16:20

A Szíriában és Irakban harcoló szélsőséges iszlamista csoportok jelentik most messze a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot Nagy-Britanniára – mondta június 17-én, kedden a brit kormányfő.

David Cameron, aki Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnökkel tárgyalt a Downing Streeten, a megbeszélés utáni sajtóértekezleten kijelentette: valós fenyegetést jelentenek a térségben tevékenykedő külföldi milíciák, főleg a soraikban harcoló és várhatóan előbb-utóbb hazatérő britek. Hozzátette: a brit kormány feladata ebben a helyzetben annak megakadályozása, hogy brit állampolgárok a konfliktusövezetbe utazzanak és ott csatlakozzanak például az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű, Irakban előrenyomuló radikális szunnita fegyveres csoporthoz.

Nem sokkal korábban William Hague brit külügyminiszter bejelentette, hogy Nagy-Britannia újra megnyitja két és fél éve bezárt nagykövetségét az iráni fővárosban.

Hague az alsóháznak kedden beterjesztett írásos tájékoztatásában közölte, hogy a kétoldalú kapcsolatokban az elmúlt hónapok alatt végbement javulás „megfelelővé tette a körülményeket" a teheráni brit nagykövetség újbóli megnyitására.

A képviseletet 2011 novemberében zárták be, miután iráni diákok megrohamozták, feldúlták is kifosztották az épületet, válaszul az iráni atomprogram miatti brit szankciókra.

Keddi sajtóértekezletén Cameron nem titkolta, hogy az iraki helyzet válságosra fordulásának is szerepe volt a teheráni nagykövetség újbóli megnyitásáról hozott brit döntésben.

Li Ko-csiang kedden kezdődött londoni látogatásának célja mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatok kiterjesztése volt. A kínai kormányfő 150 fős üzleti delegáció élén érkezett Londonba, és látogatásának első hivatalos munkanapján 14 milliárd font (több mint 5300 milliárd forint) értékben írtak alá üzleti és beruházási megállapodásokat kínai és brit vállalatok.

A látogatás kiemelt jelentőségét mutatta, hogy a kínai miniszterelnököt kedden fogadta II. Erzsébet királynő is az első számú uralkodói rezidencián, a London nyugati határában fekvő windsori kastélyban. Az uralkodó rendszerint csak államfőket fogad Windsorban.

Brit jogvédő csoportok az emberi jogok kínai helyzetére hivatkozva előzetesen levélben kérték az udvart, hogy a királynő ne fogadja a kínai kormányfőt.

Li Ko-csiang a brit miniszterelnökkel tartott esti közös sajtóértekezleten mindazonáltal kijelentette: látogatásának egyik célja éppen az, hogy eloszlassa a Kínával kapcsolatos „félreértéséket és téves képzeteket".

Kisebb diplomáciai bonyodalmat kavart, hogy Nick Clegg brit miniszterelnök-helyettes – aki a Liberális Demokratákat képviseli a konzervatívokkal közös brit kormánykoalícióban – éppen a kínai miniszterelnök londoni látogatása előtt tartott szokásos havi nemzetközi sajtóértekezletén ítélte el éles hangon Kína emberi jogi politikáját. Clegg „az egypárti kommunista állam politikai doktrínájához bilincselt népnek" nevezte a kínai népet és kijelentette: a brit kormány nem fogadhatja el az emberi jogok széleskörű és módszeres megsértését, a halálbüntetés „nagyon kiterjedt" alkalmazását Kínában.