Egyre nő a kijevi zavargások áldozatainak száma
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2014. február 19. 13:51Legalább huszonöten meghaltak a kormányellenes tüntetők és a rendvédelmi szervek kijevi összecsapásaiban február 19-én, szerda reggelig – közölte a kijevi városvezetés egészségügyi osztálya. A közlemény szerint 351-en kértek orvosi segítségnyújtást, közülük 241 embert szállítottak kórházba.
Ellenzéki források az összes sérült számát ezer fölöttire becsülik.
Egy újságíró is életét vesztette: kórházba szállítása után belehalt lőtt sebeibe a Vesztyi című lap munkatársa. A férfit állítólag kirángatták a taxiból, megverték, majd mellkason lőtték.
Eközben a hatóságok felszólítása ellenére sem hagyják el Kijev főterét a kormányellenes tüntetők. Helyszíni tudósítások szerint a tiltakozók forradalmi dalokat énekelnek, táplálják az égő barikádok lángjait – így emelve égő falat a belügyi egységek elé -, és köveket halmoznak fel, hogy felkészüljenek a rendőrség újabb rohamára.
A belügyi alakulatok körbevették a teret, amely most már gyalogosan is csak déli irányból a főutcáról, a híres Beszarabka piac felől közelíthető meg.
A rendvédelmi szervek újabb rohamra készülnek (fotó: Reuters)
Reggel a tűzoltóknak abba kellett hagyniuk az oltást a tüntetők „nemzeti ellenállási" parancsnokságának helyet adó szakszervezetek székházában, mivel a lángoló épület negyedik és ötödik szintje között beomlás történt. Az épületből 30 személyt menekítettek ki.
A fővárosi metró továbbra is zárva tart, „terrorveszélyre" hivatkozva várhatóan egész nap nem is nyitják meg a forgalom elől. A városvezetés arra kérte a kijevieket, hogy saját járművel ne induljanak útnak, különösen a belvárosban ne közlekedjenek, hanem használják inkább a felszíni tömegközlekedési eszközöket, amelyek sűrűbben járnak majd.
Andrij Portnov, az ukrán államfő kabinetfőnökének helyettese eközben kijelentette, hogy az összecsapásokkal összefüggésben elkövetett törvénysértések súlyos bűncselekményeknek számítanak. A törvény a legszigorúbban bünteti a fegyverek zsákmányolását, a katonai és belügyminisztériumi létesítmények elfoglalását, továbbá terrorizmusnak tekinti a szándékos gyújtogatást, gyilkosságot, kínzást és megfélemlítést, valamint a bűncselekmények végrehajtásával való fenyegetést. Felszólította azokat, akik „elkövették ezeket a bűncselekményeket": tegyék le a fegyvert és adják meg magukat a hatóságoknak, hogy elkerüljék a súlyosabb büntetést.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár eközben ismételten a vérontás beszüntetésére szólította fel az ukrán hatóságokat és a tüntetőket. Szavai szerint „sokkolták" őt a Kijevben történt erőszakcselekmények.
Az ENSZ-főtitkár az erőszak elharapódzása miatt fejezte ki komoly aggodalmát, és New York-ban helyi idő szerint kedd este immár másodszor szólította önmérsékletre a szembenállókat. Úgy fogalmazott közleményében, hogy elsődleges cél a további instabilitás és vérontás elkerülése. Mindenkinek arra kell összpontosítania szerinte, hogy mihamarabb visszavezesse Ukrajnát a demokrácia és fejlődés útjára.
Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője uniós nagyköveti értekezletet hívott össze, amelyen közleménye szerint „minden lehetőséget megvizsgálnak majd, köztük a tüntetés erőszakos elfojtásának felelőseivel szembeni szankciók opcióját is". Az EU tagállamainak külügyminiszterei csütörtökön rendkívüli ülést tartanak.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közleményében szintén jelezte: arra számít, hogy a tagállamok sürgősen lépéseket fognak tenni az ukrajnai erőszak felelőseivel szemben.
A hatóságok felszólítása ellenére sem hagyják el Kijev főterét a kormányellenes tüntetők (fotó: Reuters)
Didier Reynders belga külügyminiszter és Donald Tusk lengyel miniszterelnök is szankciókat javasolt Ukrajna ellen. A lengyel parlament rendkívüli ülésén Tusk kijelentette: arra készül, hogy felszólítja az unió vezetőit, sújtsák szankciókkal Ukrajnát az éjszakai erőszakos események miatt. „A nap folyamán tárgyalni fogok a legnagyobb uniós tagállamok és intézmények vezetőivel, hogy meggyőzzem őket: léptessenek életbe személyeket sújtó és pénzügyi büntetőintézkedéseket" – jelentette ki Tusk.
Traian Basescu román államfő arra kérte az ukrán elnököt, hogy ne rendeljen el megtorlást és ne alkalmazzon erőt a tüntetők ellen, mert az nem hoz megoldást a válságra és csak az erőszak továbbterjedését eredményezheti.
A svéd külügyminiszter Janukovicsot okolta a kijevi halálesetekért. „Világosan kell fogalmaznunk: a végső felelősség Janukovics elnököt terheli, vér tapad a kezéhez" – írta Twitter-oldalán Carl Bildt.
Ferenc pápa a szerdai általános audiencián békére és megbékélésre szólította fel az Ukrajnában szemben álló feleket. Az egyházfő kijelentette, aggodalommal követi a Kijevben zajló eseményeket, és biztosította az ukrán népet, hogy mellettük áll. Az ukrajnai ortodox egyház és a görög katolikus egyház ugyancsak elítélte a „testvérgyilkos" erőszakot, és megbékélésre szólította fel a szembenálló feleket.
Giró-Szász András kormányszóvivő közölte: a visegrádi tagállamok folyamatosan egyeztetnek, és a magyar hatóságok is figyelemmel kísérik az ukrajnai helyzetet, azon belül kiemelten a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét. Tájékoztatása szerint Magyarország felkészül arra a helyzetre, ha a menekülthullám érné el az országot.
