Együtt kémkedett az amerikai és német hírszerzés

Kurt Graulich a törvényhozás alsóháza, a Bundestag honlapján közzétett jelentésében megállapította, hogy az NSA a német szolgálattal folytatott munkát szabályozó megállapodáson túlterjeszkedve „meglepően nagyszámú" német célpontról, és „nagyon nagyszámú" európai célpontról igyekezett adatokat szerezni.

Az amerikai és a német szolgálat együttműködése egy 2002-ben kötött megállapodáson alapul. Terrorellenes erőfeszítésekről szól, és a bajorországi Bad Aiblingban működő lehallgatóállomásra vonatkozik, amelyet még az amerikai szolgálatok építettek és üzemeltettek, és a BND csak 2004-ben vett át. Az NSA megtarthatott egy összekötői irodát az állomáson, a BND pedig éveken keresztül átfésülhette Bad Aibling rendszereit, adatbázisait az amerikai partnertől milliós nagyságrendben kapott keresőkifejezések – úgynevezett szelektorok, például mobiltelefonok száma, e-mail címek és számítógépek azonosítására szolgáló IP-címek – alapján.

Az idén tavasszal a német sajtó – elsőként a Der Spiegel című hetilap – kinyomozta, hogy az NSA európai politikusokhoz, uniós intézményekhez, tagállami kormányokhoz, német és európai cégekhez köthető keresőkifejezéseket is átadott a BND-nek, és még az Edward Snowden által leleplezett titkos adatgyűjtő programjai körül kirobbant botrány közepette is, egészen 2013 nyaráig folytatta a megállapodásba ütköző és német érdekeket sértő gyakorlatot.

A kormány a sajtójelentések nyomán kérte fel a szövetségi közigazgatási bíróság volt bíráját az eset feltárására.

Kurt Graulich júliusban fogott munkához és nagyjából 40 ezer olyan szelektort vizsgált meg, amelyek lefuttatását a BND a 2002-es egyetértési megállapodásra hivatkozva megtagadta.

A Graulich-jelentés megerősíti a tényfeltáró cikkek állításait. A jelentésnek van egy bizalmas minősítésű változata is, amelyet a kormány és a BND-NSA együttműködés feltárására alakított parlamenti vizsgálóbizottság kapott meg. A nyilvános jelentésben két hadiipari cégen (EADS, Eurocopter) kívül nem szerepelnek konkrét megfigyelési célpontok, azok is csak azért, mert a sajtó már írt róluk.

A jelentés alapján az sem világos, hogy voltak-e olyan keresőkifejezések, amelyeket a BND lefuttatott a rendszerein, pedig a 2002-es megállapodás alapján ezt nem tehette volna meg.

A kormány jelezte, hogy szigorítják majd a BND tevékenységére és az amerikai partnerszolgálatokkal folytatott együttműködésre vonatkozó szabályokat.

A Bundestag ellenzéki pártjai szerint a Graulich-jelentés használhatatlan, legfőbb üzenete az, hogy mindenért az NSA-t terheli a felelősség, és eleve elfogadhatatlan, hogy a kancellária felügyelete alatt működő hírszerző szolgálat tevékenységét nem külső, független szakértők, hanem a kormány által felkért szakember vizsgálja.