Élet az Iszlám Állam után: halál vagy börtön

Rengeteg külföldi csatlakozott az IÁ-hoz az elmúlt években, de sokuknak arra kellett rádöbbenniük, hogy a szíriai és iraki valóság jóval erőszakosabb és zordabb, mint ahogy az odautazás előtt gondolták.

A híradások az önhatalmúlag kikiáltott kalifátus híveinek rettentő kegyetlenségéről számoltak be: nők szexrabszolgaságba kényszerítéséről, másként gondolkodók keresztre feszítéséről, túszok lefejezéséről és több síita vallású törzs ellen elkövetett vérengzésekről.

Az ellenőrzése alatt lévő területeken az IÁ az iszlám radikális és sajátos értelmezésén alapuló szigorú törvényeket vezetett be, és fiatal fiúkat rabol el, hogy gyerekkatonának képezze ki őket.

Mindezek ellenére az IÁ sok radikalizálódásra hajlamos muzulmán fiatalt szédít meg „hősi szent háborút" hirdető propagandájával. Amikor azonban ők a valósággal szembesülve kiábrándulnak az IÁ-ból, azzal kell szembesülniük, hogy sokkal nehezebb elhagyni a szélsőséges szervezetet, mint csatlakozni ahhoz – írta riportjában az AP amerikai hírügynökség.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja nevű londoni emigránsszervezet szerint a terrorcsoport százhúsz tagját ölte meg, amiért azok haza akartak térni. Az IÁ-hoz történő csatlakozás első lépése az útlevelek és személyi dokumentumok elkobzása. Ezután az újdonsült „szent harcost" választás elé állítják: harcos vagy öngyilkos merénylő akar lenni.

Az AP által meginterjúvolt egyik volt dzsihadista, Abdulrahman harcolni akart. Beszámolója szerint a kiképzőtáborokban rengeteg a külföldi. Egy nap imádkozásból, a saría (iszlám vallási jog) oktatásából, sportolásból és harci kiképzésből áll. Abdul végül az iraki erőknek adta meg magát, miután elege lett a „szent háborúból". Azóta börtönben van.

Egy másik interjúalany, Gait egy éve hagyta el Szíriát és tért haza Tunéziába.

„Teljesen más volt a dzsihád, mint ahogy azt nekünk elmondták" – emlékezett vissza. Nyakán egy sebhely van, amit az a kés okozott, amelyet bajtársai a nyakához szorítottak. A Korán egy versszakaszának felolvasására kényszerítették, hogy azzal bizonyítsa magát.

Ali, egy másik tunéziai IÁ-újonc kézbesítői feladatokat kapott. Szíria és Tunézia között kellett híreket, pénzt és propagandavideokat szállítania. Az utolsó utazásakor egyszerűen csak Tunéziában maradt.

„Terroristának tartom magam, és sokkol az, amit tettem" – mondta. Ő és Gait a szerencsésebbek közé tartoznak, ugyanis Tunéziában a hazatérő dzsihadistákat jellemzően nem zárják börtönbe, gyakoribb, hogy csak megfigyelés alatt tartják őket.

Martin Pradel francia ügyvéd egyik ügyfele tavaly télen hagyta el Franciaországot és utazott Szíriába kilenc másik férfi társaságában, ahol állítása szerint „a civilek oldalán" akart fegyver fogni. Amikor megérkeztek, az IÁ által ellenőrzött területen találták magukat, ahol közülük kettőt megöltek, és a többieket kémkedés gyanújával öt hétre bebörtönöztek. Pradel ügyfele a török határon át elszökött Szíriából, ahol a helyi hatóságoknak megadta magát. Mivel nem volt semmilyen okmánya, ideiglenes papírokkal térhetett vissza Franciaországba, ahol jelenleg is börtönben van radikálisok toborzásának vádjával.

Imad Dzsebal is hasonlóképpen járt ügyvédje szerint. Szíriába való érkezése után őt is bebörtönözték az IÁ fegyveresei. Őt a börtönőr engedte el magyarázat nélkül, majd a török hatóságoknak adta meg magát. Ahogy Pradel ügyfele, Dzsebal is börtönben van terrorizmus vádjával. Állítása szerint ő is civileken akart segíteni.

A kormányoknak nehézséget okoz eldönteni, hogy a Szíriából és Irakból hazatérő állampolgáraik menekülni akarnak az IÁ-tól, vagy éppenséggel erőszakos üzenetét akarják terjeszteni hazájukban.

„Nem mindenki bűnöző aki hazatér. Nem mindenki fog gyilkolni. Lehetséges viszont, hogy van egy réteg, amely mindenre képes" – vélekedett Marc Trevidic francia bíró.

A hazatért dzsihadisták otthon biztonsági kockázatot jelentenek, és potenciális terroristákként tekintenek rájuk. Észak-Afrikában és Európában több ezer hazatért harcos van megfigyelés alatt, illetve börtönben.

A félelmek pedig nem alaptalanok: az év elején Párizsban tizenhét embert gyilkolt meg három szélsőséges, akik közül ketten kapcsolatban álltak az al-Kaida terrorhálózattal, egy pedig az IÁ-ra esküdött fel.

Franciaországban eddig százötvennégy visszatért dzsihadistát vettek őrizetbe, és vagy háromezer másikat tartanak megfigyelés alatt. Nagy-Britannia százhatvanöt exdzsihadista állampolgárát tartóztatta le, míg Németország a száznyolcvan visszatértből harmincat különösen veszélyesként tart számon.